Oldalak

2010. június 20., vasárnap

Miért varrjunk gyerekruhát?



Hát azért, mert hamar megvan, örömet okoz elkészíteni, és átadni, vidáman, és tarkán lehet dekorálni, no meg, kevés, igazán kevéske anyag kell hozzá.
Hadd mutassunk néhány példát! A csinos modellek mind Kriszti keresztlánykái, még évekkel ezelőttről.
Az első legyen egy példa arra, hogy milyen kevés anyag kell egy kis nadrághoz. Ha jól emlékszem, ennek a méhecske rátétes, sárga vászonszegélyes darabnak az alapja egy férfi póló volt. No és a Krisztike huncut mosolya miatt is remek kezdőkép. :)



De egy pólóból ennél több is kijön. A legkisebbek egyik szülinapi ruhapárjához az ihletet a rózsaszín, virágos, batikolt póló adta. A párjához Kriszti áldozta fel a saját batikolt felsőjét, amire mi tettünk virágot.



Vagy lehet kétrészes, ugyancsak egy pólóból kiszabva:


De ha van egy egész inged, abból lehet akár valami ilyesmi, mint ez a pántos felsőrészes (az ing két ujjából), hosszúnadrágos (eleje az ing crazy patchwork-ös elejéből, háta a sima hátából) összeállítás:



És ha van egy narancs-piros kockás inged, meg egy hozzáillő sárga anyagod, lehet belőle két kislányruha, és még egy pólóra is marad:




Vagy egy kék kockás sztreccsnadrág nem kopott részéből lehet egy babanadrág. De ha két babára kell, akkor kettőnek lehet belőle az eleje, ha van hozzáillő anyag.


Ha már ez a kép, megjegyzem, hogy a kis kockás kabátokat is mi varrtuk, azt vadiúj termovelúrból, csücskös kapucnival, hozzá egyszínű nadrággal. Ezért azokról még két kép:


De maradék termovelúrból is lehet aranyos dolgokat összehozni. Jó néhány éve, karácsonyra a család minden férfitagja termopulcsikat kapott, kis ráhagyással vásárolva a végén egy nagy szatyor maradékunk jött össze. Ami egy felnőtt férfipulóver mellől leesik, kis kiegészítéssel egy babára egész ruhának is elég. Patchwork stílus (tőlünk mi más), no meg egy kis hímzés, és íme, négy, személyre szabott téli szépség (ezúttal kivételesen modellek nélkül):



Ha meg már a maradékokról van szó... egy kis piros ruhácska, egy, anyukánknak varrt nyári ruha maradékából (a képen az is látszik, hogy mennyire nem szeretnek megválni a lányok a kedvenc darabjaiktól, akkor sem, ha kinövik):


Fehér maradék, egy turkálóból vadászott, tarka mintás ing levágott aljával (csak azért nincs feje, mert leretusáltam, herpesz okán):


De itt a fej tulajdonosa, ezúttal azt mutatva be (részben), hogy kb. két konyharuhányi piros lenvászon mivé alakulhat egy fehér felsőrésszel, sárga rátétvirággal, apró kockás zsebforma háttéren:


Végül, szintén kb. kéztörlő nagyságú maradékból készült, gumizott, vagyis pofonegyszerű szabású kétrészes, aztán a szoknya öröklődése. Egy kb. ugyanakkora maradékot egyszer ingyen kaptunk meg egy méteráru boltban, mondván: "ha ennyivel kezdeni tudtok valamit..." Tudtunk, ugyanolyan kétrészes készült belőle, aminek szoknyáját látjátok a másik csöppségen az alsó képen:



Na, egyelőre ennyi!

Folt. köv.





1 megjegyzés:

Belinda írta...

Egyszerűen elképesztő. Egyik ruhácska szebb mint a másik, hogy a viselőkről már ne is szóljunk! :) Egy egész keresztlánykert! :)

Megjegyzés küldése