Provence-i Zsuzsi babatakaró

Elkészültem! :o)

A "versenyt" ugyan nem tekintem megnyertnek, mert Zsuzsi lényegesen több munkát fektet az ő darabjába, mindenesetre személyes győzelem, hogy ez a takaró elejétől a végéig kész.
Elhasználtam egy zacskónyi anyagmaradékot, ami gyerekruha szabás után maradt, kipróbáltam a medalion elrendezést, csíkokból készítettem keretet (sőt kereteket), és rávettem magam még a steppelésre is.
Valamint kiderült, hogy a kifordítós módszer gyorsabb, bár a steppelésnél jobban kell figyelni, hogy ne legyenek anyagtorlódások és becsípések a hátlapon.

A hátlapról készült fotón jól látszik, hogy azért tekintettem el a minden kereten való tűzéstől, mert így arányosabban rendeződnek a varrásvonalak:

Kinagyítva talán az is látszik, hogy a Zsuzsi kontúrját is körbetűztem, ahogy azt a kis képeknél is szoktuk.

Máris felpakolom a Meskára, remélem mihamarabb szerető kis gazdát melengethet, mert szerénytelen véleményem szerint túl szép, hogy egy zacsiban lapuljon. :o)

Most ránézek a karácsonyi listára, tehát...

Folt. köv.