Manósziszifusz

Mivel különösebb terv nélkül, csak a szükséges méretek tudásával vágtam bele ebbe a hátizsák projektbe, alaposan megizzasztott. Mindent menet közben találtam ki, emiatt aztán volt, hogy bontanom kellett. De azt hiszem, végül megérte.

Ilyen lett:

Mivel eredetileg felülre körben összehúzós záródást terveztem, hozzáadtam a magassághoz, amire végül nem lett volna szükség, de szerencsére Csilla nem bánja, hogy magasabb lett, mint eredetileg terveztük.

a teteje leffentyű is zseb

egyszerű záródás

a háta, centiken múlt, hogy itt nem találkozik pontosan a házikó

itt még gomb nélkül a gombazseb, és látszik a kész zsákon oldalra kerülő cipzáros zseb is

kész gombazseb, a gomblyuk alatt levő fehér pöttyhöz választottam a gombot

az oldalzseb

Most  jöhet a morgó medvés változat...

Folt. köv.

Közbevetőleg

Miközben készül a manós anyagból a hátizsák (hamarosan mutatom), a kezembe akadt egy félbemaradt maradék-feldolgozás, hát gyorsan befejeztem.

A rózsaszín szoknyácska fehér részéből a felhajtáskor levágtam egy csíkot, és valamiért nem dobtam ki. Nézegettem, és rájöttem, hogy hasonlít a Pinteresten látott, pólókból készített fonalakhoz. Nyilván ekkorka darabból nem fogok lábtörlőt horgolni, de egy kis karkötőt simán.

sima láncszemsor

Meg is történt, akár magamnak is jó lett volna, de inkább szorosra kötöttem, és a végeket elvarrtam belülre dugdosva. Mivel máris Laurára gondoltam, előszedtem fehér virágocska formájú flittereimet, és felvarrtam jónéhányat rá. Így már elég szép lesz a kis huncut tündérkének.

Vissza a hátizsák gyártáshoz, azzal...

Folt. köv.

Pasis ajándék

Irodában dolgozó születésnaposnak rendelték tőlem ezt a régimódi karvédőt. Remek ötlet, szerintem. Az ajándékozó felesége pedig, aki közvetítette a rendelést, mindjárt a saját férjének is kért egy párat. :D

Z majdnem önként modellkedik, én kértem meg rá, de fehér ingért már magától ment el...;)

nem tudtam eldönteni, melyik a helyes használat...

Feltartott még néhány farmerjavítás is, de hamarosan a manókkal és macikkal...

Folt. köv.

Tripla öröm

Első körben géppel steppeltem a kis kockás takarót, még jól is sikerült, olyan kellemes paplan jelleget adott neki a tűzés:

Ami a hátoldalon tetszett is, végülis a három réteghez elég ennyi rögzítés, és még kellemesen puha maradt az egész.

Viszont a színoldalon épp az nem tetszett, hogy megosztja a mintát az átlós vonalazás:

Ezért ragadtam még tűt, és kézzel a négyzetek közepén kézi varrással is megöltögettem egy-egy pontot, no meg a tizenhat foltos blokkokban kilenc érintkezési pontot, hogy ott jobban tagolt legyen a felület:

A végeredmény pedig tényleg tripla örömöt okozott, mert ma átadtuk, és tetszett az apukának, nekem is tetszett /hogy kész...:o)/, és a kedvenc könyvemből is újabb rég kinézett mintát valósítottam meg.

(Bejus! nem lett piros szegély, mert steppelés előtt összevarrtam kifordítva, aztán bevarrtam a kifordítónyílást, így nem kellett külön szegnem. Ilyen pici daraboknál mi általában így varrjuk.)

Most pedig rég tervezett ajándékkal, és Zsuzsi által kiadott apróságokkal...

Folt. köv.

Majdnem kész

Géppel már megsteppeltem, de aztán igényt éreztem, hogy kézzel még itt-ott megtűzzem. :o)

De lehet, hogy csak azért, mert kellemes alatta üldögélni...

Folt. köv.

Hogy jön egyik projektből a másik?

Dzseni karácsonyi blúzának anyagából nem sok maradt, hát gondoltam, gyorsan el is használom.

Két szélesebb, és két keskenyebb téglalapot szabtam ki belőle, ezekből egy csövet varrtam, és rájöttem, hogy szoknyának rövid is, átlátszó is. Sebaj, gondoltam, keresek valami hozzáillő anyagot, amiből egy hosszabb alsó szoknyarészt varrok alá, és kész is. A rózsaszín anyagaim, bár egyre többen vannak, amit továbbra is csodálkozva nézek, de sajnos árnyalataikban nem nagyon szeretnek együtt mutatkozni. Egyetlen egyet találtam, ami jól ment hozzá, egy anyukánknak varrt, szeretett, de már szanálásra került ujjatlan blúzt.

a gallér felvarrásán látszik akkori amatőrségünk

Közben viszont találtam még egy vastagabb, fehér anyagot is, ami jól passzolt hozzá. Itt jött a tanakodás, hogy melyiket használjam, vagy akár mindkettőt, és háromrétegű szoknyát varrjak-e. Végül úgy döntöttem, hogy a fehérből sok van, így két darab, kétrétegű szoknya lesz, nagyjából egy sémára. Na, így csinálok én magamnak dupla munkát...

