Sok fénykép

Végre-valahára megint elkészült nálam is valami. Egy takaró.

Persze ballagási ajándékként késésben van, de úgy látszik, nálam ez már csak így megy. Időben nekiállok, és a vizsgák utánra el is készül. :o) 

Ezúttal jó sok fotót készítettem menet közben is.

Úgy kezdődött, hogy összesteppeltem 63 blokkot, külön foltokban, ötféle anyagból:

Aztán kirakóztam velük a földön:

Eredetileg több fekete folt lett volna benne, de sajnos a fekete pillangósból se itthon, se az amúgy csodás Hunyadi utcában se volt több. A pótlásnak használt óramintásból se jött ki, amennyi kellett volna, ezért még a fehérből szabtam csere kockákat.

Ennél a technikánál másfél centis a varrásráhagyás a szokásos 7,5 mm helyett, ezért így összeugranak a sorok varráskor:

A legszebb, hogy mikor összevarrtuk a blokkokat, már nem kell steppelni, ilyen szép egyenletes a tűzés a hátlapon:

Ha kész az összeállítás, szépen bevagdossuk a nyitott varrásráhagyásokat, aztán leporszivózzuk, amikor is ennyi szösz jön ki belőle:

Utána párnahuzatba gumizva kimossuk, kirázzuk, és ha megszáradt, megint leporszivózzuk, amikor is ugyanannyi szösz jön ki belőle. :o)

De utána már nyugodtan használható, mert nem nagyon szöszöl.

Ilyen közelről a rojtozás:

Összetekerve is guszta:

És három képen tekinthető teljes nagyságában:

Persze a lilát nem lehet színhelyesen fotózni, de sebaj.

A legidősebb keresztlányom ballagása hát letudva, még kb. öt ilyen vár rám a jövőben.

De most a kisebbek elsőáldozása következik, arra is kéne valami aprócska ajándék, azzal...

Folt. köv.