Oldalak

2011. július 3., vasárnap

Ádám hol vagy? A vasárnapi meglepetés

Azt a megtisztelő felkérést kaptuk napos-tól, hogy legyünk a júliusi első, vasárnapi vendégei a blogjában. :o) Hogy is mondhatnánk nemet egy ilyen kedves kérésre?

Vendégként valami ránk jellemző dolgot mutathatunk meg a blogunkon kívül is, némi tanakodás után Overálos Billt kértük fel, hogy képviseljen minket.

Egyrészt ezek a képek a legkeresettebbek a varrományaink közül, másrészt az, a nemrég kapott kérés is inspirált, melyben egy kedves anyuka azt kérte, hogy kisfia egy névre szóló Bill-Ádám alatt ébredhessen, mihelyst megszületik, és elfoglalja babaszobáját. Viszont némi kihívásként zsebet is kért, lehetőleg minél nagyobbat.

Nos, most itt is bemutatjuk részletesen, hogy hogy oldottuk meg a zsebes tároló-faliképet, ha valaki esetleg nem látogatná napos-blogját (azonban a mulasztást pótolják az eddig nem odalátogatók is!!!):

Billt kicsit nagyítva applikáljuk az alapra,


és felvarrjuk három felső oldalára az első keretet is, majd az első keret anyagából kiszabjuk a zseb előlapját is, erre az Ádám felirat kerül, szintén gépi applikálással.


A második kerettel a kép felső három oldalát, és a zseblap alsó három oldalát varrjuk körbe.

A zsebnek ez lesz a végleges mérete, tehát béleljük, vagyis első lépésként hozzávarrunk a felső szélén egy ugyanakkora anyagot.


Ezt az anyagot lehajtva letűzzük, és ha tényleg elég nagy a zseb, a közepére gombos záródáshoz most megvarrjuk a gomblyukat is.



Hogy a zsebnek hátlapja is legyen, a képes rész aljához szintén a zseb méretével egyező anyagot toldunk.


Most a félig kész zsebet rágombostűzzük a hátlapjára, innentől egy darabként dolgozunk vele.



Jöhet a harmadik keret, ezúttal már egész körben, befogva a zseblapok széleit is.


Innen már könnyű dolgunk van, szabunk a kész darab méretével egyező lapokat hátlapnak, és flízt bélésnek.


A három lapot egymásra fektetjük, alulra a flíz, rá az előlapot színével felfele.


Majd a hátlapot színével lefele.


A három réteget összevarrjuk, kifordítónyílást hagyva az alsó szél közepén, a sarkok ráhagyását levágjuk, majd az egészet kifordítjuk.


A nyílást kézzel, láthatatlan öltésekkel bevarrjuk.

Aztán igény, és ízlés szerint steppelünk.


Ha kinagyítjátok a képet, látható, hogy a nagy méret miatt mi a kért akasztófüleket még egy textiltubussal megfejeltük, hogy ha nagyon telipakolnák a zsebet, ebbe a csőbe némi lécet, vagy hasonlót fűzve megerősíthető legyen a kép tartása. Ez a megoldás egyébként felfüggesztésre is alkalmas.

A végeredmény pedig:


Ó, bocs, a gomb felvarrása kimaradt... :o)

Nos, varrjuk még fel a gombot is!

2011. július 2., szombat

Vattacukor

Itt a következő táska, lilában, ami mármár rózsaszín, de mégse. Romantikus, vagy visszafogott, kinek hogy tetszik! :o)













Belül ismét kicsit más, palacktartó és négy különböző méretű zseb, fehér-lilavirágos alapon.



A végeredmény abban is különbözik az előzőektől, hogy bár flíz adja itt is a tartást, az anyag annyi puhaságot biztosít, hogy a tűzés és erősítés után is egész más a fogása, mint a többinek... olyan vattacukros! :o)




Már a meskán.




És (bár éssel nem kezdünk mondatot) még mindig vár néhány anyag, hogy táskulhasson, szóval velük...





Folt. köv.








2011. július 1., péntek

Július elseje, ahogy ígértük

Mivel ott már fent van, azt hiszem, nekünk sem kell tovább várakoztatnunk a kíváncsiakat, tehát gyorsan eldicsekszünk, hogy hova el nem jutottunk (illetve dehogyisnem), visszük a magyar foltvarrás hírét (virtuálisan)! :o)

