Farmer-falás

Megint nagy fába vágtam a fejszémet, mikor unokaöccs kérésére, hogy kellene neki egy takaró-féleség, amivel letakarhatja az ágy végébe összerakott ágyneműjét napközben, farmerban kezdtem gondolkodni, és a már kipróbált összeállítási módszerben. 

Annyit változtattam, hogy ezúttal nincs közbélés a farmer hátlap és előlap közt, másrészt pedig az előlap is maradék farmerokból foltolódik:

 Szerencsémre épp volt két szatyornyi frissen kapott egész farmerem, amikből szabtam ki hátlapnak valókat, amilyen széleset és hosszút csak lehetett egy-egy szárából a nadrágoknak. Mivel a méret 1mx2m körüli, toldani mindenképpen kellett. Az előlapba meg megy bele minden  maradék, amikből nem jön ki hátlapnak való méret. Itt-ott még zsebek is:

Lassan elkészülök a szélesebb adaggal, lesz belőle összesen hét ilyen oszlop, akkor kiszámolom, hogy a keskenyekből mennyi kell még hozzá, és azokkal folytatom.

Sorról sorra...


Folt. köv.

Csillagos

A sok félkész között készült egy vadonat új takarócska is, aminek már gazdája is van, igaz, még nem született meg. :) Szerelem projekt a javából, ezért is egyik kedvenc motívumomat használtam hozzá, ezt a két színből álló csillagot.

Folt. köv.

Következő

Újabb, kb. 8 éve várakozó előlap teljesedett ki takaróvá.

Folt. köv.

Telefontok kétszer

Ezúttal párom vett új telefont magának, a régi helyett, amiben már senkit sem hallott. Most jött el annak az ideje, hogy ő is okostelefonra váltson. Ami azért jó, mert nagy tok kell neki, amit könnyebb kifordítani - gondoltam én lelkesen, mikor kifordítottam a baloldali példányt, valóban könnyen. Aztán a gondosan körbemért telefon mégse fért bele... Se könnyen, se nehezen. Másnap újabb plusz centik hozzáadásával elkészült egy egészen hasonló védőfelszerelés, ezúttal már használható méretben:

 De legalább a banános muffinjaim ilyen gyönyörűre sültek közben (recept innen):

Most egy lényegesen munkásabb, farmerból készülő darabba vágtam a nagy ollómat...


Folt. köv.

Ezekkel takarózom...

... ha majd megkérdezi tőlem a köztársaság elnöke, hogy ugyan, kedves Potrien, mivel múlatta maga a szárnyas időt a karantén alatt? :D (Rejtő regények újraolvasásán túl)

Ez a takaró is évek óta várt a sorára. Annak idején egy épp fekete-lila korszakában levő tinilánynak készült volna, ha menet közben meg nem változott volna az ízlése (a tinilányok és az ő szín-korszakaik...). De most ezt is behátlapoztam, és megsteppeltem, a következő light goth-ot már készen várja majd. :)

Az előlap három hosszú csíkban volt, hogy kisebb darabokat kelljen steppelés alatt a varrógép alá gyömöszölnöm. A hátlap lehetett volna mind pöttyös is, de abban mi lenne a pláne, nemde? :) Ha nem lenne semmi más varrni valóm, lehet, hogy a csíkos blokkokat még keresztben is megsteppelném, lila, meg rózsaszín hímzőfonallal. De nem. :D

Vannak még itt kész előlapok elfekvőben...

Folt. köv.

Öröklődés

 A tündérség nyilván öröklődik, mert Zoé anyukája volt olyan édes, és megengedte, hogy ezt a "régi" képet megmutassuk, amin szolgálatba léptek az előző három tündérkék:

 A mostaniak se sokáig késlekednek, máris bekereteztem őket a réginél használt szivárványos és bézses anyagokkal (sorsszerűen mindenből volt még):

 Természetesen most is mindenkinek saját színű varázslat-sziporkái vannak:

 A régi hátlapból centire pontosan olyan széles darab volt, mint ami kellett:

 Az eredeti darabra Móni varrt kötőket, most egyből beépítettem azokat is, nekem így sokkal könnyebb, mint neki utólag. A hozzájuk használt ferdepántot úgyis tőle kaptuk. :o)

Hamarosan útra is kelnek.
Addig meg eszünk egy kis sült gombát, krumplipürével:

Folt. köv.

Mentés

Miután áthúztam a vasalódeszkámat, a legutóbbi borítás jó részeiből mentettem meg az alapanyagot ehhez az egyszerű kis neszesszerhez.

Folt. köv.

Tündéri kívánság

Hét évvel ezelőtt varrtam egy faliképet egy pici lánynak, hogy a Csipkerózsikából ismert három tündérek vigyázzanak az álmaira.

