A fura, kék falvédő

Mert, ahogy a Facebook-on írtam még az elején, nekem ezek a színek nem igazán illettek egymás mellé. De a megrendelő, Petra, ezeket választotta, hát én hazavittem, és beavattam, gondoltam, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Véletlenszerű elrendezés volt a kérés, tehát miután kiszabtam a szükséges mennyiségű négyzetet, elkezdtem kirakózni vele, és hát, mi tagadás, így már tetszett nekem is. Még mindig nem az én színeim, de valahogy harmonikus lett. Petra is egyetértett, így innentől aztán mehetett a négyzetek összevarrása, egy keskeny keretezés, hátlapozás, steppelés, aztán végül a hátára elrejtett bújtató a felfüggesztését szolgáló fémrudak számára, két darabban, mivel 280 centiméteres hossza Petra ágyának két oldalát fogja keretezni. A bújtató felső szélét az előlap kerete mentén varrtam fel, az alsó szélét kézzel varrtam a helyére, duplán, hogy jó erősen tartson.

Ezek után már csak a fényképezés okozott gondot, még felfüggesztve sem volt egyszerű, nem is beszélve arról, hogy csak a telefonommal tudtam fotózni.

Ha arányaiban nem is pontos, de a kép nagyjából mutatja a majdani elhelyezés formáját is.

Azért mutatok egy közelebbit is, az anyagokról.

Jöhet a következő izgalmas varrnivaló (habár ebből maradtak ám némi fél kockák..., gondolkozom egy párnahuzaton...) :)

Folt. köv.

Kistesónak

Mint említettük, szívmelengető rendelés érkezett.

Két éve Ádámot rendeltek tőlünk, akinek most kistestvére születik (vagy született máris).

Egész pontosan kishúga:

A kalapos Zsuzsi alatt zseb nyílik:

Jóóóó széles és mély zseb:

Mert Nóra baba cuccait el kell valahova pakolni:

Anyukája keze ügyébe, ezért a felfüggesztés ezúttal pöttyös masnikkal történik majd a kiságy rácsára:

Végeredmény, zsebes tároló-falikép, rózsaszínben, Zsuzsi mintával, névre szólóan, nagy-gombolós zsebbel:

Még hátulról is rózsaszín! :o)

A konyhából egy újabb tipp, sima piskótába keverj két lereszelt körtét, és szórd meg sütés előtt a tetejét ribizlivel. Nem lesz szép magas, vagyis lesz, csak aztán összeesik, de hihetetlenül fogyékony! ;o)

Fentebbi határidős munka soron kívűl került megvarrásra, tehát a Zsuzsi-lista maradéka következik, azaz...

Folt. köv.

Bevállalós

Bevállaltam.

De mit már megint?!

Biztos Ti is vagytok úgy vele, hogy valami varrásnál előre nem is gondoljátok, mennyi macera lesz vele, aztán menetközben jöhet a fejvakarás, hogy akkor most mit is, meg hogy is?!

Ági, aki törzsvásárlónak számít nálunk, megkérdezte, hogy kisfia falvédőjét, ami eddig a rácsos ágyban honolt, meg tudnám-e toldani, mert a falvédő nem nőtt a gyerekkel együtt, így rövid lesz a nagy ágy mellé a falra. Elvállaltam, bár már akkor gondoltam, hogy azért nem lesz egyszerű dolgom vele, de kellenek a kihívások ugye, meg hát törzsvevőknek szinte mindent. :o)

Mikor kézhez kaptam a bolti darabot, leesett az állam. Régebben több helyen is láttam ezeket a típusú foltgyártmányokat, akkor még lelkesedtem is, hogy milyen helyesek. Azok, kétség nem fér hozzá, de hogy nem kézműves termékek, mint ahogy akkor gondoltam, az tuti. Nem minősítek, de kérdezek: 150x60 cm-s falvédő egy milliméter tűzés nélkül??? De még a széle se...

Ezen a képen már hátul letűztem az eredeti tartópántokat, mert a későbbiekben azokon lesz átfűzve a tartórúd. A két szélső azért látható még, mert a toldásnál útban lettek volna.

Az összes, tűzésszerűen látható varrás ennyi volt rajta, a kifordítónyílás és a címke bevarrása, géppel persze:

Na, de lássunk munkához... :o)

Megvarrtam a két oldalsó részt, nagy zsebekkel, három oldalon összevarrva, hátul letűzött tartópánttal. Erről sajnos nem készült kép.

A zsebeket vászonnal stirceltem, hogy bírják a strapát, a tetejükön az eredeti applikációt utánzó tűzést készítettem, dupla sötétkék felsőszállal:

Az összeállítás előtt az oldalrészek belső felén pár centire a nyitott széltől letűztem a flízt, és a széle felől kivágtam pár centit, hogy a kész darabon ne torlódjanak az anyagok.

Ezután az oldalrészek előlapját színt-színére felvarrtam a régi darab oldalára géppel:

A steppeletlenség miatt nyeklő-nyakló, hullámzó szélekkel nem volt könnyű dolgom, de két marék gombostű azért segített.

A hátoldalon befordítottam az anyag szélét, és kézzel, láthatatlan öltéssel varrtam végig, mert géppel teljesen lehetetlen lett volna szépen letűzni:

Ezután hátratűztem a maradék pántokat, és kész is a toldott falvédő:

Az eredetiben használttal egyező vastagságú flízemnek még lényegesen jobb a tartása, ezért látszik hangyányit nagyobbnak a toldás, de mm-re egyezik a méret:

Elsőre keretezett oldalrészt terveztünk, de a méret nem engedte meg, mert akkor a zsebek nem lennének ennyire kihasználhatóak (17x25cm):

Hátlap letűzött pántokkal:

Folt. köv.