Egyik kedvenc, amerikai foltvarrós blogunkon, a Sew We Quilt-en minden hónapban új fejléc készül, az adott téma - színséma szerint beküldött patchwork-ös dolgok képeiből. Eddig csak gyönyörködtünk a havonta megújuló, hol sárgában, hol zöldben, júniusban éppen levendulában pompázó tablóban, de aztán vagy egy hete vettük a bátorságot, és beküldtük a Kriszti által nemrég befejezett piros-kék-fehér takaró képét, pár másik, azonos színösszeállítású apróság képével együtt. Rögtön kaptunk is egy nagyon kedves levelet Madamme Samm-től, az oldal szerkesztőjétől, de az igazi meglepetés csak utána következett, mikor pár nap múlva újra írt, a többiekkel együtt minket is értesítve, hogy egy munkánk bekerült az egész júliusban a blog fejlécében tündöklő remek csapatba!!! :o) Gyorsan megírtuk a rövid bemutatkozást, és a kiválasztott darab történetét, ez angolul nem is volt olyan könnyű (néha még magyarban is ötször átfogalmazom a bejegyzéseket, hogy az igazán passzoló kifejezéseket használjam), és lám, ott olvashattok rólunk egy távoli országban íródó blogon! Illetve ott olvashatnak rólunk az ő olvasóik, hiszen ti már itt figyelitek, és véleményezitek szeretettel a tevékenységünket.
Kíváncsian várjuk, hányan fognak meglátogatni minket itt, a blogunkon, onnan, a messze távolból, bővül-e a virtuális baráti kör, jönnek-e majd (dicséretek) jó tanácsok, visznek-e innen olyan ötleteket, amiket aztán felhasználnak, és továbbadnak... egészen elképesztő belegondolni, hogy az internet ilyen, kontinenseken átívelő, kedves ismeretségeket hozhat.
Aki még nem nézte a Sew We Quilt-et, látogassa meg, érdemes, mindenféle varrható dologról szó esik, rengeteg vendégbloggerrel, sok nyereményjátékkal... és kacsintsatok büszkén a szivecskénkre a fejlécben! :o)

Ui., vasárnapra van még egy efféle, kedves meglepetésünk! ;o)

2011. június 29., szerda

Ez is kész



Az utolsó szélepántok felvarrásával ma teljesen elkészült a hamis foltos takaró. Az ágyunk nem is elég nagy hozzá, de azért még az volt a legjobb hely fényképezni.
Most végre megint saját ötleteimmel...

Folt. köv.

2011. június 28., kedd

Tervek és tények

Két hete (te jó ég, hogy repül az idő) szabadságon voltam, hat napot a varrószobámban tölthettem, minimális egyéb tennivalóimon túl.
Természetesen jó előre elterveztem, hogy miket is fogok megvarrni, be is vásároltam hozzá még előtte pénteken, ismét a Hunyadi utcából cipeltem haza egy kisebb kupac, kb. 10 méter anyagot, hazafelé még némi rövidárut is beszerezve mellé.



Első célom a hamis foltos takaró elkészítése volt, vagy legalábbis a steppelésen túl akartam esni. Ez utóbbi, mondjuk, sikerült is. Bár jóval több időmet és türelmemet vette igénybe, mint szerettem volna.
Zsuzsi barátnőmnek épp egy piros nadrágon dolgozunk, azt sikerült próbakész állapotba hozni, és a próbát is megejtettük.
A magamnak, e nyári megkeresztszülősödésünk alkalmára és a keresztelő helyére való utazáshoz tervezett, két nyári ruhám addig jutott, hogy beavattam az anyagukat, és kiválasztottam hozzájuk a szabásmintákat a Burdáimból.


A kék rózsásból ez a viszonylag sima fazon lesz:


A piros pöttyösből pedig ez:


Megengedtem magamnak némi luxust, hogy leendő Meskás árucikkekhez, pár gyerekruhához is vegyek anyagokat, emiatt aztán a pöttyösből is többet vettem, mert passzolt a többihez. Nem helyes kis párosítások?



A kék rózsás ruhához vett gombokról pedig kiderült, hogy az aranyos, kalózos anyaghoz is egészen jól passzolnak.


Varrásból ugyan nem fért bele annyi a szabad hétbe, mint szerettem volna, az anyagok azonban felülmúlták az elképzeléseimet, mert például a kalózosból már kiszabtam, amit elterveztem, aztán a maradékból még egy kis ruhadarab kijött, és Krisztinek is jut néhány értékelhető darab foltolni.
Ha végre kedvem szerint eljutok ezen szépségek folytatásához, a részletekkel...

Folt. köv.

Fekete bárány


Ez a táska bizony minden szempontból megfelel a címnek...

Barátnőm szülinapjára készült, mivel ő meg feketemániás, előszedtem egy zacskó fekete vastag szövetet, talán üléshuzat-maradéka, hogy hogy került hozzám, ki tudja már... :o)

De végre megtalálta az új életét!

