Három fiúk

Hosszas küzdelmek árán elkészült a második trió a rendelésből, három fiú:

A küzdelmeket nem annyira a fiúk okozták, hanem egy rossz minőségű cérna (a spulni elejével semmi baj nem volt, nem alapból használok gyenge minőséget) és néhány bacillus.

Mikor a képek keretezéséhez értem alulra és felülre is egy -már sokszor gond nélkül használt-világosszürke cérnát fűztem. Egyik varrás közben elpattant a felső szál. Ez még nem is lett volna nagy gond, újrafűztem, kibontottam a behurkolódott varrást és nekiindultam újra. Szörnyű félórás géptakarítás, számtalan újrafűzés, totális elkeseredés következett ezután, de a felső szál egyre csak borzalmasan hurkolódott a varrás visszáján. Már-már azt gondoltam, hogy megint szerelőhöz kell vinni, de aztán utolsó elkeseredésemben elkezdtem piszkálni a felső szál feszesítőt, hogy tényleg kitört-e újfent a rugója. No ekkor jött a szerencsés fordulat, egy valóságos szöszgömböc pottyant ki belőle, ami szinte kiékelte addig, ezért nem tudtam állítani a feszességet.

Mire ezen túljutottam, ezen a télen először sikerült megfertőződnöm munkahelyen némi megfázás szerű nyavalyával. Szerencsésen ezt is megúsztam bő egy nappal, de még most is azon mérgelődöm, hogy minek jár be manapság mindenki betegen a munkahelyére. Jó-jó tudom én, hogy kell a kajapénz is, meg jobb az óvatosság munkahely megtartás fronton, de szörnyű, hogy egyesek még dicsekszenek is vele, hogy ők aztán gyógyszert be nem vesznek, közben meg kiszakad a fülem a köhögésüktől.

Na, mindegy! Ellenpontnak beszerző utat tettem a rőfösbe, ahol már megint elcsábítottak aljasul némi kilós vászonmaradékkal (rózsás) és vadásztam némi piros alapon apróvirágosat egy Zsuzsi kalapjához, mert a tőpéldányban használtból már kifogytam.

Szóval jönnek a Zsuzsik, velük...

Folt. köv.