Oldalak

2010. szeptember 23., csütörtök

Biztos jó voltam :o)



Nem is olyan régen volt, hogy kicsit irigykedve olvastam egy amerikai varrónőtárs, Atlanta blogján, hogy egy garázsvásáron nagy kupac régi-régi szabásmintát talált, és "fillérekért" hozzá is jutott.
Bizonyos szempontból én most még jobban jártam, mert hála a varrási mániámról való információk terjedésének, párom egy barátjától egy rakás varrós újságot kaptam ajándékba. A képen már szétválogatva láthatjátok, vannak benne Burdák, két gyerek Burda különszám, egy adag moletteknek való, az alsó sorban pedig két PraMo (majdnem ugyanaz, mint a Burda), egy kismama ruhás füzet, és két Butik, meg egy ESKÁ, amik szintén ugyanebbe, a szabásmintás, varróújság kategóriába tartoznak. Szinte mindhez megvan a szabásminta ív is, de amelyikhez nincs, az is jó ötletadó lehet.



Nem is kell mondani, milyen kellemes estém volt, mire mindet végiglapoztam! :o) Imádom a régebbi, főleg az ifjúkoromra ;o), a kilencvenes évekre tehető példányokat, nekem az akkori divat jön be legjobban. Illetve, abból jön be a legtöbb dolog, mert sose tetszik minden, és mindig van legalább egy-két dolog, ami tetszik. Ami meg nem, az is jól jöhet még, megrendeléskor.
Mielőtt elpakolom őket, nyilván még egyszer átnézem, megvan rá a jó indokom is, hiszen az emlékezetembe kell vésnem a különleges darabokat! :o)

Aztán keresek valami varrnivalót, és azzal...

Folt. köv.


2010. szeptember 21., kedd

Ez meg az meg amaz...

Először is, dicséretre méltó, milyen nagylelkűen tudtok veszíteni! :o)
Ettől függetlenül is, de ezért végképp, ha lenne egy táska klónozónk, higgyétek el, lányok, mind megkapnátok a tündéres tatyót!:o)

Mivel ilyen jól viselitek, most megmutatjuk, hogy milyen meglepik bújkáltak eddig előletek, amik mind a tündérkével utaznak Krisztinához:


(Megjegyzem, Annamari barátnőm, ma reggel, ittjártában majdnem lenyúlta az egész kupacot, kihasználva a személyes megjelenés előnyét. :oD)

De azért készült itt más is időközben, például ezek a szép párnák, maradék hímzett lenvásznakból, a Meskára:







Tippek, trükkök rovatunkban megmutatjuk, hogy hogyan készül a szépen eldolgozott cipzárvég (azok kedvéért, akik esetleg még nem varrtak ilyent):


Végül pár színes apróság, ezek karácsonyi ajándékba készülnek, de Meska prototípusok is egyben, ezeken kísérleteztem ki a végleges megjelenést. A felsőn kicsi faliképek, az alsón egy neszesszer elő-, és hátoldala.




Most "csak" ennyi...

Folt. köv.

2010. szeptember 20., hétfő

A nyertes pedig...

Hát, lányok, ha már lezártam a jelentkezést, gondoltam, akár sorsolhatnék is egyben, hiszen azt a harmincvalahány nevet azért nem tart olyan sokáig felírni kis papírokra... :o)
Teljesen tudományos sorsolás volt, felaprítottam egy írógéppapírt, ráírtam a neveket, beraktam a cetliket az óriási, zöld, jetibunda köntösöm zsebébe, és a párommal, mint Vak Szerencsével, húzattam egyet belőle.
Mivel pedig nem televízió műsor vagyunk, nem is húzom tovább az időt, a nyertes:

SZIRÁNSZKI KRISZTINA

Gratulálunk!!! :o)

A többieknek meg csak annyit, hogy nemsokára jön a következő játék! ;o)

Folt. köv.

JÁTÉK VÉGE MA!!!

Aki még nem pályázott a csodás táskánkra, de szeretne, az húzzon bele, mert már csak ma estig teheti meg! Mivel ott nem írtunk pontos zárási időpontot, most megteszem, este 9 órakor - a Murdoch nyomozó után :o) - lezárom a jelentkezéseket, holnap reggel pedig első dolgom lesz sorsolni!
Figyelem! Bár eddig megtettem, ma már nem fogok figyelmeztető e-mailt küldeni azoknak, akik valamelyik feltétellel elmaradtak, tehát azok kerülnek a sorsolásba, akik hozzászólást is hagytak, és képet is küldtek az e-mail címünkre!
Sok sikert mindenkinek, örülünk, hogy ennyien szeretnétek a tündéres táska gazdája lenni! :o)

Ha mással nem készülök el addig, akkor majd csak a sorsolással...

Folt. köv.

