Unokaöcsénk összeköltözött a párjával, berendezkedéshez vásároltak, amikor szóba került a fogókesztyű a konyhába. Miután Z lebeszélte B-t a bolti, olcsó változat beszerzéséről, mondván, hogy az közel sem olyan jó, mint amiket én varrok, fel is hívott, hogy "szakmai tanácsot" kérjen (ez a legújabb szavajárása, anyukánktól így kérdezte meg, milyen húst vegyen rántani...), ami nagyjából úgy hangzott, hogy varrnék-e nekik egy pár kesztyűt.
Persze ilyen hízelgő bevezetés nélkül is megvarrtam volna, de azért jólesett. Kerestem is egyből süni-mintát a neten, mert B kedvence lett a sün. (varrás közben azért azt kívántam, inkább kígyó lenne, vagy hóember).
Hogy miért is készült végül hetekig, azt nem tudnám megmondani... de remélem, a következő varrás már gyorsabban halad majd.
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése