Turkálóban láttam meg ezt a pólót, és egyből beleszerettem. A színe, és a bájos, visszafogott díszítése egyből anyukámat juttatta eszembe. A gond csak az, hogy a póló az én méretem volt, ami legalább két számmal nagyobb anyukáménál. Bár nem látszik éppen vadonatújnak, mégis úgy éreztem, hogy megéri a fáradságot, tehát megvettem, és átszabtam. Két-három méretnyi eltérésnél ez nem mindig egyszerű, mert annál nagyobb az eltérés, hogy egy-két becsípéssel, szűkítővel elintézzük, de annál kisebb, hogy szellősen, kényelmesen elférjenek rajta a kiszabandó új darabok, kellő varrásráhagyással.
Kicsit meg is szenvedtem vele, és a szabás miatt veszített a hosszából is, de végül is elégedett vagyok a végeredménnyel. Remélem, anyukám is az lesz. :o)
Előtte:
Bájos részletek:
Utána:
Ti szoktatok ruhákat átalakítani? Általában jól, vagy nem túl szerencsésen sülnek el az ebbéli próbálkozások?
Folt. köv.
Előtte:
Bájos részletek:
Utána:
Ti szoktatok ruhákat átalakítani? Általában jól, vagy nem túl szerencsésen sülnek el az ebbéli próbálkozások?
Folt. köv.
1 megjegyzés:
Én szoktam. Néha simán megy minden, néha viszont eléggé megszenvedem...
Megjegyzés küldése