Még egy pár nyuszi

Pont egy pár, ugyanis a hármat már sokalltam volna egy ekkorácska szoknyán. :)

Történt ugyanis, hogy a húsvéti nyereményjátékunk felhívásánál az egyik kommentből kiderült, hogy iker babák egyikének szeretnék megnyerni a nadrágot, és én azt írtam oda, hogy ha ők nyernek, varrok még egyet. A válasz az volt, hogy egy fiú, egy lány az ikerpár, így aztán, miután a sorsolás nekik kedvezett, tegnap este még kiszabtam, ma reggel pedig gyorsan megvarrtam a kis nadrág méltó párjaként ezt a pici szoknyát is. Hamarosan úton lesznek a kis tulajdonosaik felé, hogy húsvétra már felvehessék őket. Természetesen a nagyobb szoknya ugyanígy útnak indul. :)

Folt. köv.

Nyuszik, naná!

Egy helyes kis kockás nadrág (80-as méret), és egy kicsit nagyobb (34 cm hossz, 118 cm bőség) szoknyácska készült, a Facebook oldalunkat népszerűsítő, húsvéti nyereményjátékhoz.

egy szoknya...

... egy nadrág

"Három nyulak összeültek..."

Ha bármelyik tetszik, csak gyertek a Facebookra, játszani!

Folt. köv.

Már nem titkos csomag

Eddigi Meskás vevőinket kértük egy rövid kérdőív kitöltésére, hogy az alapján könnyebben induljon profivá válásunk (erről külön bejegyzés hamarosan), és a visszaküldőknek meglepetést ígértünk. Kriszti serénykedte össze a helyes kis virágos csomagot, amit mindjárt ki is sorsolok.

 

Nincs nehéz dolgom, sajnos a majdnem 90 kiküldött levélből csak 5-re jött válasz, így aztán abban maradtunk, hogy bár most sorsolok egyet, a másik négy kedves hölgy is kap egy-egy ajándékot. :)

A résztvevők ötöse: Hegyes Csilla, Pillmajer Csilla, Nagy Boglárka, Bodi Ágnes és Vincze Virág. Köszönjük mindannyiótoknak, hogy tőlünk vásároltatok, és most még a kérdőívvel is segítettétek munkánkat! :)

A csomagocska tehát... (a Random.org) segítségével: Nagy Boglárkához utazik. A többieknek egy kis türelmét kérjük, hamarosan ők is kapnak meglepetést! :)

Továbi tavaszi varrásokkal... Folt. köv.

Ajándék és töprengés

Megint levelünk jött:

Szorgalmas "textilfalás"-unkért újabb ajándékot kaptunk Edittől, ezúttal kreatívan felhasználhatót:

Na, most már aztán tényleg ki kell próbálnunk a házi textilfestést (amihez rengeteg hasznos tudnivaló olvasható Editnél)! A drappot valószínűleg a kutyusos párnák felújításához fogom használni (ne adjatok fehér hátterű párnahuzatot pasi feje alá), a zöld, bár kedvencebb színem, hátrébb kerül a sorban. Habár...

Van egy szép, hosszú, egyszerű, klasszikus szövetkabátom, ajándékba kaptam, "szép" szürke mintás, kissé uncsi. 

 

 

 

 

Gondoltam, semmi vész, befestetem, és máris jó, de lehervadt a lelkes mosoly az arcomról, mikor közölték velem, hogy gyapjú-tartalmú anyagot nem festenek, mert főzni kell, és összemegy. :o( Most akkor mit csináljak ezzel a kabáttal? Nincs valami olyan festék, ami hidegen is befogja? Utánaolvasgattam a neten, és azt írják, hogy például a Columbus festék is használható hidegen, csak persze akkor nem lesz olyan intenzív a szín. Hmm, szerzek még néhány (tucat) tasakkal, és beleáztatom a kabátot, vesztenivalóm nincs vele, legfeljebb nem sikerül. (Azért jótanácsok szívesen fogadtatnak).

Közben azért megy a varrás is, valami affélével...

Folt. köv.

