A napocskás képpel kezdődött. Annamari barátnőmnek ezt találtam ki egyik évben karácsonyra. Némi konzultáció, és anyagbeszerzés Krisztitől, aztán sablonkészítés, szabás, varrás, megint szabás, rátétezés, hímzés, keretezés, steppelés, és máris elkészült. Aztán ott volt egy kupac szabási maradék. Keskeny háromszögek, a napsugarak mellől, és kis, egyik oldalukon ívelt, másikon cakkos darabok, a kör formában megvarrt, majd lecakkozott napocska hulladéka. Aztán megszületett a pillangós, virágos kép, vagy talán inkább gyerektakaró (morfondíroztam annak idején) ötlete. Aztán jött a világoskék anyag beszerzése, még egy kis szabás, még egy cikkekből varrt kör megvarrása, még több rátétezés a varrógép sűrű cikkcakk öltésével, újabb tanácskozás Krisztivel, mert kell még egy szín, ez után a piros mintás virágközepek megformálása, majd keskeny fehér paszpóllal nagy kék keretezés, hátlapozás, steppelés, és az eredmény, egy kis takaró Marcinak, Annamari akkor még piciny fiacskájának:
Egy másik ilyen, minden fecnit felhasználó projektünk első lépése egy anyák napjára készült terítő és párnahuzat készlet megvarrása volt. A minta neve Hercegi dilemma, vidám tavaszi színekből készült. Négy, téglalap alakú párna, és négy ugyanilyenből egy kis középső négyzet beiktatásával készült terítő:
No meg a hozzávalók szabásakor leeső fecnikből először csak szórakozásból összerakott, de aztán "akvárium"-takaróvá varrt halacskák szép gyűjteménye:
Egyszóval, sosem tudhatod, hogy mi inspirál, állj neki egy tervnek, aztán már úgy sincs megállás! :)
Folt. köv.
1 megjegyzés:
Az a napocska tündéri!
Megjegyzés küldése