Először egy kakukktojás, ezt nem mi varrtuk, de meg kell mutatnom. Tudtátok, hogy retrósítva lett a Trapper farmer? Így aztán bátyánk, és fia (és Kriszti) kaptak egy-egy Trapper pólót, a póló mindig jó ajándék nekik, és ha poénos, akkor még jobb.
Következők az idén beszerzett keresztgyerekeinknek készült, névre szóló Zsuzsis, és Billes faliképek. Nyilván a bátyjuknak is készült, nem tartanám igazságosnak, hogy csak a két kicsi kapjon ajándékot, csak azért, mert ők a keresztgyerekeink. Természetesen Kriszti keze alól kerültek ki, Grétának az ágyneműje anyagából maradt süteményesből keretezve, Árminnak a medvés gatyója anyagát felhasználva.
Ármin kapott még egy helyes kis kardigánt, anyukánk kötőtűiről kerültet:
, és hozzá egy termovelúr nadrágot az én varrósarkomból (a folt egy rövidujjú ing két ujjából készült, turkálós darab, nyári gyereknadrágnak vettem, most jó előre ki is szabtam belőle, hogy a maradékot felhasználhassam ide) :
Rögtön modellen is meg tudom mutatni, a pockok édesanyjának jóvoltából, és engedélyével:
Grétának is járt egy öltözet ruha, ugyanabból a termovelúrból, a Macikirálynő hátizsákjához használt macis anyag maradékával bélelve, és pántolva egy mellényke:
hozzá pedig a hópihés szoknya:
Profi fotómodell:
A régebbi keresztgyerekek, Kriszti keresztlányai sem maradtak ki a sorból. Sőt, időrendben ez a két mellényke készült el először (még mindig ugyanaz a termovelúr, jó nagy szatyorral hoztam haza belőle még tavaly, itt az Edittől kapott helyes, csíkos pólóanyaggal kombináltam). Mindkét oldalukon használhatók, a kicsi ikreké lettek:
Ha egy üzlet beindul... így van ez, ha támad egy jó ötletem, onnét már könnyen sorozattá válik, és nagy halom ajándék készül el hamarosan. Most ezekkel a mellényekkel indult, aztán persze a két közepes méretű csajszi következett. Mivel a kék termovelúrból már nem sok maradt, elővettem a halvány krémszínűt, amit Linda próbakabátjához vettem (szokás szerint legalább a szükséges mennyiség másfélszeresét beszerezve). Aztán elkezdtem bélésnek, vagy legalább keretezőnek való, hozzáillő anyagokat keresni. Közben akadt a kezembe a macis vászon, és a maradék kék termo mellé téve máris megvolt Gréti mellényének ötlete, és a kék kockás ing felbukkanásakor Ármin nadrágja is véglegessé vált. Végül csak találtam többféle, a krémszínűhöz passzoló anyagot is, így sorra került ez a két mellény, a díszítés kedvéért extra szabásvonalakkal:
Krisztike könyvet kapott mellé, Dzseni pedig szoknyát, érdeklődésüknek megfelelően:
Készült egy karácsonyi tányéralátét szett:
meg egy újabb, személyre szóló neszi is:
Krisztitől nekem egy újabb Ursula Schertz angyalkás kép (amivel újabb oszlop kezdődik a falon):
Zolimtól nekem egy polc (Ikeás minta alapján):
Igen, a zöld ládikóra ráférne egy súrolás, de amikor kaptam, belepróbáltam a cérnáimat,
és azóta is úgy vannak, Patópál Zsuzsanna a titkos nevem.
Na, némi pihenés, olvasgatás (vagonnyi könyv cserélt gazdát szokás szerint), aztán újra varrással...
Folt. köv.
Következők az idén beszerzett keresztgyerekeinknek készült, névre szóló Zsuzsis, és Billes faliképek. Nyilván a bátyjuknak is készült, nem tartanám igazságosnak, hogy csak a két kicsi kapjon ajándékot, csak azért, mert ők a keresztgyerekeink. Természetesen Kriszti keze alól kerültek ki, Grétának az ágyneműje anyagából maradt süteményesből keretezve, Árminnak a medvés gatyója anyagát felhasználva.
Ármin kapott még egy helyes kis kardigánt, anyukánk kötőtűiről kerültet:
, és hozzá egy termovelúr nadrágot az én varrósarkomból (a folt egy rövidujjú ing két ujjából készült, turkálós darab, nyári gyereknadrágnak vettem, most jó előre ki is szabtam belőle, hogy a maradékot felhasználhassam ide) :
Rögtön modellen is meg tudom mutatni, a pockok édesanyjának jóvoltából, és engedélyével:
Grétának is járt egy öltözet ruha, ugyanabból a termovelúrból, a Macikirálynő hátizsákjához használt macis anyag maradékával bélelve, és pántolva egy mellényke:
hozzá pedig a hópihés szoknya:
Profi fotómodell:
A régebbi keresztgyerekek, Kriszti keresztlányai sem maradtak ki a sorból. Sőt, időrendben ez a két mellényke készült el először (még mindig ugyanaz a termovelúr, jó nagy szatyorral hoztam haza belőle még tavaly, itt az Edittől kapott helyes, csíkos pólóanyaggal kombináltam). Mindkét oldalukon használhatók, a kicsi ikreké lettek:
Ha egy üzlet beindul... így van ez, ha támad egy jó ötletem, onnét már könnyen sorozattá válik, és nagy halom ajándék készül el hamarosan. Most ezekkel a mellényekkel indult, aztán persze a két közepes méretű csajszi következett. Mivel a kék termovelúrból már nem sok maradt, elővettem a halvány krémszínűt, amit Linda próbakabátjához vettem (szokás szerint legalább a szükséges mennyiség másfélszeresét beszerezve). Aztán elkezdtem bélésnek, vagy legalább keretezőnek való, hozzáillő anyagokat keresni. Közben akadt a kezembe a macis vászon, és a maradék kék termo mellé téve máris megvolt Gréti mellényének ötlete, és a kék kockás ing felbukkanásakor Ármin nadrágja is véglegessé vált. Végül csak találtam többféle, a krémszínűhöz passzoló anyagot is, így sorra került ez a két mellény, a díszítés kedvéért extra szabásvonalakkal:
Krisztike könyvet kapott mellé, Dzseni pedig szoknyát, érdeklődésüknek megfelelően:
Készült egy karácsonyi tányéralátét szett:
meg egy újabb, személyre szóló neszi is:
Krisztitől nekem egy újabb Ursula Schertz angyalkás kép (amivel újabb oszlop kezdődik a falon):
Zolimtól nekem egy polc (Ikeás minta alapján):
Igen, a zöld ládikóra ráférne egy súrolás, de amikor kaptam, belepróbáltam a cérnáimat,
és azóta is úgy vannak, Patópál Zsuzsanna a titkos nevem.
Na, némi pihenés, olvasgatás (vagonnyi könyv cserélt gazdát szokás szerint), aztán újra varrással...
Folt. köv.
1 megjegyzés:
Jó modellekre könnyű ruhát szabni :)
Megjegyzés küldése