Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: polár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: polár. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. október 11., hétfő

További polárok, Zsófi felkészül a télre

 Mivel lábzsákból nem árt egy váltás, a múltkori nagy változatból készítettem még egyet, ezúttal világoskékben, mert ebből is volt még elég maradék polárom itthon. Az eleje közepén egybecsaltam a felső és a zsákrészt, hogy könnyebb legyen bevarrni a cipzárt. A mellényrészt vékonyan kibéleltem, ez meg csak az egyszerűbb kar-, és nyakkivágás eltisztázás miatt volt.

A múltkor megmaradt, törtfehér mellényke vállrészek is megkapták a megfelelő kiegészítést, világoskékkel lettek egésszé, ezúttal cipzáras záródással, mert Zsófi szereti a cipzárakat. :)





Egy kisebb maradékból pedig, egy baba Burdás ötlet alapján, manósapit is kapott, amiről sajnos csak egy futtában lőtt képem van.



Mivel a magamnak varrt díszpárnahuzatot anyukámnak ajándékoztam, mert megtetszett neki, most azzal a két anyaggal játszom majd megint...


Folt. köv.

2021. szeptember 11., szombat

Polár projekt eszkaláció

Mivel Zsófi várhatóan kinövi a tavalyi, már megtoldott hálózsákjait (ezt és ezt) az előttünk álló őszi-téli szezonban, kitaláltam, hogy varrok neki újat, nagyobbat.

A szabásminta hamar megvolt, ha az embernek egy könyvespolcnyi Burdája van felhalmozva, bármihez talál, csak idő kérdése. :)

Egy polcnyi maradék polárból hozzávalót választani még ennél is egyszerűbb volt, egy mályvaszín darab lett a befutó, ami elég nagy volt hozzá. Sőt. :) Persze, kellett valami kiegészítő anyag is, nem lehetett csak úgy magában hagyni, az nem rám vallana. :D Találtam is mellé egy, még a Lidl-ben, nagyon akciósan vett, óriás méretű pizsama(?) nadrágot, aminek a színe épp jó, és kellemes, paisley mintás. Kiszabtam tehát a hálózsák összes darabjait... de aztán nem az jött, ami logikus lett volna, hogy nekiállok, és megvarrom, ó, nem. Sem az, hogy még a varrás előtt elpakolom a maradék anyagokat. Nézegettem a maradék-maradék polárt, és arra jutottam, hogy azt inkább már vissza sem rakom a szekrénybe, hanem készítek belőle Zsófinak még egy jó meleg, téli nadrágot is. És lőn. De még mindig maradt az anyagból. :D Egy pulcsihoz már nem volt elég, ráadásul, egy rossz hajtás után megkezdett vágásnak köszönhetően még egy mellény darabjai sem jöttek ki belőle egészben. Sebaj, gondoltam, a mellények jól néznek ki külön vállrésszel, majd ez is úgy fog. Elő is vettem egy vajszín polárt, amiből le is vágtam a kiegészítő részeket, sőt, aztán össze is varrtam őket a mályva darabokkal. Aha, fordítva. Egy darabig morfondíroztam, hogy családon belül így is jó lesz, mivel nem csúnya, és a hordhatóságot nem befolyásolja. Aztán mégis levágtam az alaposan felvarrt felső részt, és a vállrészt is kiszabtam a mályvából, de a darabolást indokolandó, ezen darabokat leborítottam a paisley anyaggal. Aztán akkor már a mellény körbeszegéséhez is azt használtam, és a nadrág alján, a gumiházon is visszahoztam.

Ezek után legalább mindent varrhattam olyan sorrendben, ahogy akartam, mert mindenhez ugyanaz a cérna kellett. :)



A mellény patentos, a gombok csak díszek (és még a vajszín változathoz választottam őket, apró, rózsaszín-natúr kockásak. :)

Most a fent nevezett, maradék vajszín mellényvállak néznek rám várakozóan, nekem meg van is ötletem, hogy melyik másik polárt szedjem elő hozzájuk, a következő mellényhez...


