A nyeremény, és ami lesz belőle

Még nem is dicsekedtünk talán vele, hogy a gyerekpóló dekorálással bizony nyertünk is Edit pályázatán! Ezt a kupac nyilemnyalomságot (honnan tudhatta, hogy ezek a kedvenc színeim/Zsuzsi):

Azt sem nehéz megmondani, hogy mihez is kezdünk vele, hiszen máris itt az új, textilországi pályázat, amihez itt remek alapanyagok találhatóak. A részletekkel majd...

Folt. köv.

Kockás és karácsonyi mintás dolgok

A Diusnál látott, Tiffany Andi által meghirdetett karácsonyi pályázatra készülnek első pályamunkáink.
Ha már karácsonyi pályázat, először is könnyen elkészíthető karácsonyfadíszekre gondoltunk. Régebben már gyártottunk egy halommal, aminek legjava a szüleinknél díszeleg a fán telente (megint bocs a képekért, ezek is a régi, hagyományosakból lettek szkennelve) :



A gyönyörű, ám felettébb macerás csillagoknak most nem állunk neki, inkább a könnyű sikert ígérő, jojókból megalkotható díszek felé fordulunk. A felső képen keressetek egy narancssárga, egy fehér, és egy világoskék dolgot, azok 6-6 jojóból összevarrt kockák, ez lesz az egyik vonal, a másik pedig az alsó képen látható jojókoszorúké. Egyrészt tipikus karácsonyi színösszeállításokkal fogunk dolgozni, másrészt pedig a Dius-féle kockás anyagokból. Én ezekből már ki is szabtam a rengeteg köröcskét, amire szükségem lesz. A jojókoszorúkhoz három színből 4-4 darab jojó kell koszorúnként, a kockákhoz, ha ugyancsak három színből készülnek, akkor természetesen 2-2 jojó színenként/kockánként.
A mintadarabokat megméretve anyukánkkal, arra jutottunk, hogy a pici jojókhoz 7 cm, a nagyobbakhoz 8-9 cm átmérőjű köröket kell vágnunk. Mivel nincs körzőm, jó szokásom szerint elindultam egy vonalzóval a konyhába, megfelelő átmérőjű, kerek tárgyakat keresni. Pillanatok alatt megkerült a két szükséges sablon, a kisebb egy mogyorókrémes üveg kupakja, a nagyobb egy bögre formájában.


Ezekkel aztán nekiláttam a felrajzolgatásnak, mivel 4 koszorút, és 4 kockát tervezek (4 darab már rendes készlet, nem?), így színenként 16 kicsi, és 8 nagy kört készítettem.


A türelmes rajzolás, és vagdosás után erre a végeredményre jutottam:


A körök mellett az inspiráló (csak még nem tudom, mire) maradékok, felettük pedig a megmaradt, szövött szélek. Ez utóbbiakból már egész kis gyűjteményem van, mert meg vagyok róla győződve, hogy valamin majd remek díszítés válik belőlük. De hogy min... az még a jövő titka. :o)
De ha már elővettem a kockás anyagokat, nekiláttam még egy, azokból és az ajándékba kapott textilmatricáimból már betervezett dolognak is, ami azonban a Meskára készül, így majd csak akkor mutogatok képeket róla, ha az első kész darabot oda feltöltöttem. Ígérem, még bőven karácsony előtt jövök vele, hogy remek ajándék-ötletet adjak nektek. Addig is...

Folt. köv.

Ui.: közben elkészültem a jojók megvarrásával, nézzétek:


Ha össze is varrtam őket, újabb képekkel...

Folt. köv.

Újabb díj :o)

No, mit kaptunk megint?
Egy képecskés dicséretet! :o) [Ki emlékszik még az általános iskolai képecske-gyűjtésre? :o) ]
Köszönjük szépen Lidérckének, és továbbadjuk...

Belindának
a Régiből újat blog szerkesztéséért, és saját alkotgatásaiért Zsupszinak
Moncsinak
Márta néninek
és Textilországba, Editnek.

(A következő kreatív díjunk továbbadásánál folytatjuk a hasonlóan érdemesek felsorolását.) :o)

Folt. köv.

