Őszintén szólva még februárban ígértem meg Emiliának, a munkahelyemül szolgáló nyelviskola egyik -- magyar anyukával, argentín apukával (aki szintén nálunk tanít) büszkélkedő, az USA-ban nevelkedett -- angoltanár-lányának, hogy varrok neki egy parasztblúzt. De hát a munka mellett... a szabad idő kevés, és mindig van varrnivaló is bőven, mostanra sikerült befejezni. Persze fogalmazhatok úgy is, hogy nem siettük el a dolgot, minden részletet hagytunk beérni. :o)
Az alap az volt, hogy fehér legyen, és legyen rajta hímzés. Először persze a fazonban kellett megegyezni, vittem mutatóba viselettörténeti könyvet, és egyik kedvencemet, Cser Ferencné Szabás-varrás-ának 1976-os kiadását, ebben már némiképp modernizált fazonok vannak:
Ahogy nekem is, Emiliának is a harmadik képen, bal oldalon levő darab tetszett meg legjobban. Kicsit nagyobb nyakkivágást szeretett volna, és nem ennyire bő ujjakat (ebben már nem egyezett az ízlésünk :o) ).
Ahogy nekem is, Emiliának is a harmadik képen, bal oldalon levő darab tetszett meg legjobban. Kicsit nagyobb nyakkivágást szeretett volna, és nem ennyire bő ujjakat (ebben már nem egyezett az ízlésünk :o) ).
Némi boltlátogatások során (sosem esik nehezemre méteráru boltokat látogatni) sikerült a megfelelő alapanyagot, egy kellemes tapintású, vékony, de azért nem áttetsző, hófehér vásznat beszerezni. Ebből már viszonylag hamar, egy-két próba beiktatásával elkészült az alap blúz.
Azután egy másik kedvenc könyvemből, ebből (a képet kölcsönöztem):
... kiválasztotta a kedvére való hímzésmintát, egy torockói párnavég mintáját. Ezt kicsit átvariáltuk, a nyakkivágás formájához igazítva, aztán mentem, és beszereztem egy transzfer ceruzát, amivel könnyedén a blúzra másoltam a mintát. Alapvetően a divattervezői tanulmányaimból megmaradt színes ceruzáimat használom például a szabásminták felrajzolásához, ezek is elég szépen kijönnek egy mosással, de itt most biztosra akartam menni, így bementem a Vámház körúti Burda boltba, ahol egy nagyon jó kis ceruzát ajánlottak. Pauszra kell felrajzolni vele a mintát, amit aztán pikk-pakk átvasalhatunk a textilre, és egy mosással garantáltan kijön. 670 forint, de szerintem jó sokáig elég lesz.
Így néz ki a minta felvasalva (mint bármilyen régimódi előrajzolt hímzés alap):
(Kinagyítva jobban látszik)
Ez után már csak jó néhány délután kellett hozzá, hogy szép lassan ki is hímezgessem, a szintén Emilia által választott sötét kék színnel. Ez az első népies hímzésem, eddig csak afféle kacskaringókat, virágokat szoktam, főleg gyerekruhákra. Nem is vagyok 100 %-ig elégedett vele, tehát hímző olvasóink ne nagyítsák ki a képeket. :o)
De azért szép lett, Emilia le sem vette, miután megkapta, és felpróbálta. Ígért egy fényképet, ezt talán végre hamar megmutathatom a gazdáján is. De addig is nélküle:
Amíg megérkezik tőle a kép, megjegyzem, hogy a hímzés is nagyon szép, bár felettébb időigényes elfoglaltság, amennyi idő alatt ezt a pár mintát kihímeztem, szinte még egy blúzt megvarrhattam volna. Maradok is a varrásnál...
Folt. köv.
Azután egy másik kedvenc könyvemből, ebből (a képet kölcsönöztem):
... kiválasztotta a kedvére való hímzésmintát, egy torockói párnavég mintáját. Ezt kicsit átvariáltuk, a nyakkivágás formájához igazítva, aztán mentem, és beszereztem egy transzfer ceruzát, amivel könnyedén a blúzra másoltam a mintát. Alapvetően a divattervezői tanulmányaimból megmaradt színes ceruzáimat használom például a szabásminták felrajzolásához, ezek is elég szépen kijönnek egy mosással, de itt most biztosra akartam menni, így bementem a Vámház körúti Burda boltba, ahol egy nagyon jó kis ceruzát ajánlottak. Pauszra kell felrajzolni vele a mintát, amit aztán pikk-pakk átvasalhatunk a textilre, és egy mosással garantáltan kijön. 670 forint, de szerintem jó sokáig elég lesz.Így néz ki a minta felvasalva (mint bármilyen régimódi előrajzolt hímzés alap):
(Kinagyítva jobban látszik)
Ez után már csak jó néhány délután kellett hozzá, hogy szép lassan ki is hímezgessem, a szintén Emilia által választott sötét kék színnel. Ez az első népies hímzésem, eddig csak afféle kacskaringókat, virágokat szoktam, főleg gyerekruhákra. Nem is vagyok 100 %-ig elégedett vele, tehát hímző olvasóink ne nagyítsák ki a képeket. :o)
De azért szép lett, Emilia le sem vette, miután megkapta, és felpróbálta. Ígért egy fényképet, ezt talán végre hamar megmutathatom a gazdáján is. De addig is nélküle:
Amíg megérkezik tőle a kép, megjegyzem, hogy a hímzés is nagyon szép, bár felettébb időigényes elfoglaltság, amennyi idő alatt ezt a pár mintát kihímeztem, szinte még egy blúzt megvarrhattam volna. Maradok is a varrásnál...
Folt. köv.
6 megjegyzés:
Én sem vetettem volna le :)
Nagyon-nagyon szép lett.Szeretnék egy ilyent magamnak .
Gratulálok :) !
Szerintem nagyon szép lett a hímzés kivitelezése is. Én is 1 éve kerülgetem a hímeznivalót. A horgolás kicsit gyorsabb. :)
Szép lett a blúz! A kék hímzőcérna színtartó????
Gyönyörű lett! A "hímző olvasóink ne nagyítsák ki a képeket" kitétellel biztosítottad, hogy mindenki ki fogja nagyítani, de csalódnak majd, mert nincs benne hiba! :) Az egész a 70-es évekbeli Lányok évkönyve-hangulatomat hozta vissza! :)
Köszönöm a dicséreteket! :o)
Őszintén szólva a hímzőfonal nem az a fajta, amit a karkötőcsomózásban már kipróbáltam, (és mostam is), de mivel a hímzés után kimostam a blúzt, a ceruzanyomok eltüntetése végett, így mondhatom, hogy színtartó. :o)
Belinda: aki kinagyítja, vessen magára! :o) Én is szépnek látom, de a következőn már egyenletesebb is lesz, nem mindig tudtam, hogy merre is kéne fordulni az öltések irányával, aztán egyszer így próbáltam, egyszer úgy, ahelyett, hogy mindenhol egyformán csináltam volna. A hangulattal is egyetértek, nekünk is van valahol egy hetven-valahányas Lányok évkönyvünk, és abban is tök jók a divattanácsok. :o)
Nagyon - nagyon szép lett! Gratulálok!:)
Megjegyzés küldése