Egy kedves ismerős nyári ruháját kellett megfiatalítanom, aztán enyém lett a maradék.
Ilyen volt előtte, illetve azután, hogy egyik vállfodrát már lebontottam. A második után azt reméltem, hogy az aljával is ilyen könnyen végzek, de nem volt ilyen szerencsém, nem utólag varrták rá, az összevarrás volt a tisztázása is.
Kipróbáltam vagy háromféle, elvileg rugalmas öltést a varrógépemen, de mindegyik megnyújtotta, így végül kézzel hajtottam fel.
A lebontott pöttyös fodor, és vállfodrocskák-szárnyacskák rögtön megihlettek egy kislányruhára, darázsolt mellrésszel, pörgős szoknyával:
Menet közben viszont rájöttem, hogy Gréti elég sok ruhát kapott mostanában, és lehet, hogy igazságosabb lennék, ha Vivinek varrnék nyári blúzt inkább. A szabás ugyanaz lett volna. De aztán meg is kérdeztem az illetékes elvtársnőt, és ő inkább egy szoknya mellett döntött.
Amivel, valljuk be, erősen megkönnyítette a dolgomat, hiszen így csak a fodrokból kellett ferdepántot szabnom, amivel pikk-pakk, gumiházat készíthettem a csini, pöttyös körszoknya derekára.
Tovább, tovább...
Folt. köv.
2 megjegyzés:
Ötletes, mint mindig.
:-)
Köszi. :o)
Megjegyzés küldése