Újabb bizonyíték, hogy a romantika nem halt még ki, ez a párna...
... amit Martin fog kapni a szülinapjára Biankától.
Könnyű volt megtervezni, mert a négy felirat és a két szín adott volt, már csak azt kellett kisakkoznom, hogy férjen el ez mind egy 35x35 cm-s párnahuzatra. :o)
Most pedig újabb konyhai bemutató következik, mert ha már ritkán posztolunk, tegyük legalább sok fényképpel!
Borbás Marcsi szakácskönyvéből (ebből ni) végre kipróbáltam a másik hájas tészta receptet is. Nevezetesen a kelt tésztával készültet. Imádjuk ezt is, meg a rétestésztást is, de én még valahogy mindig nem találom bennük azt a régit, amit a nagymamám is sütött...
Készültek szép és finom diósak:
A mákosoknak csak a fele lett szép, mert néhányan kirúgták magukat a csinos behajtásból:
De az semmi az első adag lekvárosakhoz képest, amik nemes egyszerűséggel lekváros négyzetek lettek a sütés végére:
A maradék lekvárosokat már nem háromszöggé hajtottam az átló mentén, hanem téglalappá a felező mentén, úgy tűnik, ez maradandóbb megoldás:
Most viszont vár még rám egy békás tolltartó, két Verdás hátizsák, egy lótusz-hímzés és megannyi varrnivaló ötlet a fejemben.
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése