Rókás takaró

Zsuzsi: Ezt még gyorsan megvarrtam Zsófi manónak, mielőtt tegnap, először meglátogattam. A nagyon-nagyon puha wellsoftot duplán vettem, pár vonalon összesteppeltem, és egy hozzáillő vászonnal körbeszegtem. Nem nagy méret, de amilyen kis törpi a csajszi, télen át jól bele lehet majd bugyolálni. :)

Folt. köv.

Még egy kis babaholmi (no meg egy baba)

 Megint igen sokára írok, de komoly mentségem van rá: született egy pici lányom, Zsófika. Apukájával egyetértve ennyit mutathatok meg belőle a kedves olvasóknak:

 

 

Nagyon rendes kislány, még megvárta a születésével, míg az utolsó varrnivalókkal is elkészültem, nevezetesen alátétekkel a pelenkázójára. Egy jobb sorsra már nem érdemes polártakaró pont kiadta a méretet háromszor, vastag flízzel összesteppeltem hosszában, több vonallal.

 

 Az előlap háromféle gyerekmintás (illetve egy színben odaillő kockás) vászon, csak összevarrva, kifordítva és a szélen, meg öt centivel beljebb összesteppelve a vastag hátoldallal. Az öt centit így tartottam a tűzésnél:

Valamint szintén korábbi, csak még nem mutatott újdonság a szódás kenyér, aminek a receptjét még a tavaszi nagy kenyérsütési láz idején mentettük el:

De akkor nem sütöttem meg, ellenben nemrég, egy bográcsozás alkalmával kipróbáltam. Én háromféle lisztből sütöttem (teljes kiőrlésű, rozs és fehér), de az előkészítés valóban nem több öt-tíz percnél, aztán félóra sütés...

Én amúgyis kedvelem az üres kenyeret, de ez a fajta is csak úgy eteti magát, főleg langyosan:

Sok-sok babázás mellett meglátjuk mennyi varrásra marad idő... de mindenképp...

Folt. köv.