Három a magyar igazság

 Ati legutóbbi pénztárcája úgy ment tönkre, ahogy eddig még egyik sem: a cipzár szétment. Most, hogy visszanézem a blogban, januárban készült, akkor azért 9 hónapot így is kibírt.

Viszont ezt a hibát villámgyorsan kellett orvosolni, hisz napi használatban volt. Így hamarjában összeütöttem a helyettest:

Majd másnap, előrelátóan varrtam még egyet, hogy ha netán megismétlődik ez a skandallum, akkor legyen kéznél egy tartalék:

Aztán Orsi megkért, hogy a kisfiának, Ferikének varrnék-e egy pici pénztárcát, így készült egy kisebb változat is:

Kétféle autós vászonból készült a bélése, egy elválasztó zsebbel:

Ezekkel a darabokkal még nem ért véget a neszeszer-tárca sorozat...

Folt. köv.

Egyszerűek

 Amikor egy kislánynak kéne egy lila szoknya, hogy koszorúslány lehessen, de az anyukája épp nem kap sehol...

Amikor a pénztárcában elromlik a szinte új cipzár, és kell egy tartalék (vagy kettő, ha már egyszer nekiültem varrni):

Valamint ha vendégségben nincs mivel megfogni a meleg bográcsfület:

Legközelebb már lesz! :o)

Ez az edényfogó egy újabb prototípus nálam, egyszerűnek egyszerű, de a méreteket megint nem találtam el egészen. Sebaj, a bogrács füléhez így is megfelel.

Abszolút újrahasznosítás, kívűl egyéb varrásokból maradt farmer cafatokból, belül szakadt terepnadrágból van a látható része, közbélésnek pólót és pulóvert szabtam fel. A ferdepántos szegéssel pedig különösen elégedett vagyok.

Most pedig egy különösen tarka anyag-válogatás vár rám a vasalódeszkán...

Folt. köv.

Egy év

 Körülbelül ennyit bírnak az erősen igénybevett farmertárcák, amiket varrok. Miután az egyik kilyukadt, a másikban pedig a cipzár adta meg magát... elkészült a két új.

Mindennapi, "utcai" használatra egy farmer:

Ez a darab többnyire hátizsákban vagy zsebben utazik, de megszokásból erre is rávarrtam a bújtatókat a hátoldalra:

Hogy a kopásállóságát növeljük, ezúttal kockás bélés is került bele (igen, az első zsebbe is):

Munkához használt társa egyszerűbb, és nagyobb, első zsebe sincs külön, valamint a cipzár is az elejére van csúsztatva...

... mivel ez a darab viszont állandóan szíjra fűzve "dolgozik"

Jó lenne, ha ez se kopna el túl hamar, tehát ebbe is varrtam kockás bélést:

Hasonló apróságok készülnek saját használatra is, azokkal...

Folt. köv.

Bevált dolgok

 Ha kislánynak varrok ajándékot, a rózsaszín általában nyerő ötlet, a pénztárca is, a szövött szélekből pedig látványos a végeredmény:

Ezért aztán ennél a varrásnál csak előszedtem az összes rózsaszín csíkot és ahogy jöttek, felvarrogattam őket egy alapra, aztán a legegyszerűbb módszerrel tárcává alakítottam.

Anyukának és lányának is nagyon tetszett. :o)

Folt. köv.

Pénztárca ikrek

 Magdika táskájához terveztünk eredetileg egy kis pénztárcát is, ami végül már nem készült el. De a gondolat nem hagyott nyugodni, és mivel közben kiszabtuk a Mancs őrjáratos anyagból is, amit akartunk, a maradékokból rátétet is varrtam az egyszerű kis rózsaszín tárcára. Ami olyan jól sikerült, hogy Zsófi közölte, neki is kell egy, már csak azért is, hogy legyen egyformájuk Magdikával...

Hát most már van. :o)

Folt. köv.

Szülinapi ajándékok ikreknek

 Zsófit meghívták ovis csoporttársai a szülinapi bulijukra. Iker kislányok, de nekem ugye kevés volt az infóm róluk, ahhoz hogy személyre szabjak ajándékot nekik. Szerencsére az anyukájuk segítőkész volt, és adott kapaszkodókat, hogy milyen színeket, milyen figurákat szeretnek a lányok.

