Már megint hímzés

Csak tudnám, ki állította, hogy nem szeretek hímezni... :o)

Mint már a múltkor, a táska készítésénél említettem, néha meglódul a fantáziám. Ezt a lódulást az idő általában megfékezi, azaz, ha akkor nem esek neki a kitalált továbbfejlesztésnek, akkor már sose, ami nem is baj, mert miért varrnék mindig egy ötletből ötvenet. Most azonban az a ritka kivétel van, amikor nem bírtam nyugodni a variációk zaklatásától, és nekifogtam kipróbálni a tündér többszínű változatait. Nem is tudom, végül egy színnel jobb-e, vagy többel, mindenesetre nekem így is, úgy is tetszik.

Miután kész lett a két kép, felmerült a kérdés, hogy akkor most kép legyen-e belőlük, vagy ismét táska. Na, ezt a felelősséget leráztam magamról... Egyszerűen megkérdeztem anyukámat, akinek az egyiket szántam, hogy melyiket szeretné, és milyen funkcióban.

Ezen képek alapján választhatott: (csak akkor még szerepeltek a széleken: némi mezítláb, néhány elszórt papucs, stb., amiktől a kedves olvasókat megkímélendő képszélnyiszálást alkalmaztam) :o)

Azt sejtettem előre, hogy a kékvirágost fogja választani, mert azt az ő kedvenc színeivel varrtam-nem is véletlen... Volt némi előre megfontolt szándék. Végül táskára szavazott, amit teljes mértékben megértek, mert a képeket nézegetve nekem is a farmerok tűntek jobb társaságnak. :o)

Szóval előbb-utóbb újabb táskás bejegyzés várható, addig is...

Folt. köv.