Szülinapi varrás

 Zsófi egyik szülinapi ajándéka tőlem az volt, hogy együtt varrunk. Például a piros sapka párját (ez egy picivel magasabb, mert az összes feliratos részt el akartam használni hozzá):

A következő pedig egy szülinapi hátizsák, Zsófi által választott anyagokból (igen, a minionosból van nekem is bevásárlószatyrom):

Hogy hogy jön össze két balerina és egy csapat minion? Hát egy kifordítható hátizsák négy oldalán:

A tetejére zsinórháznak és mindkét oldal aljára zsinórtartónak egy egyszínű sárgát használtam. A varrás egy pontján mindkét oldal látszik még, a felső zsinórház közös, és kifordításnál az alsó rögzítőkből kell csak kifűzni a zsinór végét, és átfűzni a másik oldaliakba:

Aztán a kifordító lyukat kézzel szépen bevarrjuk. Anya beszúrja a tűt:

És Zsófi kihúzza:

Míg géppel varrtunk, az ölemben ült és a hátravarrás gombot kezelte. :o) Mikor kész lettünk, és egyik oldalra befűztem a zsinórokat, kérdeztem, melyik oldal legyen kívűl, mire ő: balerinás:

Mire befűztem lent is a balerinás oldalon és megcsomóztam, már mondta is, hogy Minionos! (de előbb gyorsan fényképeztünk balerinát is):

Szerencsére Zsuzsi egy zsinór maradék végét mind elhozta a kért 2 méter helyett, mert a szokásos zsinórméretezés ennél a pici zsáknál nem igazán adott teret a karok be-, és kibújtatásának, ezért hamar átfűztem egy kicsivel hosszabbra:

Első próbakörén máris cipelt a bolt fele egy apróval tömött pénztárcát és visszafele némi göngyölt szalonnát és trappista sajtot, hibátlanul teljesítve a feladatát.

Folt. köv.

Nem akarok dicsekedni...

 ... de Zsófi és én ebből a pulcsiból:

 

kb. 10 perc alatt varrtuk ezt a sapkát:

És abban a tíz percben a pulcsi előkeresése, a cérna kiválasztása, a gép átfűzése, a szabás és a varrás is benne volt.

Jó, az igaz, hogy olyan szerencsénk volt, hogy a pulcsi szélessége épp a gyerek fejkörméretének megfelelő volt, és az alján a szegett részt is átmentettük a sapira, így szegni se kellett.

A maradékot se visszük vissza azt hiszem, mivel ennyire cuki lett a végeredmény, akár meg is duplázhatjuk:

Folt. köv.

Rózsalugas és egyéb apró örömök

Elkészültem a kistakaróval, az lett a neve, hogy rózsalugas. Leginkábbis egy angol kert gondosan megtervezett ágyásaira emlékeztet, és a keretek kis ösvényekként futnak át rajta, vagy éppen egy valóságos lugas rácsozatát formázzák.

 Hátlapnak egy sűrűbben mintázott kékvirágos vásznat találtam, a fenti képen látható, hogy a szegélyezést is ezzel oldottam meg, steppelés után 3 cm szélesen vágtam le, és azt hajtottam előre pántnak.

 Új szomszédunk van egy ideje, hatéves kisfia is bejár hozzánk, mint tavaly a kislányok, de ő lelkesen tanul varrni. Az itt látható darabon jelentős részletek a gondosan választott színvariációk, az öltésekkel kialakított X-ek, és a jobbra fent látható, profin kivitelezett "csimpaszkodó":

 Kihangsúlyoznám, hogy soha nem varrt még. Én fogtam az anyagot, és ő öltögetett, most le, most fel, mondta is hozzá... nem húzzuk meg nagyon a cérnát... (az első darabján minden öltéssel összehúzta az anyagot, a végeredmény szinte egy rongylabda lett). Mikor már elég öltés volt, kijelentette, hogy erre kell most varrni egy csimpaszkodót, hogy otthon fel tudja akasztani... :o) Megoldottuk azt is! Ha erre jár, azóta is beszalad, köszönés után szinte az első amit megkérdez általában az, hogy Varrhatok? 

Valamint megint bolt-ajánló, de tényleg, menjetek a Lidl-be anyagnak venni óriás pizsama nadrágokat! Már megint találtam két darabot öt-ötszáz forintért:

Mivel szezonja van, valami halloween-es varrományon töröm a fejem...


Folt. köv.

Ivett kokárdái

A mai foglalkozáson készültek, nekem nagyon tetszenek. :)

Folt. köv.