Maradékok

Anita barátnőm legutóbbi látogatásakor épp az anyagos dobozom tetején hevert a pókhálós és a pillangós anyagok maradéka...

Ha csaléteknek raktam volna ki őket, se lett volna nagyobb sikerük! :o)

Mondjuk első látásra tudtam, hogy neki ezek nagyon tetszenének. Olyannyira igazam lett, hogy mihelyst meglátta őket máris elkezdett ötletelni, mi legyen belőlük neki.

Mivel van egymillió (szinte nem is túlzok) tányéralátéte, viszont állítása szerint kikopnak /nem is értem, csak mert vannak köztük, amiket kábé tíz éve varrtam? :o)/, így azt találta ki, hogy készlet legyen a két anyagból, ha kijön.

Először pici feketével elválasztva keretezett téglalapokat varrtam, és meg kell mondjam itt majdnem meg is álltam, annyira megtetszett az eredmény:

Aztán mégis belevágtam a közepükbe, mert az eredeti tervem szerint bento-box-szerű mintát akartam kihozni:

Ezen a ponton megint majdnem megálltam, mert így is nagyon tetszett a látvány. :o)

Végül mégis negyedeltem minden darabot, sőt kipróbáltam egy kiforgatott összeállítást is, de ezek az arányok nem igazán érvényesülnek ebben a fazonban:

A kész darabokon itt-ott látható, hogy némi szabálytalanságot próbáltam vinni az összképbe, de úgy látszik még túl szabályos az arányérzékem, és nem hagyta nagyon elszaladni az összevisszaságot. Ha a fekete keskeny keretet nézitek, azért látszik néhol, hogy sikerült kicsit elszabni egymástól, de ennél jóval szétesettebnek kéne lennie.

Azért nekem tetszik, remélem Anitának is fog. :o)

Folt. köv.