A törvénykönyv

A párom édesanyja után maradt könyveket rendezgetve egészen varázslatos dolgok akadnak a kezembe. Egy kisebb oszlopot raktam azokból, amiket el akarok olvasni, és három doboznyi maradt még így is, ami megy az antikváriumba.
Az érdekességek egyike Joseph Hergesheimertől Az estélyi ruha, ami már a címével megfogott, hiszen divattervező, és nő vagyok. De a régisége is vonzó, bár nincs benne évszám, a (mindenható) interneten utánanéztem, és 1945-ös kiadás, anyám! Nem, még any(uk)ám sem élt, mikor kiadták. Apukám meg óvódás lett volna. Na mindegy, a lényeg, hogy imádom az olyan könyveket, amiben még másképp írták a szavakat, ebben például már a második oldalon ott mosolyogtat a porcellán, akkor még helyesen két l-lel. Egészen jó könyv, arról szól, hogy egy unatkozó, középkorú amerikai feleség életét hogyan változtatja meg egy párizsi estélyi ruha. A vége nem tetszett, de nem mesélem el, hátha valaki elolvassa.
Most (miután befejeztem a nem túl pikáns, de a kort jól bemutató Casanovát) egy másik régiséget kezdek olvasni, ha jól logikáztunk, egy 1893!!!-as kiadású regényt. A címe Végzet, Louis Couperus írta, és az Egyetemes Regénytárban jelent meg, ahogy a belső borítón a sorozat reklámja is hirdeti: "csinos piros vászonkötésben". Imádom ezeket a 19. századi hirdetéseket, sokkal kedvesebbek, mint a mai reklámok. Utólag majd értékelem a regényt, nem túl vastag, hamar fogok végezni vele.
Nem úgy, mint a harmadik specialitással, amivel ma szolgálhatok, ez ugyanis egy 1888-as kiadású könyv, hosszú címe szerint: Budapest Főváros törvényhatósága által az 1886-ik év végéig alkotott szabályrendeletek, szabályzatok és utasítások I. rész-e.
Bár ez csak egy kötete a műnek (nem tudom, hányból), de mégis nagyon hosszú lenne felsorolni is, hogy mi mindent szabályoz. Néhány érdekesség kiragadva:
Városi tiszti nyugdíjszabály Buda sz. kir. főváros tisztviselői, tanítói és hiteles szolgái nyugdíjaztatása és a körülményekhez képest különbeni ellátása iránt (ezt csak a megfogalmazása miatt emeltem ki)
Szabályrendelet a fővárosi gyámpénztárban elhelyezett pénzek, és pénzértékek kezeléséről
Métermértékek és mérőeszközök hitelesítési díjszabályzata
Halászati szabályrendelet
A bor és sörmérés különös szabályai
Építkezések idejére szóló italmérési engedélyek :)
Utasítás a fővárosi községi iskolai hatóságok számára az 1868:XXXVIII. és 1876:XXVIII. tczikkek végrehajtása tárgyában. Kiegészítve a fővárosi községi elemi és polgári nép- és rajziskolai tanítótestület, igazgató-, vezető- és osztálytanítók működésére vonatkozó, továbbá a népiskolák belső szervezeti, igazgatási, rendtartási, és a tanulók fegyelmi szabályaival (ez egyébként kitér tantervekre, sőt, tananyagokra is)
A József fiárvaház alapszabályai
Az Elizabethinum városi agg-ápolda házszabályai (melynek első alpontja Az áponczok)
Szabályrendelet az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód iránt
és Szabályrendelet a fejős tehenek tőgyének mesterséges nagyobbítása ellen
A régies nyelvezetén azonban hosszú percekig mulattunk ezen kívül is, pedig csak azt a részt ütöttem fel, ahol a fővárosi kövezetvámdíjjegyzékhez (igen, az egészet így egybeírva) adnak tárgymutatót. Itt például egy többoldalas táblázat sorolja fel a tárgyakat, ácsolt fától a zsindelyig, amikben olyan dolgokat találtunk, hogy csuda. Mindenféle állatok, termények, és termékek között, amiknek itt-ott az akkori helyesírásán, vagy megnevezésén vigyorogtunk (aczélplé, briquette /kőszéntégla/,caviar /lásd Kaviár/, chamotte kő, chlormész, kócz, czukor, eczet, földszurok /aszfalt/, pókok és rákok(tengeri), stb.), vannak olyan tételek, amikről fogalmam sincs, hogy micsodák, vagy, hogy mire használták (igen, majd utánanézek a neten): arrac, babó, colofónium, csádé, csillagfürt, ekerészek, festőfa, kétszeres, mixed pikles, moharmag, répaszörpalj, színföldek, tölgyczitrom és vallonea(a kedvencem).
Hopp, a colofónium alább más néven is szerepel, ez tehát gyantát jelent. :) Egyébként kicsit ismerős is volt, de be nem ugrott volna, hogy a muzsikusokkal kapcsolatban olvastam már valahol. Valamint a párom felhívta a figyelmemet, hogy az ekerészeket csak másképp kéne tagolnom, hogy megértsem. :)
Vajon mi tartozott a divatczikkek, konyhaczikkek, vagy a látványossági czikkek összefoglalásba? Vagy a "költözködési holmi"-ba?
A gyümölcsre öt kategória van, aszerint, hogy befőtt, czukros, friss, déli, avagy aszalt-e. A hús is lehet friss, besózott, füstölt, és páczolt, utóbbi három egyébként ugyanazon a tételszámon szerepel. Külön kategóriába tartoznak a hintók és kocsik szétszedetten, vagy egészben szállítva. Ez egyébként teljesen logikus, hiszen kövezetvámról (tehát, gondolom, útkoptatásról) van szó.
Az "egyéb" kategóriát pedig akkor még így hívták: vegyes czikkek: mind azon tárgyak, melyek e díjjegyzékben megnevezve nincsenek és természetszerűleg az egyik vagy másik tétel alá nem sorolhatók.

Folt. köv.