Az viszont nem szerencse, hanem elég nagy vászonkészlet kérdése volt, hogy Lilinek tudtam rózsaszíneket sorakoztatni a Minnie egér mellé, Boginak pedig összeállíthattam egy szivárvány-sort az egyszarvúhoz. :D

Hogy a levágott szövött szélekkel nem tömjem újra tele a múltkor kicsit megapasztott dobozukat, mindjárt varrtam pici pénztárcákat is hozzájuk.

Bélésül pedig belevágtam egy Zsuzsitól kapott nagy kedvenc anyagba. Hisz arra valók a legjobb anyagaink is, hogy elhasználjuk, és ide ez a sokszínű, vidám hippibuszos tökéletesen illet is:

Roppant elégedettséggel tölt el, hogy a megajándékozottaknak nagyon tetszettek. :o)

Folt. köv.

Fogyóeszközök

 Újra farmertárcákat varrtam, annak okán, hogy az előzőek elvástak. De visszanézve a blogot, a pénztárca majd egy évet kibírt.

A tavalyi ikertestvérét varrtam meg ugyanannak a farmernek a másik hátsó zsebéből, de ezúttal egy közepesen vastag bélést is tettem bele, meglátjuk, mennyivel növeli az élettartamot.

A nagyobbik, "dolgozós" tárca elődje két éve készült. Az idei terepmintás, vastag nadrágból készült, a cipzárt kicsit kifordítva az elejére:

Bélést ez a darab egy másik munkásnadrág maradékából kapott, még egy zsebet is beleszabtam:

Készült még karácsonyi ajándék is, legközelebb azzal...

Folt. köv.

Egy darab miszösz

 Mert mi  mással kezdhetnénk jól egy évet, mint egy varrással, ami épp csak maradékot ment és egy Valamicskét termel, aminek még a felhasználásán is el kell gondolkodni?!

Mert Zsuzsi csak szabott és szabott nekem, míg itt volt (köszikeee!), de egy anyagnak a kis maradék cafatai első látásra megfogtak. Olyannyira, hogy azonnal levagdostam a kiálló sarkokat, és alakítgatni kezdtem:

Mivel az alsó lap egy, de a felső két darabból van, mindjárt látszott, hogy ott egy cipzár kell, hogy legyen.

Minden anyag, amit használtam, már eleve itt hevert, ugyanúgy a szabásból leesve. Bár belátom (utólag már egész könnyen), hogy kicsit a vastagságot megint eltúloztam. Egy bármitartónak nem kell golyóálló oldal.

Mert hogy mi lett, az még ötletelés alatt áll (bár pillanatnyilag Zsófi boldogan használja kistáskának), de ilyen kis steppelt, és cipzáros és fülecskés akármi készült:

Nem is egészen olyan, mint amit varrás közben gondoltam, hogy lesz, de tetszik, és nem dobtuk ki ezeket a foltokat se. Plusz sose gondoltam, hogy az elfekvő 8 centis cipzárjaimmal tudok kezdeni valamit, és most mégis megtalálta a helyét egy darab.

Ha Zsófi valamikor ráunna, még mindig lehet kulcs-csomó tartó, vagy Zsuzsi szerint aprópénz tartó is.

Folt. köv.

Mint a villám

 Atinak megint tönkrement a tárcája (bár ahogy nézem, nem mai darab volt, 2020-as), és ezúttal annyit könnyített is a helyzetemen, hogy azt kérte, nem is kell előre plusz zsebet varrni, elfér egyben mindene (igazolványok, pénz).

Ezt azonban én nem helyeslem, legyenek csak külön,mert a fémpénzek tönkretennék az igazolványokat.

Legutóbb selejtezett farmeremet szemeltem ki a nemes célra:

Így aztán ha nem is varrtam külön kis zsebet, de szabtam rá! :o)

Készen ilyen kis egyszerű, és az a vicces benne, hogy az előzőn épp fordítva nyíltak a cipzárok, ezt most Atinak megint meg kell szokni. (Nem volt benne szándékosság részemről, a zseben levő cipzárhoz varrtam egyirányba a felsőt.)

Van újabb hét blokkom kiszabva a szövet-takaróhoz, velük...

Folt. köv.

Övtáska munkához

Végre valahára sikerült éles fényképet lőnöm erről az övtáskáról. Melóhoz kérte párom, mert sofőrként kezdett dolgozni, és az ügyfelek pénzét nem szerette volna összekeverni a sajátjával, így a jobb oldalon látható saját tárcája mellé kellett egy nagyobb:

Minden ugyanúgy működik rajta, mint a házi használatún, csak kicsivel nagyobbak a méretei, és ezen újra felbukkannak a hátsó övbújtatók is:

Ezen túl egy új projektbe fogtam, hát most nézzétek meg, milyen kiábrándítóan egyszínű a kiválogatott anyagok csoportja, sehol egy minta...

Na de azért nem lesz ám ilyen uncsi...


Folt. köv.

Kitti ajándéka

Kitti a szomszéd kislány, nyár óta igen jóban vagyunk, ígyhát mikor a héten hozott nekünk négy szeletet a szülinapi tortáiból (tesójáéból is igazából), elhatároztam, hogy a táblacsoki ajándék mellé valami picit varrok is neki hamar.

Mondjuk egy pénztárcát...

K betű, hogy ne nyúlják le a tesói, bár Ketrin épp elvehetné, no de ezért maciztam be a másik oldalt:

Talán a képekből kiderül, hogy mi a két kedvenc színe... a kék és a rózsaszín. :o) Ezért lett a bélés is kék, apró virágos vászonból:

Pénztárcát üresen babonából nem adunk, a kétszázas csak ezért került bele.
Most viszont már tényleg jöhetnek a karácsonyi ajándékok...


Folt. köv.

Titkos csókok

 Ha az emlékezetem nem csal, ez az utolsó lemaradásom saját kezű varromány-ajándék vonalon (egyelőre!). Dzseni keresztlányom ballagására melóból futottam, még virágot venni se volt időm, a tervezett táska varrása is elmaradt. De csak mostanáig.

Mivel az anyukája táskáját imádta az összes lány, sőt, mint hallottam Dzseni párszor kölcsön is kérte, kézenfekvő volt, hogy ahhoz hasonlót varrok.

Az alapok itt szürkés-kék farmer és fekete alapon tűzvörös "csók" mintájú vászon voltak, valamint két rövid cipzár, mert egyrészt az praktikus, másrészt nem volt megfelelő méretűm...

Először tán nézzünk bele, hogy cipzár bevarrás előtt megszemlélhessük gyomrának űrtartalmát:

Ez a farmer se volt teljesen snassz, az elején is hímzettek a zsebek:

A hátulján is:

A két cipzár bevarrása után a két végen még itt is varrtam némi szűkítést, hogy a tágas belső csinos-formás külsőt kapjon:

De táska nem tökéletes neszeszer, vagy legalább pénztárca nélkül, így ma reggel abba is belefogtam. Először Frankestein-eltem flízt:

A kis tárcánál itt is kívűlre is került a bélés anyagából. Sikerült a betűt is úgy szabnom, hogy legyen rajt egy mini száj lenyomat:

Egy fotón a két darab (ez vakuval készült, így szép éles, de a valós színek a vakus és anélküli képek közt félúton vannak) :

Aztán tárca a táska gyomrában, így is fogom hamarosan elszállítani:

 Viszont, ha lemaradásom már nincs is, terveim még vannak a szabadság maradék napjaira...


Folt. köv.

Elefáni

Pinterestes ötlet:

Saját megvalósítás (kissé felvarrt középső ujj mellékhatással) - mivel csak sötétebb szürke filcet kaptam, kiegészítettem egy hippis, hímzett virággal - ami egyébként szintén Pinterest-es ötlet:

Pinterestről

saját gyártmány

elsőre nem rossz, nem? :)

Ajándékba lesz egy elefántimádó csajnak.

Folt. köv.