Pántok

Az első egy javítás, mert úgy véltem, hogy ha öt évig jól szolgált a farmertáskám, és csak annyi baja lett, hogy a fülei kis részen szétrongyolódtak:

akkor simán megér tíz percnyi javítást, hogy még vagy öt évig hurcolhassam. Szerencsémre még volt az eredeti anyagból épp annyi, amennyivel be tudtam borítani a hibás részt (dupla rétegben, ami azt illeti):

A második pántnak története van. Új szomszédom, miután megtudta, hogy én szoktam varrni, áthozta az anyukája után maradt varrós holmikat, hogy használjam el, ahelyett, hogy kidobná. A java kézi-, és gépi varrócérna volt, néhány hímzőcérnával, tűkészletekkel. Továbbá egy kis kék cipzár és egy fehér vászonból varrt pánt volt a csomagban. A magam készleteiből egy ilyen pántot valószínűleg simán kidobtam volna, viszont mivel ez "örökség" Gabi anyukája után, megfordult a fejemben, hogy kéne belőle valamit varrni neki.

Így hát szétbontottam, kivasaltam (magam is meglepődtem, mennyi anyag kijött belőle):

Felvágtam neszeszer méretű darabokra, varrtam belőlük két téglalapot, amikre aztán hímeztem betűt, virágokkal:

Meg kis, hatszirmú virágokat a háromféle kék hímzőcérna variálásával:

Kerestem egy hozzáillő bélést, és a cipzárat is felhasználva elkészült ez az emlék neszeszer, ami napi használatban melengetheti Gabi szívét:

Kicsit félve adtam át, hogy nem zaklatom-e fel vele, és valóban megkönnyezte kicsit, de úgy tűnt, hogy örömet sikerült okoznom.

Folt. köv.

Farmertáska sima farmerből

 A következő emlékezős farmertáskához szabad kezet kaptam, és mivel ezeken a nadrágokon már nem voltak extra részletek, így egy interneten látott ötlet nyomán (ott mondjuk díszpárna volt) az egyik oldalt tele-szívecskéztem:

A másik oldalra pedig az előző  nadrágról lebontott övbújtatókat akartam rámenteni, ezt egy óriás zseben elhelyezve sikerült kivitelezni:

A bélés piros virágos vászon:

Most újabb három mini csajos táskára fel!

Folt. köv.

Farmertáska, ezúttal nadrágból

 A tulajdonos engedélyével megosztom ezeknek a farmer újrahasznosításoknak a háttértörténetét: a férje meghalt, és az ő farmer ruháiból készítek a feleségnek, a lányainak és az unokájának táskákat, hogy így maradjon velük a szeretett férj-apa-nagyapa.

Ebben a sorozatban a második fejezet ez a táska, ami egy nadrágból készült, ami látványosabb zsebekkel rendelkezett, mint a sima farmerok, ezért itt is sokat bontottam, hogy mind elejének, mind hátának megmentsem a zsebeket (plusz rávarrtam a farmerdzsekiről maradt egyik mandzsettát is):

 

 

A vállpánt a nadrág lebontott derékrésze lett, a cipzárat a kibontott címkékkel zártam le:
 

A bélésen pedig ezúttal a zsebek is farmerból készültek, az egyiket még egy címkével dekoráltam:

Ez a fazon már több példányban is használatban van Timinél, ezért a következőhöz szabad kezet kaptam, hogy az lehet valami másfajta forma és méret.

Folt. köv.