Villám varrások

 Az első villám-projekt két váltás kispárnahuzat az itthoni ágyneműre, ami említésre se lenne érdemes szinte, ha nem ebből a tyúkos anyagból varrtam volna:

A második pedig úgy tudott egy szempillantás alatt elkészülni, hogy Zsófi rendkívűl sokat segített benne. Ez egy tisztaság-csomag zsákocskája, munkatársnőm kislányának. Az iskola kritériumai a következők voltak: zárható, felakasztható és lehetőleg vízhatlan.

A záródást zsinór biztosítja (az olyan hagyományos, nemde?) :

A vízhatlanságot egy pvc terítő méretre szabásakor leesett darabbal oldottam meg, abból lett a bélés:

Természetesen rákerült a kisasszony monogramja is, és a zsinórház alá befogtam egy vastagabb zsinór darabkát akasztónak:

Titokban az anyukának is varrtam valamit, mert sajnos ő is munkahelyet vált, és hónap végén elhagy minket. Azzal a "csomaggal"...

Folt. köv.

Hajrá méhek! Hajrá darazsak!

 Ez a bejegyzés egy egész heti összefoglaló lesz arról, hogy miért is nem varrtam többet, bár szabadságon voltam a héten. :o)

Mondjuk azért, mert Atim is itthon volt, így tehát behordtuk a téli tüzelőt a faházba:

Az ebédek java része az udvaron készült, mint például ez a girosz fűszerrel pácolt sült hús, görög salátával és friss kenyérrel. Tán mondanom se kell, hogy odakint nem én vagyok a szakács...

A fiúk betonoztak egy járdát is a faházig, amit a szomszéd macska minden irányba ellenőrzött, naná, hogy száradás előtt. De nem bánjuk és nem bántjuk! 

A paradicsomok át is költöztek a járda szélére, hogy több napfényt kapjanak, mint eddigi helyükön, amit erőteljes színesedéssel háláltak meg:

A salátába még ugyan nem jutott ebből elég, de egy másik napi sült kolbász ebédhez már marékszám tudtam szedni. Nálunk szépen mutatkozik, hogy nem volt szemfényvesztés a vetőmag zacskóján, tényleg háromszínű növények érlelődnek, van aki sárga készen, van aki narancssárga, és akad hagyományos, pirosan érett egyed is. Mondhatom, az íze összehasonlíthatatlanul jobb a boltinál!

 Egyik délelőttöt a Veszprémi Állatkert meglátogatására szenteltük, mert bár itt van a szomszédban, a sok felújítás óta még nem jártunk arra. Reggel még kellemes borongós volt az idő, de mire dél körül kifele jöttünk, már a kis pandának is sok volt a hirtelen napsütés (kinagyítva látható a kilógó nyelve, de nem, nem kinyúlt, csak kinyúlt...):

 Még a fahordásnál annyi darazsat kerülgettünk, hogy nem tudott nem eszembe jutni a méhecskés mintás vásznam, mikor Lauránknak tervezgettem a szülinapjára készülő ajándékok közül az óriás nesszeszer formátumú tisztaság-csomagját. Ma végre el is készültem vele, ilyen szépen megáll a lábán a flíz béléstől és egy kevés steppeléstől:

Nesszeszer körökben igen méretesnek számít, bőven belefér majd törölköző, szappan, miegymás:

 Egyik oldalán sugdolóznak ketten, és a monogram rózsaszínkedik ki a drapp háttérből:

 A másik oldalon egyszemélyes koncertet ad egy igen ihletett zenész-énekes:

Még van néhány napom a születésnapig, meg néhány tervem is, tehát némi házimunka és sütisütés, bográcsos ebéd elfogyasztása után...


Folt. köv.