Ajándékok

Egyiket mi nyertük, Textilországban, Edit textilfaló játékán (egyre jobb ötletnek bizonyul a készleteim felhasználása), egy édes kis táska, Aranka felajánlásából:

A másikat pedig én kezdtem el évekkel ezelőtt, és most értem a végére, ez egy két színből csomózott, extra széles karkötő Krisztinek:

A melírozott hímzőfonal megkönnyíti a karkötő tervezést, mert önmagában is érdekes mintát ad, másrészt unalmasabbá teszi a csomózást, és nehezebben követhetővé, mert minden fonal hasonló színű. Eredetileg nagyon ötletesnek tűnt, hogy a szokásoshoz képest  tripla szélesre készítsem, de (az előbb említetteken túl) egyben nagyon le is lassította az elkészültét. Ma egy új sorozat néhány része tette lehetővé, hogy a végére érjek, de most már el a képernyő elől, irány a varrószoba, egy három napos  hétvégét alaposan ki kell használni. :o)

Gyorsan összedobok egy pizzát a dolgozó férjnek, aztán hajrá...



Folt. köv.

Blogtalálkozó

Kis késéssel, kevés szóval, több képpel, mi is beszámolunk a szombati blogtalálkozóról, amit nem győzünk mindannyian eleget köszönni Ginának! :o)

Csodás csodák a kiállításról (szubjektív válogatásban):

Jó volt megismerni új arcokat, akiknek blogjával tán tovább bővül az inspiráló olvasni-, és kommentelnivalók sora, egyebek között Juhizst, aki élőben még jobb, mint írásban, és újra személyesen is látni a tavaly már megismert "kolleganőket", élőszóban is megdicsérni Aledi babáit, kifaggatni Diust a frissházas-élet örömeiről, végigmazsolázni Jutka férceit és gombjait. Bubszáról leszippantottunk néhány angol-levegő morzsát, és elirigyeltük a rózsaszín fülhallgatóját, valamint Zsuzsi tőle kapta a csereberén ezt a kis csudiságot:

Sokak lógó orra elől elorozva, Kriszti kapta csereberén SzarvasMici pólyását. Lett is nagy felzúdulás, egyesek (Juhizs...) már pontos címet kértek, ahonnan betörés útján eltulajdoníthatnák...
De bizonyítandó Juhizs-nak (is), hogy tökéletes helyre került a pici:
Ugye látszik, hogy teljes az összhang???

Otthon aztán kicsomagoltuk kicsit szegénykét, mert nagyon melege volt. Hát nem édes a kis kopasz feje? :o)

Most pedig, szépen feltöltődve, mindenki vissza a maga kis varrósarkába...

Folt. köv.

Sorsoltam! :o)

Nahát, kérem szépen, megejtettem a puttonyka sorsolását, a nyeremény közreműködésével!

(naná, hogy maradék pauszra firkáltam a neveket)

Kedves Tipikos, gratulálunk, és kérünk szépen egy címet, ahova postázhatjuk a puttonykát! (ha pesti vagy, akár személyes átadást is egyeztethetünk) :o)
Kedves Többiek, ti mégis kénytelenek lesztek magatok megvarrni a leírás alapján!
Még van is rá elég időtök, hajrá!!!
Mi karácsonyi ajándékokat varrunk, amiket lehet, hogy már csak utólag fogunk megmutatni, de ha lesz valami mutatható, azzal...

Folt. köv.

Ho-ho-ho, játssz velünk! :o)

Felmerült bennem az ötlet, hogy Mikulásra varrok valami jópofa csoki-cukor tárolót a Meskára.
Több változat is készült, ez (és így) az első:


A rojtos szütyő mintáját, és technikáját használtam:





Nagyon tetszik, de valószínűleg nem kérhetnék érte annyit, mint amennyit valóban dolgoztam vele. Sebaj, van kinek elajándékozni december hatodikára. :o)
Ezért átgondoltam, és így elkészült a második, flíz, és steppelés nélkül, csak kézzel varrva, kívül-belül termovelúrból:




