... magam egy nagyon rövid határidejű nagyobb feladatba.
Két hetem van rá, hogy befejezzek egy takarót. Ami nem tűnik kivitelezhetetlennek, de ha beleszámoljuk, hogy teljes munkaidőben dolgozok egy gyárban, háztartást vezetek, napi egy órát a kutyával vagyok...
Sebaj, a remény hal meg utoljára. Legfeljebb megint nem alszok... :o) (ez persze nem igaz, aludni muszáj)
Szóval hétfőn megvettem ezeket a gyönyörűségeket, és amint hazaértem, mentek is egy jó forró fürdőbe:
Amíg a vásznak áztak, a flízt hamar fel is kockáztam méretre (közben elmentem hazahozni a kertből kilopózott kutyát):
Kedden délután felszabtam az összes hátlap kockát, vagyis csak majdnem az összeset, mert menet közben derült ki, hogy rosszul számoltam, és kell bizony még másfél méter az anyagból:
Amit szerdán megvettem. Most szombat reggel van, minden darab kiszabva vár, a varrógépet kipucoltam és megolajoztam egy maratoni tűzéshez, tehát...
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése