Már megint mifene

 Valaki mondja meg, hogy lehet hímzésmintát fekete farmerre felmásolni papírról! Amíg válasz érkezik, sajnos kénytelen vagyok átvarrni a papíron:

 De mivel a minta sok vonalból áll, a papíron csak jelölésnek varrok át, sok apró öltéssel, hogy aztán könnyű legyen letépkedni:

Aztán jöhet a varrógép, keskeny, sűrű cikkcakköltése és csíkról csíkra feltöltöm a kézi varrás vonalait:

Aki elég régen olvassa a blogot, az alábbi képről már gyanakodhat, hogy nem Odin-os kenyereskosár volt a cél:

 

Ha az oldalsó részeket emígyen fordítjuk, ahogy a használat megkívánja, akkor már tuti nem cukorkakínáló, vagy levéltartó:

 

És ez volt az a pont, hogy a helyére próbáltuk, és mind hossz-, mint oldalirányban túl volt méretezve, hol egy, hol kétujjnyival is. Ezért szoknyarész levágás után (én próbáltam becsülettel lebontani és átszabni, de több helyen is kilyukadt az anyag bontás közben) új palástok és sarkok szabása-varrása után elkészült az átméretezett változat:

Nem látványos a különbség, és igaziból nem ilyen girbe-gurba a végeredmény se, mint ahogy fényképezni sikerült:

Nos, 7 éve már volt itt ilyesmi, de bátyánk új kocsit vett, és a bolondbékás karfa-huzatát a régi kocsival továbbadta. Ha minden igaz (ezzel védekezett legalábis), a mérete úgyse lett volna jó az új helyen:

Reméljük, a következő varrnivaló nem javíttatja magát, miután elkészült!

Folt. köv.

Kockulnak a szövetek

 A nagy melegre való tekintettel szertelenül és rendszertelenül történnek szabások és varrások. Egy este szabtam ezeket:

 

Aztán egy másik este ezeket:

 Egy következő szabad órában egy nekifutásra megvarrtam az összeset:

Megint két külön alkalommal szétvagdaltam egy világosszürke nadrág végét is, hozzá már a maradék színesek is kevesen voltak, becsatlakozott hát egy piros kockás társuk:

Aztán itt volt hétvégén Zsuzsi, tehát ezt is volt idő egyszerre készre varrni:

Még ha jól sejtem, kb. 30 blokk kell az eredeti tervek szerinti összképhez, és vannak még maradék-maradékok a szövetekből is. Remélem a piros kockás  már kitart! :o)

Folt. köv.

Jobb későn, mint soha

 

Ez a neszeszer ugyanis még karácsony előtt kezdődött, amikor a munkatársnőim ajándékához válogattam anyagokat Kriszti készletéből. Egy lehetséges párosítás volt ez, de végül annak a kolleganőnek lett jobb, még inkább hozzá illő, így ez megmaradt. Gondoltam, azért csak megvarrom, ha már így összeraktam, az apró kockás anyagnak úgy is ez volt az utolsó darabja (a ferdepántot már toldani kellett). Aztán a steppelésnél elakadtam. Ha lehet, nem szeretek átvarrni a mintákon, inkább mellettük, körülöttük vezetem a tűzés vonalait. Hát, ezek az amúgy igen helyes kis virágmedalionok nem szabályosan vannak elszórva a felületen, így az egyenes vonalak kiestek, akár függőlegesen, akár ferdén próbáltam volna meghúzni őket. Elméláztam azon, hogy körbevarrjak minden kis köröcskét, de bevallom, ennyi türelmem nincs (most?). Utána azt gondoltam, hogy akkor függőlegesen, de girbegurba vonalakkal steppelek, hogy elkerüljem a virágokat. De a szabad kézi tűzésben nincs nagy gyakorlatom, aggódtam, hogy esetlenek, csúnyák lesznek az ívek, így többször is félretettem, eredmény nélkül. Tegnap azonban, lesz, ami lesz, belevágtam. Hát, abban igazam lett, hogy elég véletlenszerűek a vonalak, de végül is, tetszik az eredmény. :)

Most vár rám pár további egyszerű javítás, és alakítás, de utána talán megint valami érdekesebbel...

Folt. köv.

Libák és olajbogyók félkészen

 Miután eldöntöttem, hogy melyik elrendezés szerint varrom össze a blokkokat (második nyert végül), még azt kellett kiötölni, hogy egy vékony keret milyen formában alakuljon köréjük. Ahol a színes liba-foltok futottak ki a szélre, egyszerű volt, oda zöld csík került, a többi résznél pedig szinte biztosak voltunk, hogy a háttér színével egyező csíkokra lesz szükségünk:

 De miután kiraktam az első két sort, mindketten fordítottunk a véleményünkön Zsuzsival és mégis a libák színével egyező lett a keret csíkja:

 Innen már gyorsan ment az előlap összeállítása, némi kereteket kellett csak szabni, és háromszor két sornyi részekbe összevarrni, hogy Zsuzsinak a steppelésnél ne egy nagy darabbal kelljen küzdenie. Ilyen lesz az eleje:

Hátlapnak pedig a sokméternyi sárga anyagcsíkból toldoztam össze három darabot. Két-két csík szinte elég is lett volna... de csak szinte. Így mindhárom darab közepén egy-egy keskeny toldás is van.

Erről legközelebb már Zsuzsi készít fotót, amikor sorra kerül, hogy kész takaróvá lényegüljön a varrógépe alatt.

Rám még várnak a szövetblokkok (bár van más színes terv is a fejemben, ha megint ráunnék a föld színekre!).

Folt. köv.

Ha Zsófinak kalap kell...

 ... azt meg varr neki az anyája. :o)

A Zsuzsitól kapott bolti kalapról körberajzoltam a szabásmintát:

Aztán próbavarrtam egyet, a cuki rózsaszín anyagból, amin kis balerinák vannak. Ez is szép anyag, csak épp van belőle sok, tehát ha véletlen nem sikerülne jóra a sapi, van lehetőség igazítani a dolgokon:

 

Ez a próbavarrás jó ötlet volt, mert a kalapról átrajzolás olyannyira csalós volt, hogy már a papírsablonokat igazítani kellett, mivel az oldal és karimadarabok közös ívein 4-4 cm eltérés lett volna. :o) Végül a próbadarab teljesen használható és amúgy hibátlan lett, csak némi igazítás és csinosítás kellett még, hogy a harmadik, koronás-kutyusos-rózsaszín kalap már szinte tökéletes mása legyen az eredetinek.

Ahogy a balerinás kész lett, mindjárt meg is sétáltattuk, viszont akkora szél kerekedett, hogy a hullámos széleibe kapaszkodva folyton lekapkodta Zsófi fejéről. Hazatérve tehát gumit varrtunk bele közösen, ez lesz a kalap szél esetére. :o)

Azt hiszem ezzel a hárommal (és a két baseball sapkával...) ezt a nyarat már kihúzzuk:

Folt. köv.

Rövidnadrág eszkaláció

 Így mennek itt a dolgok: egy maradék pólóanyag darabból rövidnadrágot varrtam a Zsófinak. Kriszti mondta, hogy zseb is kéne rá, hát előtúrtam egy vidám, csíkos anyagot, vagyis egy ing levágott két ujját. Tettem belőlük zsebet a nadrágra, aztán rájöttem, hogy amúgy pont kijönne belőlük egy másik rövidnadrág. És lőn. :D

Folt. köv.

Repülési irány kerestetik

 Az olivás-vadlibás blokkok elkészültek a kívánt számban (nem tudom, még hány jött volna ki egyáltalán a maradék anyagokból, de a zöld erősen megfogyott eddigre):

Az fix, hogy 5 oszlop, 6 sor az elrendezési alap, és a zöld keretezés is kizár olyan formációkat, mint például minden liba felfelé repül, vagy soronként jobbra-balra.

Az eredeti minta ez lett volna, színek váltva, irányok csak fel és balra:

Ebből könnyű volt átforgatni a következőbe, ahol a színek maradtak csak most már minden irányba fordulnak a liba-sorok:

A következő kirakóhoz az irányok maradtak, és a színeket csoportosítottam át, átlóban felezve a képet:

Aztán még egy próba, négy iránnyal, és vízszintesen váltogatott színekkel:

Az utolsó érdekes, az előzőektől erősen eltérő képet mutató elrendezésben szembefordítottam két-két sor libát, a színek itt is váltakoznak:

Vegyes eredményeket hozó háromfős szavazás után nincs nyerő minta, még átgondolom, mielőtt statáriálisan összevarrnám a saját fejem után. :o)

Folt. köv.

Ismétlés

De nem a bejegyzést ismétlem, vagy a fényképeket, hanem a 8-8 blokk szabását és varrását. Aminek során ebből itt:

 

Lett ez a nyolc blokk. Itt elég látványos a haladás, mert saccra 30 blokk már kiad egy egyszemélyes takarót méretben. (Most kész 22 belőle.)

 

Így könnyen lehagyja a szövetes "versenytársát", ahol épp negyedekkorák a blokkok. Tehát ez a nyolc nagyságra két libást tesz ki:

 Nem nehéz kiszámolni, hogy a szövet blokkokból kb. 120-ra lesz szükség egy nagyjából ugyanakkora takaró előlapjához.

De szép sorban minden halad, ez a lényeg. 

Folt. köv.

Ide nyolc, oda nyolc

 Mivel még nem fogytak el a lefogyasztandó világos alsószálak, ezért szabtam újabb olivás foltokat, ezúttal nyolc blokkhoz elegendőt:

Kivételesen kedvem tellett a szabásban is, ami nem jellemző (azt a részt szeretem, amikor már összeállnak a foltok blokkokká és a blokkokk takaróvá), ezért a szövetekből is kiszabtam újabb nyolc blokknyit:

Előbb megvarrtam a világos varrnivalót, szerencsésen elhasználva az összes maradék alsószálat (aztán tekertem egyet, már direkt ehhez a varráshoz):

Utána átfűztem egy maradék sötét alsószálra, és megvarrtam a másik nyolcat is:

Lassan ezekből is lesz már annyi, hogy elkezdjek kirakózni velük, hogy hogy mutatnak majd takaróvá egyesülve...

Folt. köv.

Zsófi ruhatára megint

 Ahogy van némi időm, a magam kedvére most Zsófinak varrogatok. Szeretek babáknak ruhát varrni, bármi kis maradékból kijön, itt például egy, az anyaga miatt megvett, turkálós pólóból két nadrág is, egy leggings, meg egy bő szárú rövidnadrág. Egy pulcsi eleje-hátából meg kényelmesen a következő "csizmanadrág" fő részei.

Most Olga nyári szoknyanadrágja jön, aztán további Zsófi cuccokkal...

Folt. köv.