Vicces, pedig nem az

Először is elkészült a második táncolós szoknya is, a színe ehhez a képhez áll közelebb:

Ilyen szép esése van, gumis derekával valahogy így áll Esztin (no.4. keresztlány) :

Az alját sűrű cikkcakk szegtem, ettől kicsit merev lett, és jobban pörög. :o)

Mivel Móni múltkor hiányolta a kaja képeket, az is jön pár. Elsőnek a hagymás-szalonnás-sajtos pite:

Másodszor vaníliás-tejszínes krémmel töltött mini kürtős kalács, ezt a legnagyobb keresztlányom (no.1.) sütötte, mert megtudta, hogy elugrom hozzájuk. Ilyen kis édes, ha tudja, hogy megyek, összedob egy sütit!!!

 Ezt a skót krémest én sütöttem, de Brigitől (no.1.) kaptam a receptet, amit Kata (no.5.) másolt le nekem:
 

Most pedig a címszereplő következik. Hogy minő furmányokat kell megvarrni az ember lányának...

Párom kicsit elfűrészelte az ujját (nem komoly, csak iszonyú bucibabára kötözték), viszont a kötés koszolódik, és víz sem érheti, tehát védőhuzat kell rá.

A szabásminta elkészítése: körberajzoljuk a delikvens ujját (belső vonal), körbemérjük a kötés kerületét, és ehhez bővítjük a rajzot (külső vonal), majd rátesszük az ujjunkat, és kikacagjuk a kötözöttet, hogy mekkora ducibuci ujja lett:

Aztán szabunk orkánt duplán, flanelt szimplán, kiókumláljuk a gombos-gumiszalagos rögzítést, és negyedóra alatt eszkábálunk egy prototípust:

Amiről próba alapján megállapítjuk, hogy rövid, és nekilátunk szabni az újat.

Utána remélhetőleg kevésbé szokatlan varrásokkal...


Folt. köv.