Apróságok

 Az ovis varrásoknak mégse látszik vége-szakadni, miután előszedtem Zsófi téli ruháit. Rá kellett jöjjek, hogy a kötött holmikon se a pecsételős, se a vasalós virág-jel nem működik. De hogy miért az jutott eszembe, hogy virágos anyagból kivágott, bevasalt darabkákat varrjak mindenbe kézzel... azt magam sem tudom megmagyarázni. De jól mutat amúgy:

 

Reggelenként befűztem négy tűt, és esténként, míg Zsófinak apa olvasta a mesét, megvarrogattam... öt pár kesztyűt, egy sapkát, egy sálat, egy pulóvert és egy mellényt.

Aztán előszedtem egy menthetetlenül foltos garbót és egy szintén menthetetlenül szakadt nadrágot (más is kap ilyeneket "ajándékba"?):

Levágtam a garbó nyakát és a nadrág felső részét, és a már meglevő sapka után szabadon varrtam belőle egy sapkát. Hát... nem pont úgy sikerült, ahogy terveztem (hogy egészen a mintadarabra hasonlítson, csak épp a csíkos résszel hosszabban alul):

De cuki lett és hordható, és még mindig sokkal jobb, mintha a szemétben végezték volna szegény ruhák:

Mivel pedig Zsuzsi lerándult hozzánk két szabadnapján, és Zsófi oviban volt, felpörgött a varrógép, és némi igazi foltossal...

Folt. köv.

Japán csomó táska

 Mivel Zsófi duci (1,7 literes) uzsonnás dobozt kapott az oviban, ami nem fér bele a Miki egeres táskájába, kellett varrni egy másik táskát is.
Régóta szemeztem a "japanese knot bag" nevű csodával, és most kerestem hozzá egy videót is (számtalan van). Aztán átalakítottam a dagadt dobozhoz a méreteket, és az alját is dobozformára szélesítettem:

Csomó pedig attól lesz, hogy a hosszú fülét áthúzzuk a röviden, és így szállítjuk:

A táska magasságát dupla dobozméretre varrtam, hogy ha mást is kéne hazafelé hozni (pl. feleslegessé vált pulóvert), az is beleférjen a doboz tetejébe:

A kék bélésre egy új virág jelölő került, ez is még Zsuzsi tavaszi beszerzéséből, mosolygós százszorszép:

És ilyen csini használat közben. Nem hiszem, hogy több példányt még varrok ebből a fazonból, egy-két részlete nem kedvemre való. De uzsonnát hazaszállítani az oviból pont jó lesz! :)

.

Folt. köv.

Retró

 Közel 45 éves táska (Zsuzsié volt, vagy az enyém, ki tudja már? akkoriban még nem kellett mindent IS ellátni óvodai jellel) némi kipofozás után:

Újra szolgálatba állt, bár kell neki egy fiatal segítő majd, mert az uzsonnás doboz közel sem fér bele. :)

Ki kellett cseréljem a pántját, és körbeszegni a kifoszlott többi szélét is, a maradék varrásokat meg megerősíteni. Igen, simán varrhattam volna ennyi erővel egy új táskát. De az nyilván nem lett volna ilyen jóóóó. :)

Dobozhoz való párjával...

 

Folt. köv.

Senki többet, harmadszor

 A további Kindle tokok, az elkészülés sorrendjében:

Az egyik varrógéptok oldalpaneljéhez foltolt téglalap leeső részleteiből is összejött egy kellemes, nosztalgia jellegű tok, fagombbal:

Hátul kellett néhány ujjnyi plusz anyag az átfedések miatt:

A már többször használt piros-fehér-kék kombináció utolsó darabkái is feltűnnek újra:

Néhány kis foltocska maradt még, de már így is rengeteg új életet kapott az a tönkrement farmerdzseki, amiből vágtam őket.

Színátmenetesből készült fekete is, újságmintás béléssel:

Egy látványosabb darab alapszíne is a szürke és a fekete, de az elejét farmerről mentett, színes címke díszíti:

A hátulján az eleje keret-mintáját ismételtem, ezúttal kép nélkül:

Aztán -be kell látnunk - mindig elérkezik az a pont, mikor előkerül egy-két rózsa, meg egy mentett zseb:

Ha virágmintást farmert találok, nem tudok neki ellenállni, ha mégoly giccses is. :) Ezt ellensúlyozandó kapta a sötétkét farmert társul.

Az utolsó darab pedig egy kísérlet arra, hogy az egyébként nekem most már kevésbé tetsző (de ezt sem lehetett otthagyni a turkálóban annak idején) virágost egy nagyon sötét színnel kombinálva kellemes látványt alakítsak ki:

Nálam nyerő lett, aztán kinek-kinek ízlés szerint. :)

Most félre a farmerekkel, és jöhet némi vászon a változatosság jegyében.

Folt. köv.

Farmer folytatás

 Készült egy kék, színátmenetes tok, farmerkék béléssel:

Akár pasisnak is nevezhetjük.

 

Színátmenetes, függőlegesben, meleg színekből, rátét virágmintával:

Kék is, zöld is, csíkos is, kockás is a következő darab:

Szintén lehet férfias is, ha annak akarjuk nézni. :)

A sor még nem ért véget.

Folt. köv.

Kindül-bendül, avagy a farmermaraton folytatódik

 Ha Kindle-re kéne tokot varrni, de egy szem Kindle sincs a háztartásban, akkor az ember kénytelen alternatív megoldásokkal ellenőrizni a kész varromány méretét:

Ezekből is egy sorozat készül, így egyszerre tudom mutatni, hogy a hátulján levő bújtató típusú pánt hányféle szállítási feladatra alkalmas:

Nincs előre meghatározott darabszám, így hát addig varrogatom őket, amíg el nem unom, vagy más, sürgősebb varrnivalóm nem lesz.