Folt. köv.

2020. szeptember 4., péntek

Kezek után a lábak

 Vagyis, a következő babaváró ajándékom, egy lábzsák. Mivel nem tudni, hogy fiú, avagy lány kerül-e bele, e tekintetben semleges színeket választottam.

A zseb persze nem szükséges rá, csak vagány ötletnek tűnt. Bár, amikor félre kellett tennem egy kis időre, a készülése közben, akkor a zsebébe tettem a cérnát. :D



Folt. köv.

2016. december 24., szombat

Karácsonyi köntös

Anyukánk még ősszel leselejtezte a régi köntösét, (ha emlékeztek még, Laurának varrtam is belőle új nadrágot), ezért rögtön adta magát az ötlet, hogy karácsonyra kapjon újat. Kék polár, és egy helyes, foltmintás anyag kombinációjából született meg az új modell, egy hosszú szövetkabát szabásmintáját használtam hozzá, csak a külső zsebeket cseréltem varrásba helyezettekre, és a kihajtós gallért sálgallérra. No meg a gombolást övre. Bátran mutatom, anyukánk nem nézi a blogunkat, pláne nem karácsonykor, van elég dolga enélkül is. :)
a próbababának kicsit kicsi, ezért feszül

nem cuki ez az anyag?
A foltos anyagból mást is elkövettem ajándék téren, de azt majd csak átadás után mutatom...
Folt. köv.

2016. március 10., csütörtök

Szarvasbogár megint

Ezúttal gyerekpulcsin. Az ujja helyett itt az elejére került a rátét. 92/98-as méret, Meska boltunkban várja leendő kis gazdáját.


Folt. köv.

2016. február 18., csütörtök

A maradékból

Mármint a szarvasbogaras pulcsiéból... kisfiús, kutyás polárnadrág lett. 98-as méret, szerető gazdáját keresi.

Folt. köv.

2016. február 16., kedd

A szarvasbogaras pulcsi

Megint valami, ami magamtól nemigen jutna eszembe. Megrendelésre készült a polár pasi pulcsi (jó, polárpulcsikat azért már varrtunk párszor, a bátyánknak, apukánknak, pasijainknak), az újdonság az volt, hogy egy neten látott, skorpiós tetoválás mintájára ennek legyen a vállán egy jó nagy szarvasbogár. Hát lett. A polár anyagra nem szívesen vesződtem volna a bogarazással, így a két vállrész vászon rátétet kapott, arra már könnyebben ment a hímzés, és a bőrből kivágott bogár felvarrása. Ahhoz képest a pulcsi összeállítása, és a cipzáras, galléros nyakkivágás szinte gyerekjáték volt. :)
Bemutatja a pulcsinál egy számmal kisebb Férj, akinek még gyakorolnia kell a fotóháttér közepére való elhelyezkedést. :) (Igen, rövidnadrágban van. Férj fajtája jegesmedve.)


Folt. köv.

2015. december 18., péntek

Babatakarót, de iziben!

Amikor egy váratlan meghívást kaptam a volt (kedvenc) főnökasszonyomtól, megnézendő az új (2,5 hónapos), először Magyarországra látogató unokáját, hirtelen az jutott eszembe, hogy egek, hogy fogok én egy fél nap alatt összecsapni valami ajándékot? Valami egyszerűre gondoltam, ami praktikus is, jó lett volna egy gyors, négybehajtott pánttal keretezett termovelúr takaró, név rátéttel, de kiderült, hogy nincs elég nagy darab termovelúrom itthon. Megnéztem, milyenek is vannak, és mennyi, és végül két maradék termóból, és egy maradék flaneldarab minden centijéből ez sikerült:

Danielnek (és az anyukájának, és a mamájának) tetszett, és nekem is, mondom én, néha a maradékok adják a legjobb ötleteket.

Folt. köv.