Hosszadalmasan, technikai szünetekkel (3 hetes nátha) késleltetve készült el ez a babatakaró. Hetekkel ezelőtt kezdtem, először kiszabtam egy függönyből hétféle tündért (többféle nem volt rajt) és hozzájuk illő pasztell színekkel keskenyen kereteztem őket. Aztán egymáshoz illő, de eltérő mintázatú kétféle anyagból kiszabtam a leendő kis tulajdonos mindkét keresztnevét. (Ausztriában lakó és dolgozó magyar szülők, ezért a németes írásmód a neveknél.)
Utána az alapot képező rózsaszín anyagból elkezdtem feltöltögetni a kész mérethez szükséges közöket:
Innen már csak egy ugrás volt, hogy felvarrjam a nevet, és összevarrjam a három csíkból álló takarót. Aztán összevarrtam a hátlappal és béléssel, kifordítás után gondoltam steppelni. Meg is lett, bár hogy ez esetben mennyi nyűglődés, hány kéz, és hány újra-nekifutás szükségeltetett, mert a hátlap pontos méretek ellenére is hullámzott az előlaphoz képest, azt nem is részletezném.
Viszont az eredmény megérte a fáradozást:
De nem sokáig gyönyörködtem a takaróban, mert máris belevágtam egy újabb rendelésbe, eddig dupla anginba töltött szivacstörmelékes óriás Mentos az eredmény, ma nekilátok a huzatnak is, ott aztán lesznek vicces részletek.
Egy kacsintós Smiley-val...
Folt. köv.
1 megjegyzés:
Nagyon szép lett!
Remélem teljesen jól vagy már!
Mi most tartunk 2 hét betegeskedésnél a lánnyal ;)
Megjegyzés küldése