Lila keretes gyerektakaró

 Több elmentett képem is van inspirációnak a netről, amiken egy-egy óriásira nagyított-varrt blokk alkot egy babatakarót. Van köztük kunyhó-blokk, bírósági lépcső, de akárhogy is, ezt a keretekből felépülő óriásblokkot ki kellett próbálnom:

Vicces ugyan, hogy eredetileg rózsaszín és natúr csíkokban gondolkodtam, de aztán a közepének választott egyszarvús anyag, és a következő, lila keret teljesen elvitte az irányt. No, sebaj, ehhez legalább volt Zsuzsitól kapott lila ágynemű hátlapnak:

Mikor elkészült, folyton esett vagy felhős volt, így aztán se bent, se kint nem tudtam róla jó fényképet lőni. Mikor aztán végre kisütött a  nap, feltámadt mellé a szél, ami folyton lebegtette a szárítókötélen (kivéve, mikor a hátulját fényképeztem persze), ezért fotóztam egy zsánerképet is az asztalra terítve:

Máris új tulajdonosánál van, akitől visszajelzésként olyan fényképet kaptam, hogy a takaró alól szivecskét mutogat a kezeivel. <3 Meg is írtam válaszul, hogy ezért a mosolyért varrtam.

Folt. köv.

Afrikai kötény

 Sógornőm konyhán dolgozik, és mivel a kötényét napi szinten mosnia kell, másikat meg nem kapott, megkért, hogy a meglevő mintájára tudnék-e varrni egy csere-darabot.

Azt mondta, bármilyen anyagból lehet... :D Sajnos a rózsaszín egyszarvúsból nem volt elég, pedig szívesen megleptem volna vele.

Az eredeti kötény egy vastag, farmerszerű anyagból van, de mivel abban a vastagságban nem volt elég nagy anyagom, ami meg elég nagy lett volna, az túl világos erre a célra, hát kapott vékonyabból egy kétrétegűt, ami a varrást is megkönnyítette, mert így csak az egyik lappal kistirceltem a másikat, nem kellett szegnem körben.

Extra részlet csak az elején levő nagy zseb, az anyag pedig egy turkált ágynemű, ami sajnos túl nagy mintás ahhoz, hogy foltolásban használjam, de itt legalább érvényesülnek a mintái.

Folt. köv.

Zöld megoldás

 Volt egyszer egy turkált, gyönyörű zöld párnahuzat, szép nagy sárga-narancssárga rózsákkal. Vasalhatatlan. A címkéje alapján 50-50% pamut és műszál. Tehát foltvarráshoz nem jó, ruhának (akár gyerekruhának) nem jó. Mi legyen hát vele?

Rég morfondíroztam már, hogy magamnak is kéne ökozacskókat varrni, hát ez volt az alkalom hozzá. Elébb kipróbáltam egy egyik oldalán függönyöset, hogy belelásson a pénztáros, ez van a bal felső sarokban. De nem igazán tetszett (azért használom ezt is). Szóval a többit felszabdaltam különböző méretekre, és inkább nyitva teszem a pénztárszalagra, utána egy mozdulattal becsukom az összehúzó zsinórral, amit malacorrok fognak szorosan:

Megjárták a mosógépet, aztán máris bevetésre kerültek. Egyik nagyban egy kiló krumpli, egyik hosszúkásban két Palermo paprika, a kicsiben meg három kovászolnivaló uborka jött haza. Prímán funkcionálnak, a pénztáros se akadt fent rajta, pedig bevallom, nézelődtem, és nem nagyon látok használatban ilyen fajta zacskókat mifelénk, vidéken. (Gondolom, használnak többen is, csak nem jártunk egyfelé.)

Így hát mi zöld zacskókat használunk eztán.

Folt. köv.

Egyszerűen? Ugyan!

 Anyukánk nappalijában kikoptak a régi lenfüggönyök, úgy az ablakon levők (sötétítők), mint az ajtókat helyettesítők. Hogy lehetne őket pótolni? Lehetne venni készen, vagy venni méterárukat és megvarrni... No de mi mit tettünk? Zsuzsi vett két virágos függönyt és egy piros, csíkokban mintás dupla paplanhuzatot. Aztán ezekből szabtunk-varrtunk, míg ez lett a végeredmény:

A két duplaszéles virágos függönyt felvágtuk négy keskenyre, ezek lesznek az ajtókon, "csupán" körbeszegni kellett és a tetejükre egy bújtatót varrni. Ezeken eredetileg volt egy plusz fényfogó réteg fehérből, abból hátlapoztuk a paplanhuzat elejét, ezek lesznek az ablakon.

Kész az anyáknapi ajándék. :o)

Folt. köv.

Visszatérők

Mind a minta, mind a fazon visszatérő vendég nálunk, ezúttal munkatársnőm kért egy minionos öko-táskát, miután meglátta az enyémet.

Választottunk bélést (Zsuzsi szerint igen jó kis foltos dolgot lehetne kihozni ebből a kombinációból):

 Aztán pilla-huss, máris kész volt egy kifordítható, hosszúfülű vászontáska. Elvileg a megajándékozott épp annyira kedveli a minion-okat, mint én, szóval azt hiszem borítékolható a siker...

Most pedig többszínű bársony csíkokkal szöszölöm össze a szobát, mert Timi újabb táskát tervezett magának...


Folt. köv.

Irányított robbantás

Anyukánk úgy gondolta, hogy unokaöcsénknek elkélne egy új garnitúra ágynemű. Ha lehet, pasis és némileg felnőttes (mondjuk szerintem a Pókember is pasi, meg Harry Potter is pasi...), és ezen felbuzdulva turkált is egy dupla paplanhuzatot, nemes egyszerűséggel kijelentve a vételkor, hogy majd én megvarrom. :o)

Jó, hát persze, hogy megvarrom... gyakorlatom is van benne (hirtelen nem számolnám, hogy hány ilyet varrtam már), tehát a már ismert irányított robbantással felszabdaljuk az eredeti darabot a kívánt méretekre:

Rutinosabbak (vagyis én) már a feljelöléskor biztostűznek, még szabás előtt, ezzel megkönnyítve saját későbbi munkájukat. Ha mázlink van, a gomboláspántból éppen csúszik elég mind a paplan, mind a párna szélére. (saját paplanomon úgy csúszott, hogy kb. harminc centin tuszkolom be-, és ki a paplant, de elég az...) Ha nincs mázlink, akkor a szabás után áthelyezünk néhány gombot és varrunk néhány gomblyukat, mert mi az nekünk (legalább a varrógép gomblyuk-öltését aplikáláson kívűl is használjuk valamire). 

Hogy az eredetileg középen elhelyezkedő minta kicsúszott oldalra? És akkor mi van? :o) Még mutatósabb is így.

A párnahét utolsó kispárnahuzataival...


Folt. köv.

Kifordítom-befordítom

Újabb kétoldalas bevásárló táskák készültek karácsonyra. Egy füst alatt kiszabtam mindent, ami kellett:

Az első visszafogott, szürke alapon mini csillagos oldal már-már kispolgári, hovatovább uncsi lenne, ha a füleknél nem kandikálna ki máris a sárga oldal...

 Ami még tovább is kétoldalas, mert a Zsuzsitól kapott párnahuzat két oldalából nem egyformán szabtam ki a két lapot:

Kata munkatársnőmnek ugyan készült már ajándék, de mikor ezt az anyagot megláttam, tudtam, hogy ebből kell neki varrnom valamit, mert ezek a kedvenc egerei (bocsánat, a nevüket mindig elfelejtem). Azért is kapta a másik oldalra a szürke anyagot, mert a jelenleg használt ilyen típusú táskái mind "bolti" szürkék.

 A másik táskánál ugyanez volt a helyzet, mikor megláttam a K-elme-seknél ezt a rózsaszín, unikornisos anyagot, tudtam, hogy Diának kell egy ilyen, csak még nem tud róla:

 A másik oldala a már egyszer használt bonbonos, mert Dia egyrészt csokifüggő, másrészt ő készíti a világ legjobb házibonbonjait (amik mindig tömény szesz-alapúak, mint a "kicsit rumos" sütijei):

Most még újabb két zsinóros zsák varrása jön, aztán meglátjuk, mi van még a listán.

Folt. köv.

Kockás párnahuzatok

Ezek is vártak már egy ideje a sorukra. Sötét, nem kényes, kockás ingekre vadásztam régóta a turkálókban, hogy Z két, kissé kopott gyapjúpárnájára, és a két alvós kispárnájára új huzatokat varrjak. A gyapjúk egy anyukámtól kapott nagypárna huzatból kaptak jó kis flanelborítást, az alvósok egy régebben turkált paplanhuzatból, ezekből mindjárt cseredarabokat is varrtam, hiszen ezek gyakrabban lesznek mosva. A héten talált szürke skótkockás ingből pedig a díszpárnák is új ruhát kaptak, ezeken az ing eredeti gombolása a záródás. :)

egyiken még zseb is van :)

csalóka a páros beállítás, ebből a kupacból ötöt a Férj birtokol

Folt. köv.

Laurának

Bár Kriszti is varr neki szülinapjára ezt-azt, én sem tudtam megállni. Főleg azért, mert ő a legkisebb, és neki még mindig kevés anyagból is lehet jókat varrni. :)

Elsőnek táncos csoporttársaim fellépő ruhájának maradékából készítettem egy egyszerű fazonú, fodros anyaga miatt cuki kis pólót. Összevarrtam a vállain, és az oldalain, kihagyva a nyak-, és karkivágásokat, ahol a behajtott ráhagyást letűztem, és az alját is felhajtva már el is készült.

vállfán nem sokat mutat

A szoknya ennél tovább tartott, tán tavaly turkáltam a két összeillő párnahuzatot, amiből a váltogatott mintákkal a fodrokat szabtam. Gumis derekú, hosszú szoknya, de kánikularuhaként is beválhat.

De van még szülinaposunk a nyáron, szóval...

Folt. köv.