Azóta szerettem volna paradicsomos tésztát enni húsgombóccal, mióta csak a Susi és Tekergő című rajzfilmben megláttam. :o)
Először még szingli koromban próbáltam leutánozni, bolti zacsis olaszos tésztához sütöttem mirelit svéd húsgolyókat, mondhatom, fincsi lett.
Aztán valamikor tavaly ott álltam a konyhában, egy lábasnyi maradék paradicsommártással. Gyorsan befűszereztem olaszosra, főztem hozzá tollhegy tésztát, és fasírtgolyókat sütöttem hozzá, mert a svéd húsgolyókat valahogy már nem találom a boltokban.
Aztán volt már olyan is, hogy megcsináltam a szokásos fasírtmasszámat, és nagy türelemmel kicsi golyókat gyártottam belőle.
Szóval van háziasabb, és gyorsabb verziója is a receptnek.
A legegyszerűbb (a bolti zacskós változatot nem számítva):
Paradicsommártást főzünk kb. egy főzelékhez elegendő rántásból, egy nagyobb doboz paradicsompüréből, nem túl sok vízzel, de nem is nagyon sűrűre, hogy majd a húsgolyók, és a tészta is kicsit beszívják. Sóval, cukorral ízesítjük, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majorannával fűszerezzük, én legalábbis ezt mindet bele szoktam szórni. :o)
Közben kifőzzük a tésztát, nekem személyes kedvencem a tollhegy, és a szarvacska, de persze tetszés szerint.
A bolti mirelit fasírtgolyókat kevés olajon körben szépen megsütjük-pirítjuk.
A három elkészült összetevőt összekeverjük, és kicsit állni hagyjuk, amíg a tészta és a húsgolyók is kicsit beszívják a mártást.
A második változatban a fasírt is itthon készül: kb. fél kiló darált húsból, pár szelet beáztatott, és jól kinyomkodott kenyérből, egy fej apróra vágott hagymából, egy tojásból, sóból, borsból, pirospaprikából. Sok türelemből, amivel pingponglabdányi golyókká formáljuk, és zsemlemorzsában megforgatva forró olajban kisütjük.
A harmadik..., na nem, tésztát nem gyártok. Illetve... lasagne-hoz szoktam, de azért aprótésztát nem kreatívkodok.
A képen a második változat szerepel, bár a húsgombócok épp az alján bújkálnak:
Jó étvágyat!
Először még szingli koromban próbáltam leutánozni, bolti zacsis olaszos tésztához sütöttem mirelit svéd húsgolyókat, mondhatom, fincsi lett.
Aztán valamikor tavaly ott álltam a konyhában, egy lábasnyi maradék paradicsommártással. Gyorsan befűszereztem olaszosra, főztem hozzá tollhegy tésztát, és fasírtgolyókat sütöttem hozzá, mert a svéd húsgolyókat valahogy már nem találom a boltokban.
Aztán volt már olyan is, hogy megcsináltam a szokásos fasírtmasszámat, és nagy türelemmel kicsi golyókat gyártottam belőle.
Szóval van háziasabb, és gyorsabb verziója is a receptnek.
A legegyszerűbb (a bolti zacskós változatot nem számítva):
Paradicsommártást főzünk kb. egy főzelékhez elegendő rántásból, egy nagyobb doboz paradicsompüréből, nem túl sok vízzel, de nem is nagyon sűrűre, hogy majd a húsgolyók, és a tészta is kicsit beszívják. Sóval, cukorral ízesítjük, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majorannával fűszerezzük, én legalábbis ezt mindet bele szoktam szórni. :o)
Közben kifőzzük a tésztát, nekem személyes kedvencem a tollhegy, és a szarvacska, de persze tetszés szerint.
A bolti mirelit fasírtgolyókat kevés olajon körben szépen megsütjük-pirítjuk.
A három elkészült összetevőt összekeverjük, és kicsit állni hagyjuk, amíg a tészta és a húsgolyók is kicsit beszívják a mártást.
A második változatban a fasírt is itthon készül: kb. fél kiló darált húsból, pár szelet beáztatott, és jól kinyomkodott kenyérből, egy fej apróra vágott hagymából, egy tojásból, sóból, borsból, pirospaprikából. Sok türelemből, amivel pingponglabdányi golyókká formáljuk, és zsemlemorzsában megforgatva forró olajban kisütjük.
A harmadik..., na nem, tésztát nem gyártok. Illetve... lasagne-hoz szoktam, de azért aprótésztát nem kreatívkodok.
A képen a második változat szerepel, bár a húsgombócok épp az alján bújkálnak:
Jó étvágyat!
1 megjegyzés:
Hmmm, fiiiincsi.
Ez is megy a kibróbálnivalók listájára. :-))))
Megjegyzés küldése