Ellentmondás

Ma varrtam még két tolltartót, vagy színestartót is a kicsiknek, leesett Bratz-os és farmercsíkokból, ami olyan puha lett, hogy két 100-as tűt is eltörtem benne... :o)

Először egy szanált lepedőalapra varrtam a csíkokat, mintha papírra varrnék, csak ezt nem kell kitépkedni alóla, és plusz tartást ad neki:

Utána szépen négyzetté vágtam, aztán rásteppeltem egy extravastag flízre, és a vékony bélésre. Aztán két szemközti oldalt elszegtem pánttal (nem kell ferde, mert egyenes az anyag széle), bevarrtam a cipzárt és a kapaszkodókat, aztán szembehajtva tűztem a két végét.

Ott jött el a töréspont, mert rengeteg réteget kellett átvarrni, ami az én kis Brother-kémnek kicsit soknak tűnt. Először úgy számoltam, hogy 18 réteggel kellett megbirkóznia, aztán rájöttem, hogy még a lepedőalap is, meg a pánt, ami magában több réteg, félbehajtva, szóval középen már .... nem is mondom meg, mennyi réteg volt. A második tűt a harmadik öltésnél lehegyeztem, így a harmadiknak már kézzel tekerve adtam túlélési esélyt.

Szóval olyan puha, hogy tuti megvéd minden színest és ceruzát, hacsak rá nem ül valaki! :o)

Menetközben eszembe jutott még egy apróság, ami kellhet egy elsős nagylány iskolatáskájába, szóval...

Folt. köv.