Viszont teljesen sima fekete, az ugye nem az én műfajom, na meg snassz is, ezt a zöld mintásat viszont szintén szereti Célszemély, szóval egy kis csík mindkét oldalára, és a zsebek belül ebből készültek.


Az anyag önmagában nagyon jó választás, mert amilyen vastag, olyan puha, meglepően könnyű varrni, még a sokrétegű részeknél is.

De nehogy túlzásba essünk a dicséretekkel, azért hibái is vannak: eszméletlenül bomlik, szóval minden varrást szálazni kell (már akinek nincs szálvágós gépe), és bár jó a tartása, a laza szövés miatt nyeklik-nyaklik időnként a gép alatt... főleg, mikor a csíkokat applikálja az oldallapra az ember. Szóval van egy-két szépséghiba, amiket nem mutatok meg. :oP

De a teteje gyönyörűen áll:


Hogy ezen a képen nem látszik semmi? Hja kérem, ha a fekete bárány alagútba téved... Na jó, készült vakuval is egy, de nem kék a cipzár ám.


Belül megint új megoldás: faltól falig felvarrt zsebek, az egyik oldalon alacsonyabb, a másikon mélyebb, mindkét oldal különböző szélességeknél letűzve, így van méretes zseb zsepinek, tollnak, igazolványoknak, telefonnak, kulcsnak, sminknek vagy aminek csak kell.



Miután az egész szobát beborító fekete szöszöket és szálakat felporszívózom...

Folt. köv.








2011. június 27., hétfő

Július 1.

Fontos dátum lesz, mert akkor... hmm, sajnos nem árulhatjuk el előre, de nézzetek vissza mindenképpen aznap (pénteken)! :o)

2011. június 26., vasárnap

Hát tessék...

avagy Ti akartátok. :o)



Alcím: bolondgombák a gombabolondnak.



Betti barátnőm világgá megy, neki készült ez a példány. Mivel a gombákat és a békákat szereti, Zsuzsi felkutatta nekem Pest gyakorlatilag összes méteráru boltját, de sajnos az eredetileg kinézett Hunyadi-utcai zöld alapon gombás anyag (96-os) épp elfogyott. Viszont kitartó keresgélése révén talált nekem másik gombákat. (Lehet, hogy békákat előbb találtunk volna...)



Ez az anyag viszont talán túl kényes lett volna önmagában mindennap-hurcolós táskának, így kombináltam némi zölddel (ami B egyik kedvenc színe; no meg a lila, de az nem illett a krémszínhez és a piroshoz).





Azért igyekeztem minél több felületet gombásítani:





Itt egész jól szemrevételezhetőek a kis kalaposok:






Belülre plusz berendezés került, egy üvegtartó, a már megszokott cipzáras zseb, és kulcstartó mellé:






Igen, a bélés is a dizájner anyagból készült, hadd tengjenek túl a gombák. Bevallom szóról szóra úgy jártam, mint Lidércke-Dorka a csigás anyaggal...



A legújabb kütyü pedig a frissen beszerzett karabíner a kulcstartó komformosításához (színe narancssárga, B harmadik kedvence):





Na, elég extrém lett? :o)


Mert ha még nem, akkor elárulom, a sorozatnak még egyáltalán nincs vége!



Folt. köv.







:(

Kis kitérő a varrószobai és konyhai kreatívságok kellemes világából.

Annamari barátnőm kedves biciklijét pénteken délután ellopták az újpesti Tesco elől.
A megtalálás kicsi esélyét szeretném a magam módján javítani azzal, hogy megmutatom itt a képét, hátha valaki valahol összetalálkozik vele.
Kérlek, ha látjátok, szóljatok! Köszönjük!

2011. június 23., csütörtök

Az indák nem cakkosak...

ellenben roppantul tekeregnek, és kanyarognak!









De nem hagytam ám, hogy bevigyenek a sűrűbe, pedig nézegettem egy darabig, hogy akkor ezt most hogy is tűzzem a minta mellett... de megszavaztam, hogy ahhoz minimum Csokifolt - Áginak kéne lennem, szóval hagytam (a dagadt ruhát másra) a körvonalak követését, és csak lazán követtem a vonalakat némi hullámzó tűzéssel:








Ennek a táskának már rafináltabban álltam neki, szóval kis ügyeskedéssel már csak a pánt belső fele kellett a másik (kiegészítő) anyagból legyen, a tetejére még jutott az eredetiből:








Belül pedig a szériafelszerelés: cipzáros bevágott zseb, és kulcstartó pánt, halvány zöld rózsás anyagból:








Jöhet a következő!


Jöhet a következő...? :o)


Aki még nem unja, majd nézzen vissza, még egy ilyen fazon jön, de extrémebb anyagválasztással!


Szóval...



Folt. köv.