Oldalak

2020. augusztus 6., csütörtök

Szülinapi terítő


Anyukám rendszeresen használja az általunk varrott dolgokat, így aztán mosnia is sűrűn kell őket, ami pedig kopásokhoz vezet. Ez viszont jó alkalmat teremt, hogy a szülinapjára éppen lehessen varrni a következő darabot, mondjuk egy terítőt:

Az előző darabhoz tartozó székpárnák különös módon még hibátlan állapotban vannak, így azok bordó-sárga színeiből indultam ki, és a lecserélendő terítő zöldjéből, mikor ezeket a csíkokat elkezdtem szabdalni. A közepére azért igazi foltost szántam itt is, hogy több részletet vihessek bele, a két szélén viszont még mindig kevesebb varrás a hasznos, mikor édesapa rejtvényt fejt az asztalnál:

A hosszan kilógó négyzetkék végül épp a megfelelő méretűre zsugorodnak a varrásoktól:
Ez pedig már a kész takaró, kicsit jobb fényeknél fotózva, és még itt is elütni látszik a középső rész bordója a szélektől, pedig sokkal jobban illenek ennél egymáshoz:

Most viszont újabb babaholmikra fel!


Folt. köv.

2020. július 27., hétfő

Napfénynél

Halloween-i hármaska már napok óta készen van ugyan, de a felhős-borongós idők miatt nem tudtam róla rendes fényképet készíteni. Ma végre némi napfénynél már szinte élethűek a színei:


 A hátoldalt előrehajtva szegtem el a széleket steppelés után, aminek a vonalai pedig itt látszanak szépen:


 Októberre hármasikreket nem vár valaki? :o)


 Akinek pedig kicsit rossz a kedve, és szeretné rózsaszínben látni a világot, az próbálja ki a konyhába a céklás tócsit, mert ilyen mesés színe van nyersen (egy cékla-egy kb. ugyanakkora krumpli, só, liszt):


 Kisütve valóban véres húspogácsának néz ki (párom szerint, aki ezért ezt most meg se kóstolta), de forrón szinte nem érezni különösebb cékla ízt, langyosan jön elő némi édeskés-földes gyökéríz, nekem úgy is ízlett:


 Uncsi varrások kategóriában beszegtem kb. 9 négyzetméter textilpelenkát, három méretben szabva:


 Még jó, hogy nem mind egyszínű fehér volt, hanem cuki színeskék is akadtak!



Egy-két maszk utánpótlás után szétszabok egy Zsuzsitól kapott maradék anyagocskát, hogy jól elfoltoljam...


Folt. köv.

2020. július 20., hétfő

Napozik

Napok óta kész az autós kistakaró, steppelve, beszegve csíkos pánttal, de a borongós időjárás miatt bent csak ilyen szontyoli képeket tudtam lőni róla:


De ma végre olyan a napsütés, hogy kint is lehetett fényképezni:


Egyet napozott hát az asztalon, aztán nemsokára útnak indul a leendő tulajdonosához. Kivételesen nagyon időben elkészültem a babaváró ajándékkal és nem születése után kapja meg majd a kisfiú, akié lesz.


Találtam még egy hátlap és bélés nélkül árválkodó kistakaró előlapot, és ha már úgyis benne voltam a steppelésben, nekiláttam azt befejezni...


Folt. köv.

2020. július 15., szerda

Nyári színek

Mikor elkészült az összes blokk, hamar leraktam, ahogy jöttek, egy kék mellé egy zöldet, itt-ott beleigazítottam, és már majdnem elégedett is voltam:


Aztán lefényképeztem és valahogy nem tetszett az összkép, hát átrendezgettem kicsit szabályosabbra, előre gondolván arra is, hogy ezt nekem majd valahogy le is kell steppelni, amikor is nem lesz mindegy, hogy minden húsz centin kell-e cérnát cserélnem, vagy sem:


 Aztán ellenőriztem a konyhakertet (micsoda nagyzolás, egy paradicsomágyás van az udvaron), mert elkezdődött, amire tavasz eleje óta készültem:


 A rózsák nem várattak ennyit, hogy szép színeket vegyenek fel, ez a példány például ahogy "öregszik" a virágja, bársonyos bordóba fog átmenni:


 A steppelést kétszer is át kellett gondolnom, mert bár átlós sorokba nagyjából egyszínű kereteket rendeztem, mégis itt-ott be kellett kanyarodnom a csücskökhöz, hogy a másik színre ne menjek át. Ilyen érdekes vonalazás lett a vége:


 Mivel a hátlap anyaga elég jól eltekeredett beavatás után, mindenképp külön szabott pánttal kell majd elszegnem a széleket, de azért felmerült, hogy talán használhatom a kockást:


 De aztán az előlap színei eldöntötték, hogy mégis a sötétebb, csíkos anyag lesz a befutó a szegésnél:



Folt. köv.

2020. július 8., szerda

Autós

Néha még saját magamat is meg tudom lepni, mikor egy-egy varráshoz anyagokat szedek elő a készleteimből. Például azzal, hogy van tíz egyszínű kékem a zöld kisautós anyaghoz:


 Meg tíz egyszínű zöldem a kék kisautóshoz:


 Hogy a leendő babatakaró hátlapja kockás lesz-e, vagy Verdás, azt még nem döntöttem el:


 De húsz blokkhoz máris kiszabtam a szükséges mennyiségű foltokat:


Tehát varrásra fel!


Folt. köv.

2020. július 2., csütörtök

Még egy farmertáska


Ha kettő már kész van, a harmadik hamar elkészül. Még egy lány ballag a rokonságban, az ő táskájához egy pár tenyérnyi rózsás farmert is előtúrtam, mert a kék csíkos már kevés lett volna magában:

A hátuljára ez is kapott egy mentett farmerzsebet:


A bélése pedig egy cuki foltmintás vászon lett, kevésbé látszik, de egy nagy rózsás zsebet is kapott, akárcsak a másikak:


Legközelebb valószínűleg egy autós babatakaróval...

Folt. köv.

2020. június 29., hétfő

Örökké farmer

 Mielőtt megint elpakoltam volna a farmerokat a múltkori turkálás után, a leesett apróbb foltokból összeeszkábáltam négy újabb panelt (úgy látszik, én farmerból már csak panelekben tudok gondolkodni...). Nyitott széllel, kis átfedésekkel egymásra pakoltam a foltokat, amíg elégedett lettem az eredménnyel, aztán fehér cérnával össze-vissza tűzködtem őket egy alapra:


 Azok, amik egy-egy mentett zsebet is kaptak, lettek két táska hátulja (szerencsémre a pántok kijöttek két hosszabb darabból):


 A bélésük egy centire kiszámolt Zsuzsi féle kék ágynemű maradék lett, éppen egy-egy zseb fért még ki belőle:


 A kész táskák eleje pedig imígyen mutat (hasonlóak, de mégsem egyformák, mint az ikerlányok, akik ajándékba kapták) :


Ebből a fajtából még egy darab szükségeltetik, mert a család másik ágán is elballagott általános iskolából egy leányzó...


Folt. köv.

2020. június 25., csütörtök

Talán nyár

A naptárnak ugyan nem hiszek, míg a hőmérő nem igazolja, de egyre több jel utal rá, hogy így június utolsó harmadában mintha nyár akarna lenni.
Például megérik a nagyszemű-roppanós cseresznye:


 Itthoni nyári nadrág igényemhez meg előszedek egy valahonnan menekült, csíkos vékony nadrágot:


 Néhány nyisszantással megfosztom a szára felétől:


 Pontosan addig a vonalig, míg alá van bélelve (rokonlélek lehetett az eredeti tervező, hiába jó szellős az anyag, ha átlátszik, én bizony nem hordanám), majd a bélés szélére visszahajtva le is tűztem az alja szegést:


Ha mázlim van, a két réteg együtt sem annyira meleg, hogy kényelmetlen legyen hordani, de még akkora kánikula nem fenyegetett ezen a nyáron... :o)

Ismét megcsúszott ballagási ajándékokkal...


Folt. köv.

2020. június 20., szombat

Póló mentés

Az újra hasznosításra váró pólóim közül a kismama pólók előkészítése közben előkerült egy olyan darab, amit a helyes virágmintája miatt vettem meg a turkálóban, gondolván, hogy a foltos nyakát levágom, és az aljából helyes kislány szoknyát varrok. De aztán csak várt, és várt. Most viszont eszembe jutott egy másik megoldás rá, amivel eredeti formájában lehetne újra használni. Krisztinek meg is tetszett, tehát neki varrtam meg. Találtam póló anyag maradékokat a virágok színeiben, világoskékben és fehérben. A kékből először is megtoldottam az alját, aztán a kimoshatatlan foltjait a két színből kivágott, rátét virágokkal takartam el.

kicsit rövid, kicsit foltos

kimoshatatlan pacák
hosszabb, és virágosabb
na, így már szalonképes

Folt. köv.

2020. június 18., csütörtök

Kismama póló 4.

Avagy ebből a szériából az utolsó, mivel a leendő gazdája azt mondta, hogy ennyi elég lesz neki erre a pár hónapra. :)
Ennek az elkészülte kicsit elhúzódott, mivel a varrógépem szabotálni kezdte a varrását, de tegnap azért csak befejeztem.
Aztán meg nincsenek jó fények a fotózáshoz, és a telefonommal több próbálkozás után sem sikerült ennél élesebb képet készítenem róla. De sebaj, a lényeget látjátok, két, összeillő, maradék anyagból lett, hónalj alól szembehajtással bővül ez is.



Folt. köv.