Elsőáldozás

Le vagyok törve, hogy az ikrecskéinknek is kölcsönzős, habcsók ruhában kell elsőáldozniuk, mert az lett megszavazva. Nem is értem, hogy miért kell egységesnek lennie???

Nem csak azért, mert nekik igazán szívesen varrtam volna, hanem azért is, mert alapvetően nem szeretem a habcsókruhákat elsőáldozásra. Esküvőre, kis koszorúslánynak, oda igen, jól mutatnak, de az elsőáldozás szerintem szerényebb kéne legyen ennél. Másrészt, a túlzottan sima, rövid, már nem is ünneplőnek ható ruhák híve sem vagyok.

Ha én választhatnék, és varrhatnék ruhát egy kislánynak erre az alkalomra, olyant varrnék, ami elegáns, letisztult, de azért kellően ünnepi, csinos és kislányos, de nem csiricsáré.

Álljon is itt egy kis válogatás a kedvenc Burda szabásmintáimból e téren, hátha valakinek szüksége van még ötletekre (a kivitelezést meg szívesen vállalom ;) )

Fiúknak ti mit választanátok inkább, feketét, vagy világosat? (mindkettőre van példa a képeken)

bájos részletek

egyszerű, de mégsem hétköznapi ruha, plusz fiú fehérben-szürkében

szimpla, hosszú ruha

csipkeruha, és egy komoly fiatalember feketében

kis kabátka, ha hűvös lenne az idő

a frizurája is tetszik

csipke, csipke, és virágkoszorú

komplett komplé :)

Folt. köv.

Mondd el!

Egyik termékajánló szövegünk a Meskán, hogy mondd el, milyet szeretnél, és megvarrjuk. Most ezzel a lehetőséggel élt egy kedves vevő, amennyiben két Zsuzsis képből kiindulva (zöldes és rózsaszín) szeretett volna egyedi képet varratni.

Első körben összeturkáltam a megfelelőnek tűnő anyagokat:

Amiből az ő jó ízlésével válogatva alakult ki ez az összeállítás:

Think Pink elnevezést adtam neki, mert ennél rózsaszínebb aligha lehetne. A széles keret is kérés volt, azt extra tűzésekkel láttam el, hogy nekem is tetsszen, de így igazán képkeret jellegű is lett.

A hátlap rózsaszín csíkos lepedővászon:

Kedves felkérés volt, szívesen teljesítjük másét is, hiszen nálunk választék az van a választáshoz! :o)

Folt. köv.

Pillangók nyárutón

Turkálóból való ez a csodás anyag, itt még vasalatlanul:

A gyönyörű bordűrből három jutott a megvett darabra, egy a tetején, és kettő kb. 70-70 centivel lejjebb, aztán még a végén egy darab üres kék. Sokat filóztam, hogy hogy is daraboljam fel. Az tiszta, hogy a tetejéből valami tunikaféle lesz, aminek a vállrészét fogják kiemelni a lepkék (habár a lepkék félúton vannak az áttetsző és a sima rész között...).

gombostűzött látványterv

 

Mivel ez elvisz a köztes sima anyagból, a következő darab egy rövid szoknya lehetne, a pillangós bordűrrel az alján. A harmadik darab pedig egy gyönyörű, maxiszoknya, aminek az alján a bordűr alatt még bő tenyérnyi széles sima sáv van.

Levágtam a két felső darabot, és az egyszerűsége miatt a rövid szoknyának álltam először neki. Így sikerült:

Menetközben gondolkoztam azon, hogy a derekát szembehajtásokba rakom, és övpántba fogom, de így nagyobb méretválaszték csaphat le rá a Meskán. :o)

A csodás maxiszoknya, személyes kedvencem ötletét derékba vágta néhány festési hiba az anyagon, pff, így maximum midi szoknya lehetne, de úgy már elvész a szépsége. Viszont új ötletem támadt:

ennél szebben nem volt türelmem megtűzni

Ihlet a Pinterestről (szokás szerint, íme, a pinterestelés nem haszontalan időtöltés :D):

Ám aztán több festési hibát is észrevettem (hogy néztem én eddig ezt az anyagot??? elvakultan?)

mennyire gáz? :(

Na, majd meglátjuk, most először is ebédszünet. :o)

De aztán...