Most ez a kis hölgy kitalálta, hogy szeretne még négy tündért, egészen pontosan sárga, narancssárga, lila és fekete-fehér színekben.

Mi lehetne ennél édesebb kívánság? :o)

Elő is szedtem minden ideillő anyagot:

Aztán igyekezve, hogy a régihez hasonlítsanak az elrendezések, kiszabtam a négy új tündért:

Ezúttal is egy, saját színükkel varrtam fel őket az alapra, csak a kezüknél használtam rózsaszín cérnát:

Az összeállításuk előtt azonban elkészítettem az idei év első gombás ebédjét, mert abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a bátyánk szedett nekem tavaszi szentgyörgy gombát (hivatalosan azt hiszem májusi pereszke a neve) :

Folt. köv.

Hálószobából az utcára

A helyes kis mintája, és a színe miatt vettem meg anno ezt a hálóinget. Hát, még hálóingnek is túl szexi, az én ízlésemnek...

fazonra nem lenne rossz, de...

... túl átlátszó

Eredetileg kislányruhának akartam felszabni, de még nem került rá sor, most meg a kezembe akadt, és mást találtam ki vele. Egyszerűen levágtam az alját, és gumis tetejű fodrot készítettem belőle a tetejére, így már szalonképes blúz.

így nem néz ki túl érdekesnek

hát ilyen készen (bocsi a fürdőszobai fotóért, este csak ott tudok világos képet gyártani)

Folt. köv.

Csalás :)

Újabb, évek óta várakozó tervemet váltottam valóra, foltmintás párnahuzatból "csaltam" ezt a kis foltos takarót:

Folt. köv.

Elkészült ez is

Legalább is, úgy döntöttem, hogy most már kész van. :) A legutóbbi fázishoz képest még körbehímeztem a szélét, és megszaporítottam az apró virágsorokat is.

Máris a Meska boltunkban vár szerető gazdára.

Folt. köv.

Pocok fotelje

Ezt is már egy ideje tervezgettem, és most végre megvalósult. Pocoknak ugyan kényelmes helye volt már eddig is a tőlem elorzott olvasófoteljében (nem, olvasni nem szokott, tudtommal - hacsak nem olyankor, amikor én dolgozni vagyok...):

De az ülőlap elején a szivacs már átnyomódott a tartóhevedereken, és a többi részt is szokta dagasztani, mintha nem lenne elégedett vele...

Így aztán kipárnáztam. A párna az én régi párnám volt, aminek műszálas a töltete, és már nem lehetett jól felrázni. Ez itt pont kapóra jön, nem tudja maga alól kifeküdni a tölteléket. Volt talonban ez a steppelt anyagom, szerettem, de ágytakarónak kevés volt, utcai ruhának meg nem elég szép, ide viszont pont jól beválik, a sötét színe miatt. Varrni is könnyű volt, az alján cipzárral nyílik, hogy alkalmanként majd mosni tudjam, és fölfelé egy gumis palástban folytatódik, így a fotel háttámlája is kevésbé fog koszolódni (bár a fotel huzata is levehető, most egyben azt is kimostam, de ahhoz a fél fotelt szét kell csavarozni).

Remélem, Pocc is elégedett lesz vele.

Folt. köv.

Steppelés a karantén idején

Avagy, az évek óta várakozó dolgokból is előkerül egy-egy darab, hogy végre befejezzük. Ezúttal ez a vidám, csajos, sütis témájú takaró kapott hátlapot.

Igazán kedves, friss, tavaszias darab lett, szerintem... Hacsak valaki rögtön le nem csap rá a Facebook-on, akkor megtaláljátok a Meska boltunkban.

Folt. köv.

Félkész téglafal

Baráti családban új baba született, és mivel a nővérének is varrtam egy babatakarót, a kissrácot sem akartam kihagyni. :o)

Épp mostanában láttam egy mintát az interneten, ami megtetszett, nevezetesen, hogy téglafal szerű elrendezésben sorakozik sokféle mintás anyag:

A nagytesó takaróján is volt név, így a Dominik feliratot is belekalkuláltam a falazásba:

 Ugyan egy világosabb kékkel szerettem volna kitölteni a köztes részeket, de mivel nem tudok rőfös boltokba menni, az itthon talált közepest használtam:

 A felirathoz négyféle cérnából választottunk:

 Aztán felfalaztam a függőleges és vízszintes sorokat is:

 Egy kicsit szélesebb kerettel kialakítottam a megfelelő méretet, most már csak a boltokra kell várnom, hogy hátlapot is be tudjak szerezni a befejezéshez.

Folt. köv.