Mikor épp azon kezdtem aggódni, hogy nincs mit varrnom /:o)/, anyukám szólt, hogy kiszakadt az egyik díszpárnahuzata, fel kéne újítani.
Szó mi szó, az igény indokolt:
Mivel a hátlap, sőt az előlap bélése is hibátlan maradt, hipp-hopp (japersze) szétbontottam az egészet, és új előlapot varrtam neki, aztán visszaegyesítettem az ép részekkel, és voilá, máris kész az új párnahuzat:
Mézeskalács ihletettségű összhatás, két flanelingből, tucatnyi levágott flanelingujjból és egy turkált mézeskalácsos ruhából összefoltolva.
A mérete 35x47, ebből kiindulva gondolkodtam 10x10-es blokkokban. Ki is számoltam szépen mindent, hogy a négy anyagból mekkora és mennyi folt kell. Aztán mikor nekiálltam varrni, rájöttem, hogy elszámoltam magam. Szerencsére pluszban, így pontosan dupla annyi kis blokkom lett, mint kellett volna.
Na, nem hevernek elanyátlanodva azok sem, mert még a huzat varrása alatt már azon törtem a fejem, mi legyen belőlük. Az eredeti elképzelés szerint négy tányéralátét közepét képezték volna hármasával soronként, de a maradék zöld flanelok nem bizonyultak elégnek négy kerethez, így maradt kettő:
Ha pedig már maradék felhasználás, hát a háta is toldott lett, mert a mintás vászonból is kicsit kevesebb volt a szükségesnél, sőt a közétoldott csík is kissé rövid lett volna, tehát a toldás is toldott, de hát erről szól a foltvarrás:
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése