Kedvenc blokkok 3.: a jojó

Kedvenc blokkjaink sorában következzenek az egyszerű, ám nagyszerű, kézzel varrható kis gömbölyűségek, a jojók. A jojó blokk egy körlapból készül, mégpedig úgy, hogy a kör hátoldalát magunk felé fordítva, a szélét szép türelmesen, kézzel behajtogatva (az anyag foszlósságától függően keskenyebben, vagy szélesebben), kézzel, előöltéssel körbevarrjuk, majd a varrást addig húzzuk össze, míg a lehető legkisebbre zárul a keletkező kis bugyor szája. Jó tudni, hogy a körbevarrásnál minél kisebb öltésekkel dolgozunk, annál nagyobb lesz a középen maradó köröcske, hiszen annál több anyagot szedünk fel az összehúzó szálra. A bugyrocskát kilapítjuk, úgy, hogy az összehúzás a közepére kerüljön, és íme, máris kész a jojó, csak néhány öltéssel rögzítjük a varrócérnát. A közepét még díszíthetjük gyöngyökkel, vagy gombokkal. A technikából következik, hogy a kész jojó az eredetileg kiszabott körlapnak körülbelül a fele átmérővel fog rendelkezni, így tervezzük a sablont.




A kész jojóból aztán sokféle dolgot készíthetünk, láttunk már belőle játékkukacot, egy gömböc fejjel kiegészítve, csipkeszerű babatakarót, vagy függönyt, de alkalmas virág-, labda-, vagy akár kocsikerék-rátétnek is. Használhatjuk a sima oldalát is színoldalának, de szerintünk akkor pont a lényege vész el, hiszen azt egy sima körlapból is megoldhatnánk.
Mi eddig a következő dolgokra használtuk:
Virágnak, más, térbeli virágok közé csokorba:

Karácsonyfa dísz koszorúcskákhoz:


De legtürelmesebbek e téren a gyűrött, nyári anyagmaradékokból alkotott mellények esetében voltunk (itt az összes felhasznált anyag szabási maradék) :


De még rengeteg lehetőség van benne, ha sorra kerülnek...

Folt. köv.