Újra elérkezett Eszti keresztlányom szülinapja, kissé gondban voltam, mit is varrjak neki, de mivel a régebbi farmerszoknyáit kinőtte, ellenben nagyon szerette... megoldódott a probléma.
Farmer mindig van itthon dögivel, csak meg kell találni a kicsontoznivaló darabokat, meg némi színfoltot keresni mellé. Első körben két nadrág száraiból gondoltam, és Zsuzsival megvitattuk, melyik szalagot használjam díszítésre:
Szombati gyors ebédnek kiolvasztottam némi darabokban fagyasztott kolbásztököt, hogy kirántsam, és így is lett, annyi csavarral élve, hogy sózás mellett némi curryport is szórtam a tökszeletkékre panírozás előtt, mert Zsuzsi a töklevesébe mindig tesz, és bár én szeretem a tököt tökízben is, azért currysen is imádnivaló.
Utána nekiestem szabni, és kiderült, hogy bár növöget a csaj, még ez a nagyobb méretű, világoskék farmer kiadja a szoknyát magában is, tehát felszabtam, összeállítottam, és a varrásvonalakra rácikkcakkoltam a szalagot, csak így fodorszerűen, nyitott széllel:
Az alját felhajtottam kifelé, letűztem, és a szélet eltakartam egy újabb szalag felvarrásával.
A dereka picikét bővebb a jány derékbőségénél, ezért gumiházat kapott puha vászonból:
Napfény nélkül igazibbak a színek:
Végre elkészült valami, ráadásul olyan, amit mutogathattam is. :o)
Mivel viszont egy szoknya nem szoknya sosem... ezért:
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése