Húsvéti tojások

Már nem is túl koraiak, ha azt veszem, hogy két hét múlva húsvét. :)

Holnapután a Hellóanyuban is megkezdjük a készülődést, először én tartok tojásvarrogató foglalkozást.

Íme, a mintadarabok:

a gerezdes tarkák

... meg a szalagos pasztellek

A szalagosok készítéséről hamarosan leírást is készítek. ;)

Cipőfűzőből karkötő?

Bizony!

Igyekszem érdekes, de könnyen kivitelezhető projekteket találni a szerda délutáni gyerek kézműves foglalkozásokra. A gyapjúfilc jónak tűnt, mert nem foszlik, viszont két rétegben már elég nehéz átszúrni rajta a tűt az apró kezeknek... Múltkor farmert vittem, az már jobb volt, és az sem baj, ha kicsit kirojtozódik. :) Viszont a gyöngyökhöz elfelejtettem gyöngyvarró tűt vinni. Ezt a fiaskót most korrigálom, és kifejezetten gyöngyös darabot viszek, ráadásul kitaláltam, hogy min lenne könnyű megvarrni, és még a végek eldolgozásával, meg a záródással sem lesz semmi problémánk! :)

Íme, a minden apró (felvarrható) kincset szívesen magához ölelő, cipőfűző karkötő!

fantáziadús záródás :)

az eredmény felettébb látványos, noha...

... a hozzávalók egyszerűek

Holnap délután varrhattok is velem a HellóAnyuban!

Folt. köv.

Kultúrkirándulás

A négy napos hétvégébe sok varrás belefér, még akkor is, ha közben kicsit Off-on van az ember lánya.

Az Esküvő kiállításon jártunk :o)

A diadém Gréti hercegnőé lesz, de lehet, hogy Vivinek is kell majd egy... :o)

Egy szelet Bécsből

Igazán nem a fényképezéssel töltöttük az időt múlt szombaton, bécsi kirándulásunkon. Először a schönbrunni kastélyt látogattuk meg. Egy rövid kört sétáltunk a kastélyban is, bár Zoli nemigen várta meg, míg meghallgattam volna a walkie-talkie-szerű idegenvezetőm szövegét. :o)

Én még mindig ámulok, ha olyan helyen járok, ahol régenvolt emberek jártak előttem, olyanok, akikről olvastam, vagy hallottam.


A kastély kertje is gyönyörű, és hatalmas, és annyi minden van benne, hogy ez kb. még egy teljes napi program lenne...




A délutánt pedig a Práterben töltöttük, ami egy vidámpark, kevéssé ijedősöknek. Mi már a buszból kinéztük az első dolgot, amire fel akarunk ülni. Oda is csörtettünk, és azonnal felültünk rá. Menet közben már késő volt végiggondolni, de jó volt ám. 117 méter magas oszlopra tekeredett fel velünk a lánchinta, majd lefelé be is gyorsult.





Vissza kell még majd mennünk, mert a belvárosba be sem jutottunk. Talán majd adventkor...

folt. köv.

Blogtalálkozó

Kis késéssel, kevés szóval, több képpel, mi is beszámolunk a szombati blogtalálkozóról, amit nem győzünk mindannyian eleget köszönni Ginának! :o)

Csodás csodák a kiállításról (szubjektív válogatásban):

Jó volt megismerni új arcokat, akiknek blogjával tán tovább bővül az inspiráló olvasni-, és kommentelnivalók sora, egyebek között Juhizst, aki élőben még jobb, mint írásban, és újra személyesen is látni a tavaly már megismert "kolleganőket", élőszóban is megdicsérni Aledi babáit, kifaggatni Diust a frissházas-élet örömeiről, végigmazsolázni Jutka férceit és gombjait. Bubszáról leszippantottunk néhány angol-levegő morzsát, és elirigyeltük a rózsaszín fülhallgatóját, valamint Zsuzsi tőle kapta a csereberén ezt a kis csudiságot:

Sokak lógó orra elől elorozva, Kriszti kapta csereberén SzarvasMici pólyását. Lett is nagy felzúdulás, egyesek (Juhizs...) már pontos címet kértek, ahonnan betörés útján eltulajdoníthatnák...
De bizonyítandó Juhizs-nak (is), hogy tökéletes helyre került a pici:
Ugye látszik, hogy teljes az összhang???

Otthon aztán kicsomagoltuk kicsit szegénykét, mert nagyon melege volt. Hát nem édes a kis kopasz feje? :o)

Most pedig, szépen feltöltődve, mindenki vissza a maga kis varrósarkába...

Folt. köv.

Születésnapi vacsora,és egyebek

Tegnap este utólagos születésnapi vacsorát kaptam. A szülinapi, anyukám-féle sült csirke maradékával nem is versenyezhetett volna, ezért is lett hétfői. :o)

A Sir Lancelot étterembe mentünk, pont olyan, mint gondolható, középkori, kézzel evős, imádom. Így néz ki, sötét középkor, na jó nem, hangulatos világítás.

Ennyi két adag étel (a távolabbi tálról már felemeltem egy libacombot, azzal amúgy is olyan jól lehet gesztikulálni beszélgetés közben):

Az enyémen két libacomb volt, isteni ropogósra sütve, valami eszméletlen párolt vöröskáposztával, ami nem látszik a háttérben, és némi gyümölccsel körítve. Majdnem mindent megettem, ami nem kis teljesítmény. Zoli két nyársat kapott csirkemell és ez-az darabkákkal felfűzve, ő is egy fél gyümölcstállal, meg ezekkel a csodálatos, aranysárga, gombócforma fánkokkal. Ő nem ette meg az egészet, a gyümölcsökből hagyott egy keveset. :o)
Eszegetünk:


A finom vacsora után pedig kaptam még egy szép kis orosz krém tortát is, meg még valamit...


Én terveztem ezt a szépséget, miután egy egész katalógust hiába lapoztam és nézegettem végig:


Esküvő majd csak jövőre, most megyek, és varrok tovább...

Folt. köv.

Hol jártunk?

Ezen a héten folyton megyünk valahova. Hétfőn Zoli elment a gyerekekért, aztán együtt elmentünk bevásárolni. Kedden délelőtt itthon lógtunk, de délután a gyerkőcök az Orczy kalandparkban lógtak. Szó szerint. Mi lentről néztük, amint a fák koronái közé másznak, kúsznak, egyensúlyoznak, csúszkáznak, és ami nagyon fontos, megbízhatóan, ügyesen kezelik a biztonsági felszereléseket.

Pókemberek:


Vivi fent, én lent:


Szerdán strandoltunk, illetve, Aquaworldbe mentünk, mivel az időjárás előrejelzés naponta más időt jósolt, így gondoltuk, hogy a tető nem árthat a fejünk fölé. A borsos belépőjegy árak ellenére azt kell, mondjam, megérte. Mindenki jól érezte magát, kipróbáltunk több-kevesebb csúszdát (a gyerekek többet, mi kevesebbet, nekünk már nincs türelmünk annyit sorban állni). Beleugrottunk nagyjából mindenbe, amibe lehetett, kimerészkedtünk a nyitott részre is, mert végül a napos idő jött be. Sokan voltunk, de nem túl zsúfoltan, éppen kellemes zsibongás volt. Erről a napról nincsenek fényképek, vízálló fényképezőgépünk híján inkább nem kockáztattunk. :o)

Tegnap pedig az én kedvemre való expedíciót tettünk, Vivivel elmentünk a Hunyadi utcába, egy kis méteráru shoppingolásra. Beszereztünk egy halom pirosat (itt már száradnak a beavatás után):





... meg pár kistakaró hátlapot:



... no meg egy kis lovas anyagot (Vivit megfertőztem, semmi kétség), mi mást, láttatok már olyan kislányt, aki nem imádja a lovakat? :o)


Kriszti szakértő kezei alatt majd helyes, kis, lovas táskává válik, majd azzal is...

folt. köv.

Összeröffenés

Még a nyár vége előtt sikerült összehoznunk egy közös, varrással is tarkított hétvégét.
Kriszti csütörtök este érkezett, akkor már csak egy kis Burda-, és anyagnézegetésre, helyzetelemzésre kerítettünk sort.
Pénteken reggel először is kirándultunk, a Tropicariumba mentünk, hogy végre Kriszti is simogathasson ráját. :o) Közben várost is néztünk, mit mondjak, BKV-zva nem két perc eljutni a Camponába. De megérte:

Egy kicsike, normál mellett ezt a hihetetlen külsejű ráját is megsimogattuk (kivételesen színhelyes kép egy lila dologról) :

Nem úgy, mint ez a következő, ami szintén lila, mivel a Hunyadi utcába is ellátogattunk, és a kis szélforgós takarónak végre kerítettünk hátlapot:

Nem kék, a széléhez illő, bár világosabb lila, helyes kis kacskaringós mintával:

Egy szép, zöld alapon zöld mintásból is bevásároltunk, a Kriszti által gyártott bámulatos, lila mintás, néhol zsebkendő-, néhol csempeszerű blokkokhoz:

Hát igen, azért lógnak különböző hosszúságú, összeállított csíkok, mert valahogy elszámolódtak a méretek... De kreatívan megoldottuk, egy projektből kettőt csinálva, kitaláltuk, hogy az elszámolt mérettel milyen új blokkokat fogunk kombinálni, aztán újra szabtuk a zöld csíkokat...
De nem csak méteráru boltban voltunk, hanem jó néhány turkálót is meglátogattunk, ahol is néhány jó pólón kívül persze, hogy varrni valónak is vettünk ezt-azt, persze szigorúan csak olyant, amihez rögtön ötletünk is támadt. :o)
Egy türkiz szoknya, pink pudlikkal:

Meg egy bordópiros ingruha, színpompás virágokkal:

Hogy mi lesz belőlük? Talán már azzal...

Folt. köv.