Végre én is megmutathatom, mit varrtam már hetek óta! Szülinapi ajándékra kaptam rendelést, egy takaróra, nem túl sok kritériummal, csak annyival, hogy legyen valami csajos, és ha lenne még
bolondbékás anyag, akkor olyanból, ha nincs, akkor rám van bízva. Mivel ismerem a megajándékozottat, a rőfös bolt kínálatából feketés, erőteljes mintájú anyagokat választottam, és belekalkuláltam két rátétes blokkot, ami szintén kérés volt, hogy akkor, ha már nem békás lesz, lehetne rajta egy boszi.
Először tehát a rátétmintákat készítettem el, ezúttal bevasalva, hogy takarón is tartósak legyenek:
Utána az itthoni készletemből választottam egy fehér alapszínű, de mintájában a koncepcióba illő anyagot, és arra varrtam fel a boszit és Marcsi monogramját:
Aztán hirtelen felindulásból varrtam minden anyagból néhány próbablokkot, és kiraktam a padlón némi látványtervet:
Miután úgy alakult a dolog, ahogy terveztem, elkészítettem az összes szükséges blokkot:
Aztán felszedtem soronként a kész szendvicseket, és hatékony segítséggel (keresztlányom óvodás húga adogatott) sorokba, majd a sorokat takaróba varrtam:
A padlón ülve - ollóval vagdosva rojtozásról nem készült fotó, legyen elég annyi, hogy a nadrágom utóbb ki se látszott a szöszökből és szálakból.
Gyors porszívózás után így néz ki a kész takaró:
A központi rész kicsit közelebbről:
Hátlapnak egy bordópiros kockás anyagot használtam mindenütt, itt látható, hogy a rojtozás csak elöl látszik, hátulról gyakorlatilag egy szépen steppelt takaró hátlapot láthatunk:
Csütörtök este lettem készen vele, és pénteken adtam át, kicsit a nyakamra mászott a határidő, de néhány órával az átadás után máris megkapta a szülinapos, és a visszajelzés az volt, hogy nagyon tetszik Marcsinak, így szegény párom, aki varrás közben szólt, hogy nem jó betűket varrtam rá, mert elég lett volna egy A, sajnos erről a takaróról is lecsúszott.
Valami kisebb darabbal...
Folt. köv.