Kedvenc blokkok 3.: a jojó

Kedvenc blokkjaink sorában következzenek az egyszerű, ám nagyszerű, kézzel varrható kis gömbölyűségek, a jojók. A jojó blokk egy körlapból készül, mégpedig úgy, hogy a kör hátoldalát magunk felé fordítva, a szélét szép türelmesen, kézzel behajtogatva (az anyag foszlósságától függően keskenyebben, vagy szélesebben), kézzel, előöltéssel körbevarrjuk, majd a varrást addig húzzuk össze, míg a lehető legkisebbre zárul a keletkező kis bugyor szája. Jó tudni, hogy a körbevarrásnál minél kisebb öltésekkel dolgozunk, annál nagyobb lesz a középen maradó köröcske, hiszen annál több anyagot szedünk fel az összehúzó szálra. A bugyrocskát kilapítjuk, úgy, hogy az összehúzás a közepére kerüljön, és íme, máris kész a jojó, csak néhány öltéssel rögzítjük a varrócérnát. A közepét még díszíthetjük gyöngyökkel, vagy gombokkal. A technikából következik, hogy a kész jojó az eredetileg kiszabott körlapnak körülbelül a fele átmérővel fog rendelkezni, így tervezzük a sablont.




A kész jojóból aztán sokféle dolgot készíthetünk, láttunk már belőle játékkukacot, egy gömböc fejjel kiegészítve, csipkeszerű babatakarót, vagy függönyt, de alkalmas virág-, labda-, vagy akár kocsikerék-rátétnek is. Használhatjuk a sima oldalát is színoldalának, de szerintünk akkor pont a lényege vész el, hiszen azt egy sima körlapból is megoldhatnánk.
Mi eddig a következő dolgokra használtuk:
Virágnak, más, térbeli virágok közé csokorba:

Karácsonyfa dísz koszorúcskákhoz:


De legtürelmesebbek e téren a gyűrött, nyári anyagmaradékokból alkotott mellények esetében voltunk (itt az összes felhasznált anyag szabási maradék) :


De még rengeteg lehetőség van benne, ha sorra kerülnek...

Folt. köv.

Festett bútorok

A kezembe került, kis késéssel, az idén áprilisi Otthon magazin, amiben olyan asztalt, meg székeket láttam, hogy csuda. Szerencsére a cikkben feltüntették, hogy honnan vannak,a Kare-tól. Ha felmentek a honlapjukra, a keresés funkcióval összegyűjthetitek, Ibiza life a kollekció neve. Mondjuk, nem értem, hogy miért nem találtam meg őket egyben, csak így, a kereséssel, amit ráadásul nem is lehet linkelni, az alábbi tablót a PrintScreen áldásos szolgáltatásával készítettem.

Az asztalt külön kiemeltem, mert a tablón nem túl nagyok a képek. Hát nem gyönyörűek? Én, a magam részéről, imádom őket. A tarkaságukért, az aprólékos mintájukért, azért, hogy a formájuk se nem túlzóan szertelen, se nem puritán, geometrikus. Persze az összeset megvenni nem kis összeg lenne, és valószínűleg túl zsúfoltan is lennének a nem túl nagy szobáinkban, de azért tetszik. Talán a díszítését kéne felhasználni, erről eszembe is jutott egy viszonylag régi könyvem (de még ma is kapható), ez:


Nagyon szeretem nézegetni, és talán egyszer majd tényleg eljutok odáig is, hogy magam is nekilássak bútort festeni. Kezdhetném a gardróbszekrényem két szélső, sötétkék ajtajával (nemigen volt színválaszték, amikor vettem, és ez még jobbnak tűnt, mint a mindhárom ajtaján fautánzat színű), szívesen dekorálnám őket színes virágokkal. A sötét háttér a könyvben szereplő stílusok közül többnél amúgy is általános, akár az amerikai telepesek munkáin, akár az angol "rózsák és várak" stílusában, vagy a hollandiai hindeloopen-ben. De visszakanyarodva a szupertarka ebédlőgarnitúrához, ehhez is találnánk benne ötleteket. Na nem egy az egyben, de összeszedhetnénk a kedvünkre való színösszeállításokat, virág-, és szegélymintákat, no és persze elsajátíthatnánk a festéshez szükséges tudnivalókat is. Ezekért a részletekért is kedvelem ezt a könyvet, nagyon hasznos, ha kell egy jó motívum, vagy a csomózott karkötőkhöz egy harmonikus színösszeállítás, meg persze, ha csak kell valami, ami felvidít (eye-candy: cukorka a szemnek, ahogy az angol nyelvű blogokon látjuk néhol).
Na de, egyelőre nincs bútorfelújító, vagy átalakító műhelyem, úgyhogy vissza a varráshoz, vagyis...