Az első darabok sorban:

Ez volt a prototípus, kissé kicsinyeltem, a fa-kindle szűken csúszott bele, így egy centit hozzáadtam a méretekhez, és lett egy őszi színű, szilvalila alapon:

Ez meg már túl bőnek látszott, ezért fél centit visszavettem a nagyobbításból, és máshogy mintáztam, korábbi szabási "hulladékokból":

A hátlapján amúgy igazolni tudom a fekete szín slankító hatását, mivel a középső "levél" kisebbnek látszik a két szélsőnél, pedig ugyanakkora.

Most a kilencediknél tartok, szóval...

Folt. köv.

Utolsó óvodai cuccok

 Egyenlőre legalábbis nem tudok több olyan holmiról, ami kéne Zsófinak az oviba, és én varrom... :o)

Megkérdeztem, és az ágyneműjében a vastag takarót lecserélhetem vékony plédre (hisz még azt is le fogja rúgni magáról), ezért hamar vettem két méter polárt, méretre szabtam, bevirágoztam és rózsaszín szívecskés vászonnal szegtem körbe:

A másik óriási munka ez a tornaszalag volt, melyiknek két végét egymásra lapolva kell összevarrni, itt a jel már rávasalós:

Folt. köv.

Varjús táska, varjús neszi (vagy varjas? hmm...)

Táskakedvelő Timi visszatért, megint egy igen jó ötlettel. Azzal kezdte, hogy kéne neki egy 30*45-ös táska, szürke, és fekete vállpántokkal. (Vett egy hasonlót boltban és az hetek alatt kiszakadt.) Eddig nem nagy szám, ugye? :o) 

 

 De mivel ő az egyedi ötletek híve, most erre a táskára egy varjút kért, személyes okait nem osztom meg, de annyi volt a kikötés, hogy kék legyen a szeme. Több ingyenes mintát is kinéztünk, végül erre esett a választás. Már csak azt kellett eldönteni, hogy áll:

Vagy fejjel előre repül:

A döntést rámbízta Timi, én meg továbbpasszoltam Zsófinak, mert nekem is mindkét állásban szimpatikus volt a madár. Viszont volt egy másik, roppant egyszerű minta, ami meg nekem nagyon megtetszett a keresés közben. Timi szabadkezet is adott volna hozzá, hogy a táskára is az kerüljön, de azt még én is beláttam, hogy kicsiben jobb lesz. Ezért került egy neszeszerre:

A külső rész színeit ellensúlyozni próbáltam egy (szerintem) Timihez illő vad szín és mintakavalkáddal a bélésben:

Van ott egy ital/esernyőtartó az egyik oldalvarrásban, egy kicsi és egy nagy zseb, valamint egy még kisebb, kettéosztott.

De hogy mi volt a legkacifántosabb a készítésben? Magamnak is meglepő volt, de ezt a kicsi lezáró "sapkát" a cipzár végére háromszor szabtam és varrtam, mire jó lett:

Miután elkészült, máris belevetettem magam újra a farmeros dobozba...

Folt. köv.

A suszter cipője... már megint

 Mikor Zsuzsi nálunk volt, megkérdezte, hogy hogy lehet az, hogy szakadt nejlonzacskóban tartjuk a triominóinkat...

Hát úgy lehet, hogy kb. 20 éve abba tettem, és mivel eddig még nem szakadt el teljesen, épp megfelelt a célnak. :o)

De igaza van, hát mibe van nekem megvarrni egy pofás kis zsákot hozzá? Kb. félórába, és Zsófi is segített:

Vár rám egy varjús táska, szóval...

Folt. köv.

Zsákok az óvodába

 Zsófi óvodai cuccaihoz szükség lesz három zsákra. Sajnos már nem lehet vállfás zsákot vinni, mert nincs elég hely neki, pedig ahhoz kidolgozott mintánk van, hisz az összes keresztlányt elláttuk, jobbnál jobb mintásakkal. A virág jelhez pedig kerekíthettem volna kiskertet rájuk mintának. Segond, akkor kiötlünk egy új formát...

Először is összeszedtem mindent, ami kell hozzá:

Van itt leselejtezett függöny, ágynemű, szétvágott farmerek, régi díszpárnahuzatról levágott kötő, színes vásznak és bevasalós közbélés. A zsinórokat ezen a ponton még nem vettem elő.

Felrajzoltam a virágot nagyban bevasalós közbélésre:
 

Aztán csomó fázis fotózása kimaradt. :o)

Az első elkészült pikk-pakk, aztán elrontotta az örömömet, hogy a farmerból keskenyre szabott zsinórházat nem lehetett teljesen zártra összehúzni:

Elkezdtem én szép türelmesen lebontani, hogy kicseréljem, de akkor meg bomlásnak indult a külső laza szövésű vászon, így egy nyisszantással levágtam az egészet, azon az egy centin nem múlik a mérete. Utána már hamar ment a többi megvarrása. Kaptak a zsinórház alá befogott pici fület, hogy a fogasra lehessen őket akasztani:

A bélésre felvarrtam a szokásos virág rátéteket is, az aljuk meg dobozformán becsípett és farmerrel megerősített, és mindegyikhez leltünk maradék zsinórokat is:

Mikor felvetettem, hogy kint is lefényképezném őket...

Folt. köv.