El is készült mindkettő, a csillámos nagyon cuki lett, a franciakockás viszont rendetlenkedik. Menet közben jutott eszembe, hogy miért is utáltuk ezt varrni már először is: a mintája el van csúszva a száliránytól. Én persze minta szerint szabtam... Na sebaj, a csillámos megy a Meskára, a másik meg Krisztihez, ennyi keresztlány mellett nem árt talonban tartani egy-egy szoknyát. :)

cukiság

szinte tökéletes...

Most megint két rendeléssel...

Folt. köv.

Kockázok tovább

Másodikán végre varrhattam tovább a kistakarót, kivételesen hűen követtem az előírásokat, és három árnyalatba (világos-közepes-sötét) válogattam az anyagokat. Első körben világosakat szabtam, és össze is varrtam kettesével, ahova világos-világos foltok kellettek:

Utána kiszabtam a sötéteket is, és a vegyes párosokkal kitöltöttem az üres helyeket:

Összevarrva mindig kicsit összeugrik a munka :o)

Ezért aztán megszavaztunk rá Zsuzsival egy keretet, ebből a választékból:

A bal szélsővel...

Folt. köv.

Néha én is sorra kerülök

Mert általában, a saját ruhatáram olyan, mint a suszter cipője...

De még tavaly elkészült egy szűk-is-rövid-is pulcsiból, meg egy szoknya egy részéből egy  kardigánom, ami csak a próbababán való fotózásra várt,

hát nem összeillő pár?

ma pedig befejeztem egy szilveszterre tervezett, csak kicsit megcsúszott átalakítást, egy turkált, túl nagy, túl bő, túl garbónyakú pulcsiból kaptam - magamtól - egy csinos, de mégis meleg, téli ünneplő tunikát.

ilyen volt

ujjak és törzs leszűkítve, garbónyak kivágva

lehet, hogy egy kis csipke feldobná?

vagy nem is olyan kevés csipke...

igen, határozottan!:)

varrás és hímzés, avagy a keresztszem felvarráshoz is jó

Máris több minden vár sorára, részben tavalyról, részben pedig új ötletek, azokkal...

Folt. köv.

Nem kockáztatok

A karácsonyi hajtás után két varrnivaló várt rám (mint kiderült, mindkettő sietős), egy újabb mini-neszeszer sógoromnak, hogy pénztárcája is legyen, és egy babatakaró.

Zolinak se nehéz varrni, nem finnyog az anyagválasztásainkon, bár neki irányzottabban pasis anyagokból varrunk.

Így aztán pikk-pakk összehoztam az előző tárcája mintájára egy hasonlót, ezúttal egyenes tetejével, és a farmert most újságmintás anyaggal kombináltam:

A belső teret el is választottam egy fallal, pénz tárolására így még praktikusabb:

A babatakaróról meg valami félreértés miatt azt hittük, hogy január végére kell csak, erre kiderült, hogy már a héten lejárhat a határideje. :o) No, sebaj, ezt a darabot már úgyis rég meg szerettem volna varrni:

Lise Bergene: A foltvarrás szenvedélye

Miután kisfiúnak lesz, a kockással nem kockáztatok sokat, azt amúgyis mindenki szereti.

Bár eleinte attól tartottam, nem lesz ilyen változatos a kockás készletem, de várakozásaimat is felülmúltam, mikor előtúrtam az összes szóba jöhető anyagot:

Először is kiszabtam a csillagok közepét alkotó tizenhat foltos blokkokhoz a 80 darab négyzetet (5x5cm-esek), és kellően sokszínűen próbáltam elrendezni:

Aztán Csokifolt Ágihoz hasonlóan beültem szépen a varrógép mellé szilveszterezni, és az éjféli (újévi) varrás tilalom előtt idáig jutottam az összevarrással, és továbbépítkezéssel:

Nem rossz évzárás és egyben évkezdés, megkezdett varrást könnyebb folytatni! :o)

Ma még szabok hozzá (azt tudtommal nem tiltja a babona...) és holnap újra...

Folt. köv.

Utókarácsony

Vagyis, hogy a csodás új polcaim, by Férj, a két ünnep között készültek el, és kerültek fel a falra. Megint van hova pakolni... egy darabig. ;o)

még üresen

futtában belakva

Most, hogy felszabadult némi hely a varróasztalon...

Folt. köv.