Linda kabátja, az első, és valószínűleg utolsó télikabát, amit varrtam, végre elkészült.
De fotózni lámpafénynél..., egyelőre ezt a kettőt tudom mutatni, az elejéről egyben tizedszerre sem sikerült, majd Lindán, viselés közben megpróbálom még egyszer.
Hosszú, karcsúsított fazon, széles csipke, részeire bontva a szabásvonalakban, és teljes szépségében az ujjak végén, és önmagában gallérként. Ez utóbbi kissé furán áll, de Linda azt mondta, hogy ne varrjak be belőle. Így csak a két végét kellett félbehajtott szaténszalagba ügyeskedni, plusz még két kis gombbal, és szuperkeskeny szalagból formált gombhurkokkal ellátni.
Bélelt, ahogy kell, mondhatni, megkínlódtam vele, többet gondolkoztam, mint varrtam, majdnem ugyanannyit bontottam is, mondhatom, bármilyen sikereket arat, nem várható folytatás...
Viszont nyakunkon a karácsony, és idén nem voltunk elég előre tervezők, így...
Folt. köv.
3 megjegyzés:
Nagyon jo otlet a csipke, tetszik. :)
Nagyon csinos lett! Biztosan tetszik majd Lindának!
Azta, (mondaná Lili), és én is csatlakozom. Nem semmi csini kis kabátot készítettél. Nagyon jó ezekkel a csipke díszekkel. Én is elfogadnám simán. Bár azt megértem miért nem lesz folytatása a kabátvarrói pályafutásnak.:-)
Már előre is kíváncsian várom a karácsonyi posztokat, vajon mi szépeket készítettek.
Megjegyzés küldése