Meg kell jegyezzem, hogy steppelés nélkül nem olyan szép a tartása, de megtöltve ez nem fog gondot okozni. Viszont ez is annyi időbe telt, hogy nem sorozatgyártható. Nekiálltam egy harmadiknak, a kettő ötvözeteként, de félbehagytam, mert géppel nem lehet olyan szépen megvarrni, mint szerettem volna. Így tehát idén nem mi árasztjuk el a Meskát mikuláscsomagocskákkal, azzal vigasztalom magam, hogy úgyis sok a karácsonyi varrnivalónk. :o)
Mivel azonban az elkészült dobozkát nem tudnánk igazságosan szétosztani a keresztgyerekek között, arra gondoltunk, hogy kisorsoljuk egy játék keretében! :o)
Most csak annyi a jelentkezés feltétele, hogy hagyjatok itt hozzászólást, ha szeretnétek ezt a bohókás, télapókás szütyőcskét! November 28-adikán, vasárnap estefelé sorsolok, hogy még időben postázni is tudjam!


Ha tovább haladunk a többi varrnivalóval...

Folt. köv.

Nyertünk!!!

Azért mégiscsak a foltvarrás a legjobb hobbi! :o)

Az igazi foltos darabok jóformán csak használt anyagból vannak, vagyis alapból újrahasznosít, és ez most külön jól jött, mert megint egy recikláló pályázatra neveztünk a Varrószakkör-ben, amin meglepetés ajándékot nyertünk a csillagos ingtakaróval (recikl-ing :o) ) Lidércke-Dorkától.

Hogy mit, még magunk sem tudjuk, de izgatottan várjuk! Dorka megkérdezte a kedvenc színeinket...

A varrószoba (sarkok) sincs(enek) elhanyagolva, csak most főleg kézzel varrunk, ami nem annyira expeditív, de hamarosan készül néhány fotó, az elkészült dolgokról!

Ha már tudunk képet is mutatni...

Folt. köv.

Kesztyűk

Ezúttal azonban nem a hideg, hanem a meleg ellen, vagyis a forró edények ellen.

Úgy kezdődött, hogy Zsuzsi rendelt egy párat, mert az övé elkopott a sikálásban (valami amatőr /én :o)/ fehér alapon sárga-zöld citrommintás anyagból követte el, ami folyton elkoszolódott). Azt mondta, anyukánké pont jó lesz neki... ha nem kap egy olyat, ellopja azt.

Mégse nézhettem karba tett kézzel, viszont a drapp kockás anyagból már nem volt. Megpróbáltam megvesztegetni némi másik, de majdnem ugyanolyan kockással, és sikerült! :o)

Ez az eredeti, a piros könyvből ihletve:

Íme a "kétezer" réteg kiszabás után, a bélések már összeállítva, a külső rétegek gombostűzve steppelésre várnak:

Aztán akadt némi tanakodnivaló, hogy milyen legyen az akasztó. Szerencsére akad egy egész doboznyi szalagom, ruhákról levágott akasztók, maradék ferdepántok, cipőfűzők, stb.

Ez a kettő maradt végső szavazásra, Zsuzsi, mint leendő tulajdonos a kevésbé kényeset, azaz a sötétzöld kockást választotta:

A csillagos darab:
Ismerősek a csillagok? :o)

És az eredeti mintájára készült szíves rátétes:

Egy kép erejéig összeálltak, hogy lehessen hasonlítgatni:

Ezenkívül olyan kellemes meglepetések is vártak egyik nap a postaládában, mint ezek a gyönyörű, festett vásznak, Lilangtól, amiket a blogjában meghirdetett játékon nyertünk. Olyan szépek ezek a bogyósgyümölcs fagyi (vagy inkább tea?) színek, hogy még nem is tudom, milyen varromány lenne elég jó, hogy az anyagok lehessenek a főszereplői. Ezek az első kézzel festett anyagaim, ritka kincsek, méltó felhasználást kell találni nekik!

Ha a megfelelő szabásmintára rábukkanok...

Folt. köv.