Folt. köv.

Elkészült!

Nem, semmi köze Batman-hez, Dóri blúzát fejeztem be, teljesen készen van! Minden szabásminta igazítás, minden csipke felvarrása, minden szalag befűzése!
Próbáltam pár fotót készíteni róla, megmutatom, amik értékelhetőek. Mivel sajnos Dóri nem tud eljönni érte, így rajta nem tudom lefényképezni, de majd megkérem, hogy idővel juttasson hozzá egy képhez, amin ezt viseli.
Jó lenne ilyenkor egy próbababa, amin beállíthatnám a méretet, és szépen le tudnám fotózni. Amúgy is értékelnék egyet, szívesen szorítanék neki helyet a varrószobában. Majd egyszer talán tényleg lesz egy műhelyünk Krisztivel, ami minden efféle klassz felszereléssel el lesz látva.
Na, most vár egy farmernadrág cipzárcsere, aztán megint jöhetnek az érdekes varrnivalók, akkor majd...

Folt. köv.

Mörren-morcog

Ma reggel levágtam a fél kezem...

Na nem igaziból, de kábé így érzem magam, miután varrógépemet elhurcoltam "wellness-elni" (Márta néni után szabadon).

Hogy alig találtam egy szatyrot, amibe bele tudtam tuszkolni, az még hagyján. Hogy a szatyor füle 50 méterre itthontól elkezdett elengedni, és onnantól ölben cipeltem inkább, az még elmegy. Hogy elnéztem a helyijáratot, és így 20 perccel előbb értem a varrógépjavítóhoz, mint ahogy a nyitási idő ki van írva, az az én hibám.

De hogy mindezek után a "mester" 20 perces késéssel érkezett, és csak jövő hét keddre ígérte a visszatérését a gépnek az már több a soknál. Vagyis részéről a határidőt még csak megértem (bár a késést legkevésbé sem, pláne, hogy még elnézést se kért érte...), de mihez kezdek én egy hétig varrógép nélkül???!!! Addigra elborítanak a kiszabott anyagok...

Ezek után azt már félve kérdeztem meg, hogy pótégő mennyiért lenne. Félelmem nem volt alaptalan, darabja 400 Ft, de ugye "eredeti" és "gyári". Nekünk (én és a varrógép) ugyan eddig nem voltak ilyen kívánságaink, hogy eredeti és gyári legyen, csak be lehessen tekerni és égjen, de akkor most nem spájzolok be, mint valamikor, amikor tíz égőt vettem egyszerre. Előbb jól körülnézek, hátha létezik ennél olcsóbban is. Vagy én emlékszem nagyon régi árra? Súgjatok!

Mindenesetre itthon előbányásztam a régi gépemet, mely szintén javíttatva volt, nyugdíjazása előtt. Most igazolta, hogy az a nyugdíjazás se volt véletlen. Gyönyörűen ég az égője, csendesen varr, kissé ugyan megsárgult álltában, de a legnagyobb probléma, hogy kelmetovábbítás címszó alatt a tűlemez ugrál, a szintje alatt lelkesen - ámbár helyileg eltévedve, feleslegesen - működő kelmetovábbítóval egy ritmusra. Szóval vastag anyagot, egyenesen varrni még mindig jó lesz, továbbá "Ő" volt az első saját varrógépem, tehát a kidobást megint megúszta, viszont én most rátéteket cikkcakkolnék, tehát nem segít rajtam túl sokat.

Szóval ugyan még nincs vége a tortúrának, de már eddig is úgy látszik, hogy most van az agyonhajszolt varrógépek bosszújának időszaka. Lásd még itt!

Ha visszatér őkelme kiglancolva, tettre készen, hát adok én neki....munkát dögivel! Vuháháhá

Majd akkor...

Folt. köv.

Őszi napsütés + az első meglepetés a táskába

Ma elkészült az első meglepetés a nyereménytáskába. Jó, csak eddig volt meglepetés. :o)

Szerintetek eltaláltam a színeket?
Kell még egy-s-más, úgyhogy....

Folt. köv.

Székfoglaló, kiállítás, és Dóri blúzának ujja

Eljött az ideje, hogy visszafoglaljam az olvasósarkomat. Vagy inkább ő engem, hiszen senki nem foglalta el előlem, egész nyáron türelmesen várt, néha háttérbe szorulva az elé állított ventillátor miatt. Olvastam én nyáron is, de inkább az ágyon/ban heverészve. Most majd jön megint a bekucorodós időszak, a csodás, meleg színű, kényelmes pihenőszékbe, amit páromtól kaptam még februárban, beköltözésem örömére. Imádom ezt a sarkot, a székkel, a termotakaróval hozzáigazított régi lábtartóval, az amúgy komor fekete, de nagyon barátságos fényű olvasólámpával, és a vidám, piros polcommal, ami annyira tele van pakolva a kedves könyveimmel, hogy lassan segítségért kiált. Nem is hiába, hiszen van még ott, ahonnét ez jött, az IKEÁ-ban, majd elkezdek megtölteni még egyet. Hát még, ha visszahoznánk ebből a polcból a zöld változatot, amiért annyira odavoltam, amikor még nem volt helyem neki, aztán megszűnt, mire lett volna alkalom. Így lett piros, de ezt is nagyon szeretem.

Ha már megmutattam a sarkot, külön ki kell emelnem a szintén ott lakó, kis, házi kiállításomat, amivel már amúgy is terveztem dicsekedni, csak még eddig nem került rá sor. Ez van kérem, ha valakinek a testvére foltvarró, elég csak megdicsérni egy-egy új textilképet, hogy az ember legközelebbi alkalomra saját példányt kapjon belőle. Persze a Zsuzsik meg duplán járnak, ha már úgy hívják őket, mint engem. :o) Van nosztalgikus anyagokból, vagyis egy kedves blúzom varrási maradékából; van a téli sorozatból, és természetesen tündér, és boszorkány is (merő rágalom ez utóbbi és köztem párhuzamot vonni). Két angyalka, egy karácsonyi manóhármas, és két kedvenc Ursula Schertz tündérkém. Persze Kriszti is tudja, hogy rengeteg üres falfelület van még... ;o)

De, hogy valamit varrásról is mutassak, jöjjön Dóri blúzának gyönyörűen hullámzó esésű ujja, a másik fotó sajnos értékelhetetlen lett, a fene egye meg a nyári fények elvonultát.



A blúz egyébként szinte tökéletes, így néhány picuri módosítás, eltisztázás, a maradék csipkék felvarrása, és a szalag befűzése maradt már csak hátra, ígérem, hogy a végleges állapotot addig fotózom, míg bemutatható kép nem kerekedik belőle.
De ehhez előbb be kell fejeznem, szóval...

Folt. köv.

Csillagos délután

Avagy a foltvarrók egysíkú gondolkodása...

Nagy munkában vagyok (végre, már nem a láz, meg egyéb gethaságok uralják a délutánjaimat...), rátét mintákkal dolgozom. Szivecskét még csak rajzoltam fejből, de kellett volna egy csillag. Ez sem lehet probléma, egész dobozom van már tele papírsablonokkal, de nekem egy akkora kellett, mint a szivecske, és helyes kis formás, nem valami sima szabályos ötágú, amit szerkeszteni tudnék.

Ezen törtem még a fejem, de neki kellett lássak a főzésnek, mert ugye enni, azt azért kell. Krumplispogácsát sütöttem, ami nálam legritkább esetben kerek :o), lehet pillangó alakú, vagy virág, vagy kocka, vagy csík, stb. A szaggatáshoz tehát előtúrtam a kis szaggatós dobozomat, amiből mi került legelőször is a kezembe???

Igen, a pont megfelelő csillagforma!

Ennek örömére a pogácsa is csillag alakú lett!

Mindenütt minták, mindenütt sablonok, és minden anyag varrnivaló... :o)

Ha elkészül a "titkos" munka, majd azt is megmutatom!

Épp ezért...

Folt. köv.