Folt. köv.

Lopott idő

Nem sok mindenre elég, de azért itt-ott halad valami.
Főként a csomók...
21-25-öskéig készen:

 Várakozó színes kezdemények:

Aztán megint pótlás, mert megint egy elajándékozódott...a karkötő csomózás ajándékozási, illetve megkívánási lázat von maga után...

Aztán lassan kifogyok a csak úgy kipattanó ötletekből, de máris rájöttem, hol a megoldás:

 

A fehér anyag már beavatva szárad, hamarosan azzal is...

Folt. köv.

Innen-onnan

Krisztinél csigatempóval összeállt egy újabb kék neszesszer a szövött szélekből, és a bélésnek mentett nyári anyagból.

Mivel a felhasznált darabok adták a végleges méretet, kellemesen magas, szinte pohárforma szütyő formálódott:

Ez is kapott füleket a cipzározáshoz, de másmilyeneket, mint a kajlafülű. Két kis négyzetet hajtogattam négyrét, és ezeket fogtam az oldalvarrásba. Máris a meskán Csücskös fedőnéven. 

A bélés egy másik részéből készült a maradékoknak, ezen középkék virágminták vannak a türkiz alapon... már amennyire itt látszik (és megáll a saját talpán!) :

Igazodván a naptárhoz, őszi hangulatú varrásokon töröm a fejem, inspirálódva a piros könyvemből, némi kockás maradékok felhasználására. E két minta közül leszen valamelyik a következő projektem. (meg közben a karácsonyi ajándékok, amik közül néhányat majd mutogatunk is, hisz tudjuk ám, ki néz minket, és ki nem...).

 

Valamint az ihlet egy következő forrása, két csodás horgolt terítőcske, amiket kedves ismerősünk (és lelkes vásárlónk) édesanyja készített direkt nekünk, és jutatott el hozzánk, apukánkat használva postásnak. De nem ám azért, hogy terítsük valahova... Már eleve azzal az instrukcióval kaptuk, hogy használjuk fel valami foltos részeként, vagy varrjuk valahová. :o) Kis ideig még türelmesen kell várniuk, míg kiötlünk egy igazán méltó hátteret hozzájuk, addig gyönyörködünk bennük, és lelkes hümmögésekkel kísért bólogatással nyugtázzuk a készítő keze munkáját!

Zsuzsinál pedig újabb szoknya készült el, újabb turkált kordingből, a drappos párjaként, ugyanazzal a méretezéssel:

Mivel önmagában kicsit uncsi lett volna Grétinek, így tettem hozzá egy kis plusz fodrot, amivel együtt aztán nem lehetett összehúzni, úgyhogy végül a fodrokat apró hajtásokba raktam. Na, most még Árminnak egy nadrág, aztán indulhat az őszi ajándékcsomag Bajára...

Folt. köv.

Javítgatás, kísérletezés

A múlt héten nem sok mutogatnivalót hoztunk össze, én felvarrtam Anikó barátnőm új nadrágjának az alját, kb. ennyi szabadidőm volt egy hét alatt... Kriszti kiszabott még néhány Zsuzsit, és leszűkített magának egy évekkel ezelőtt saját magunknak varrt melegítőnadrágot (eredetileg jó ötletnek tűnt az enyhén trapézos alja). :o)

Én még kötöttem is, ráadásul névrokonommal, egy Zsuzsi kötőgéppel ismerkedtem. Bandi bátyám legújabb szerzeménye, kicsit rozsdás, extrái hiányosak, de alap lustakötésre alkalmas lesz egy alapos tisztítás után. Se ő, se én nem láttunk még ilyent, de a leírásból összehoztuk, és néhány órányi megfeszített munkával egész belejöttünk. Sajnos nem fényképeztem le se a gépet, se a mintadarabunkat, de jó szórakozás volt, és mivel Zoli anyukájától maradt ránk többféle maradék fonal, azt hiszem, várható néhány sál karácsony környékén...

Bár rögtön eszembe jutott egy Pinterest-en látott ötlet, bár ez horgolt csíkokból van:

Majd meglátjuk, addig is Ármin mellénykéjével...

Folt. köv.

Szabadság, második nap

Ma ezekből:

a következő darabok szabódtak ki:
Először a rózsaszín farmert szabtam fel:

 Sajnos a farzsebek mindig útban vannak, de majd a fűző  háta nyitott lesz.

Így persze a zöld nadrágból sem jött ki egy fűző minden része, így kiegészítettem ebből a szoknyából:

A szoknya aljából, és tetejéből pedig, összerakva a kis koszorúslányaim ruháinak maradékával, ez lett:

Persze a gumis derékrészhez kombinálhattam volna a saját fodrát, de abban mi lett volna az érdekes, nemde? :o)

Most pedig  ez van az asztalon:

 Cseresznyés fűző, rockabilly stílusban.

Futottam egy kört a városban is, volt benne méteráru bolt is, sajnos nem mindent tudok megoldani az itthon levő, egyébként még mindig kismillió dologra elegendő készleteimből.

Holnap az első képen látottakból még fel nem használt darabokkal, meg talán a ma vettekkel is...

Folt. köv.

Januári lendület

A megújulás második szakasza következik! :o)

A vasalódeszkámon csúful megkopott a régi, szürke, tűzálló huzat, ezért kénytelen voltam újat venni rá, de szerencsémre épp volt akciós, kész huzat a Lidl-ben. 

Kék csíkosat választottam, barátnőm szerint pizsama-jellegű, van némi vastagsága (flíz) és az összes végtagomra szükség volt, hogy a szélen körbefutó vékonyka zsinórral nagyjából az én deszkám méretére sikerüljön összehúzni.

Most így néz ki, még vasalatlanul...

Következő lépésben újonann beszerzett dobozokba pakoltam a hurkolt pamut anyagaimat. Egy nagy tele lett az uncsikkal, egy kisebb pedig a csudaszínes cafatokkal:

Az uncsikból általában bélést szabok, legfőképp fogókesztyűkbe, amik az én kezem alatt sok-sok rétegből készülnek, és tényleg sokáig lehet bennük meleg edényt tartogatni; a kis színesek bevasalva, rátétként végzik javarészt.

Utolsó tavalyi beszerzés egy lengyelpiacon turkált, százforintos szatén boxeralsó... no de milyen?! Garfieldos!!!

Konkrét tervem még nincs vele, de egyszerűen nem hagyhattam ott. ;o)

Amin pedig éppen dolgozom, az Zsuzsi konyhai székeire való, pántokkal rögzíthető párnák csapata, melynek alapanyagát Zsuzsi által turkált méteráru maradék adja:

Ha elkészülnek, és a tetemes maradékot is elkezdem feldolgozni belőle...

Folt. köv.

Divatlap anno... (addig is, míg karácsonyi projekteken dolgozunk)

 

Sajnos évszámot nem találtam rajta/benne, bár nem olvastam végig az összes szöveges részt (főleg mivel belül németül van), de olyan harmincas-negyvenes évekre tippelek...(a képek kinagyíthatók)

a pelerin ma is divat

a kockás szoknya is simán hordható lenne ma is

innen a kedvencem a balra fent, szembe néző modell blúza

ezt bírom a régi divatban, ugyanaz a sziluett, és mégis mindegyik darab más

Folytatása következik...