2010. szeptember 19., vasárnap

Jojóztam még

A múltkori koszorúk készítésekor nézegettem, hogy jól mutatnának karkötőnek is, tehát ki kellett próbálnom. Ezúttal sárga kockásom is volt hozzá, így négy színből készült. Összesen 36 köröcskét vágtam ki, és varrtam meg, aztán egy piros szaténszalagra felfűztem őket. Bár így készen látom, hogy karkötőnek kicsit vastag (bár ízlés kérdése, lehet, hogy valaki szívesen hordaná), de koszorúcskának csodás, annak is teszem fel a Meskára.


Van még más is készülőben, tehát...

Folt. köv.

Boltok, piacok, vásárok, ti hogy vagytok vele?

Miközben hozzászóltam Karina elmélkedéséhez, arról, hogy nyisson-e boltot a Meskán, az jutott eszembe, hogy mi meg mennyit gondolkozunk azon, hogy nyissunk-e az Etsy-n, ami a Meska nagy testvére, vagy, hogy el kéne vinnünk a portékánkat néhány vásárra, hátha a közvetlen találkozása a vásárlókkal több eladást hozhatna. De ahogy nézem a többiek blogjait, hol jobb, hol kevésbé lelkes visszajelzéseket írnak/tok ezekről az eladási fórumokról.

Ezért azt szeretném kérdezni, hogy ti, akik valamelyikben személyes tapasztalattal rendelkeztek, megosztanátok-e velünk az érzéseiteket, benyomásaitokat.

Én megkezdem a sort, itt is összefoglalva eddigi meskás tapasztalatainkat (ez kicsit több, mint másfél év alatt gyűlt össze):
Az indulás egyszerű, regisztrálsz, megadsz pár adatot, aztán máris kezdheted feltöltögetni az árukat a boltodba. El lehet játszani a beállításokkal, csinosítgatni...
Az első eladáshoz aztán nagy türelem kell. Nem árt szociális életet élni az oldalon, szemezgetőket készíteni, kedvenceket válogatni, így is növelhetjük az ismertségünket.
Nagyon fontosak a jó fotók, nem csak az eladáshoz, de ahhoz is, hogy beválogassák a termékeinket szemezgetőkbe.
Mivel mostanra már minden műfajban sok bolt nyílt, tényleg nagyon fontos az egyediség, és nem árt a sokszínűség sem, ha egyik terméked nem annyira menne, még mindig lehet a másik a húzóerő.
Mi a kívánságfalat is figyelni szoktuk, hátha valakinek a segítségére lehetünk.
Új terméket mindig legalább egy nap eltéréssel töltünk fel az előző után, hogy minél többször szerepeljünk a nyitóoldalon, a frissen feltöltött termékek között. Vannak olyanok, akik viszont egyszerre töltenek fel sokat, hogy egy darabig a friss termékek rubrikájában csak az ő műveik legyenek, nem tudom, melyik jobb...
A termék leírásánál is igyekszünk kreatívak lenni, de figyelünk rá, hogy minden fontos tudnivaló benne legyen, például a mérete, a kezelhetősége, alkalmasint, hogy mennyi munkával készült (hisz nem mindenki tudja); ugyanígy a kulcsszavaknál is próbálunk figyelemfelkeltő pluszokat hozzáírni a választható kategorizáláshoz.
Mi mindig megköszönjük, ha beszemezgetik valamely termékünket, jött már olyan visszajelzés rá, hogy nahát, ilyen még vele sosem fordult elő. :o)
A vásárlókról sok jó, és néhány kevésbé jó tapasztalatunk van, általában könnyen, és gyorsan le lehet egyeztetni az adásvételt, pontosan folynak az átutalások, postázások, személyes átadások, és jönnek a nagyon pozitív, bíztató, megerősítő értékelések (ezek miatt biztosan érdemes Meskázni). Néha azonban előfordult már, hogy a vevő nem reagált semmilyen megkeresésre, így sikertelennek kellett minősítenünk az adásvételt, ami sajnos neki egy negatív értékelést jelent a profiljába. Volt már olyan is, hogy valakinek a kívánsága szerint készítettünk el valamit, igaz, nem lefixált megrendelésére, de azért így is illett volna valamit reagálnia az üzeneteinkre, melyekben a figyelmébe ajánlottuk a kedvére készült terméket. De mondom, több a jó tapasztalat ezen a téren! :o)
Egyelőre ennyi jut eszembe, ha bárkinek kérdése lenne, bátran tegye fel! :o)
Ja, még egy fontos nézőpont, nekünk úgy kb. annyi bevételünk van belőle, hogy a varrás, mint hobbi ingyen van, persze jó lenne ennél több, pláne így, hogy én most épp állás nélkül vagyok. Ezért is jó lenne tudni, hogy mennyire kifizetődő befektetni a többi helyen való megjelenésbe, a számlaképesség megszerzésébe, a termékek iparművészeti zsűriztetésébe...

No, akkor a kérdéseitekkel/élménymegosztásaitokkal...

Folt. köv.

2010. szeptember 16., csütörtök

Játékos játék


Hekka játékához készül ez a bejegyzés.
A fenti képen látható babajátékokat már jó rég varrtuk, Kriszti keresztlányaiból még a középmezőny volt kicsi. Az ötlet egy része Burdából való, a többi meg saját kútfőből, de mind tarka-barka vásznakból, és műszálas töltőflízből készült.
A lapos figurákhoz egyszerűen ki kell szabni a mintát kétszer vászonból, és igény szerinti vastagságig, akár több rétegben a flízből. Aztán az egészet összefogni, és a varrógép sűrű cikkcakkjával összevarrni. Egyszerűbb megoldás téglalapokat vágni, összefogni, a legfelső rétegre rajzolt mintát körbevarrni, majd ki-, és levagdosni a felesleget. Ajánlatos használat előtt még egyszer kimosni, hogy az apró cérnadarabkák ne a baba kezén, szájában landoljanak.
A kisebb, és nagyobb tojáslabdákhoz pedig egy kb. szem alakú sablon kell, amivel aztán 4-4 cikkes tojásokat készíthetünk. Hat cikkből tököt is lehet varrni, de ehhez a kupachoz olyan nem készült. A kiszabott darabokat színt színére fordítva, géppel összevarrjuk, amikor körbeérünk, az utolsó varráson nyílást hagyunk a kifordításhoz. Kifordítjuk, kitömjük, ne túl keményre, hogy jobban meg lehessen markolni, a nyílást láthatatlan öltéssel bevarrjuk, és kész.
A babakocsira, vagy kiságyra rögzíthető változatnál kisebb labdákat gyártottunk, amiket többszálas, színpompás hímzőfonalra fűzve kötöttük fel a gumiszalagra, amit aztán a végén képzett hurkokkal lehetett a kocsira akasztani.
Sok, színes, nyüstölést is kiálló holmi, hát kellhet ennél több egy babának? :o)

Folt. köv.

Kockák és körök, avagy a jojókból készült karácsonyfadíszek

Na, kérem, elkészült az első adag karácsonyi pályázatos holmink. A pályázatot megtaláljátok az oldalsávon, egy szarvas kalauzol el minden érdeklődőt a részletekhez! :o) A már bemutatott jojókból a nagyokat türelmesen kockává varrtam, a kicsiket pedig koszorúvá fűztem.




Mivel a pályázat ajándék csereberével kombinált, mindkét formából kettőt-kettőt véve, két csomagot készítek, egyik megy oda, a másik meg a Meskára.



Közben elkészült még két meglepetés a játékunk nyeremény táskájába, de ezeket most már titokban tartom, szóval nem mutathatom meg, sajnálom! :oP Higgyétek el, ez nekem nehezebb, mint nektek. :o)

De emellett is még jó néhány terv van kivitelezés alatt, amint mutogathatóak lesznek...

Folt. köv.

A közbeeső birka, vagyis az interjuh

Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy bekerültünk Edit blogajánlójába, egy interjú formájában, amit itt olvashattok. :o)
Aki meg már amúgy is olvas minket, az nézzen oda az itt még nem közölt képeket megtekinteni. :o)

Most pedig megyünk megszolgálni ezt a kiérdemesülést, vagyis...

Folt. köv.

2010. szeptember 14., kedd

Wellness-end

Hazatért a varrógép!
Mörren-morcog visszavonva, glanc és flanc, és halkított zümmögés.
Végül 4400 Ft lett az egész wellness számlája, amiből ugye 400 a gyári és eredeti, na-de-aztán-direkt-Brother-be való égő! :o) Ami elég égő... mármint ég, mert máris az volt benne, a jótét mester kicserélte izibe, mert ami volt benne, az ugye nem gyári, nem eredeti, nem jóóóó.
Elmondom nektek a titkot: azért nem jó bele a másik (mezei hűtőgépégő), mert túl sok hőt ad le...és megolvad tőle a műanyag ház. Nem akartam tiszteletlen lenni, ezért nem kacagtam a mester arcába, hogy márpedig vagy tíz éve ilyen égővel megy, és lámlám még nem olvadt meg. Viszont mihelyst hazahoztam munkára is fogtam, elárulhatom a második titkot is: az eredeti nagyszerű, nem hőleadó égő pontosan ugyanannyira melegíti fel a burkolatot, mint a proli.
No erről ennyit. Ha ez kiég végül, megyek és veszek szépen olcsó nemjóóóó égőt újra!
Viszont megérte a kezelés, mert remekül működik a kicsike, ráadásnak mindenhol meg lett olajozva, nem csak ahol az egyszerű halandók is hozzáférnek, így álomcsendes hangja lett újra. Viszi szépen az anyagot, új rugó feszíti a felsőszálat, és az alsó sem rakoncátlankodik.
Tehát mélypont címke eltörölve, mörrenmorcog visszavonva!
Lehet ugyan, hogy csak azért látom ilyen rózsásan a helyzetet, mert végre nem üres a varróasztal! ;o)
Aki pedig egy hétig wellnes-szel, ráadásul az én pénzemen (sajátja nincs is ugye? :o) ), az aztán utána túlórázzon nekem! Szóval...
Folt. köv.