Egyszerű ötlet, ötletecske, inkább csak azért mutatom meg, mert pont most ezt készítettem. :o)
De jó ajándék lehet, akár karácsonyra is.
Az alap hungarocell lap, általában 1mx50cm-es darabokban kapható, nekem mindkettő szigetelésből megmaradt darab.
A varrósarkomba szerettem volna egy ilyen táblát, amire kitűzhetem az aktuálisan tetsző képeket, meg a fontos kis cetliket, amiken tervek, vagy méretek vannak, és hajlamosak elbújni.
Páromnak pedig az ő hasonlóan fontos kis cetlijeihez, és a havonta változó beosztása kitáblázásához kellett a párja.
A hungarocellek igazság szerint már egy ideje várnak a sorukra (mint annyi más nálam), mert több elképzelésem is volt a bevonáshoz használt textilre. Először az IKEA csíkos textiljeiből akartam választani, mert azok olyan jó erősek, de ott helyben aztán nem találtam megfelelőt belőlük. Utána eszembe jutott a Jászai Mari tér melletti "Megőrültünk" anyagos bolt, ahol múltkor pont szemeztem egy klassz, búzavirágkék mintás bútorvászonnal. De még mielőtt eljutottam volna ismét oda, egyik délelőtt beugrottam a közelünkben levő méteráruboltba két cipzárért, a barna bársonynadrágokhoz. Aztán a kiaggatott textilmintákból sikeresen kiválasztottam kettőt, ami a fiú-lány elosztáshoz, és a táblák leendő környezetéhez is passzolt. Az egy-negyvenes szélesség kényelmesen elég a visszahajtáshoz, és hosszában az átfedéssel is számolva, 120-120 centimétert vettem belőlük.
Itthon aztán ragasztószalagot ragadtam, és nekiláttam. Belátom, hogy a ragasztószalag nem a legelegánsabb megoldás, de itt hajlamos vagyok magam is azt a nézetet vallani, hogy a hátulját a kutya se fogja látni. :o)
Először a rövid oldalakon hajtottam be, a második hajtásnál kicsit meghúztam az anyagot, hogy szép, feszes legyen majd az előlapon.
Ez után előbb egyik, majd másik oldalról is szépen behajtogattam az anyag hosszát, és azt is leragasztottam.
Pár régi, ingek csomagolásából kiszedett acél gombostűvel még megerősítettem a rögzítéseket, és máris lehetett felfúrni a falra.
Egyszerűen nagy csavarokat, és tipliket használtunk. Beszereztünk egy doboz térképtűt, és mehet a szurkálás! (az enyémnek olyan hangja van, mintha buborékfóliát böködnék! :oD)
Bár így a huzatok nem moshatóak, vegyük figyelembe, hogy normális esetben maximum porosodik, és lyuggatódik, de ha azt vesszük, hogy 350 forint volt az anyag métere... ha már nagyon megérik rá, legfeljebb áthúzom. ;)
Az efféle fejlesztések mindig jó hatással vannak a kreativitásomra, tehát nemsokára újabb érdekességekkel...
Folt. köv.
Frissítés: hamar be lehet lakni az egészet - varrnivalók listája, méretek, tervek, ötletek, egyéb inspiráló képek...
De jó ajándék lehet, akár karácsonyra is.
Az alap hungarocell lap, általában 1mx50cm-es darabokban kapható, nekem mindkettő szigetelésből megmaradt darab.
A varrósarkomba szerettem volna egy ilyen táblát, amire kitűzhetem az aktuálisan tetsző képeket, meg a fontos kis cetliket, amiken tervek, vagy méretek vannak, és hajlamosak elbújni.
Páromnak pedig az ő hasonlóan fontos kis cetlijeihez, és a havonta változó beosztása kitáblázásához kellett a párja.
A hungarocellek igazság szerint már egy ideje várnak a sorukra (mint annyi más nálam), mert több elképzelésem is volt a bevonáshoz használt textilre. Először az IKEA csíkos textiljeiből akartam választani, mert azok olyan jó erősek, de ott helyben aztán nem találtam megfelelőt belőlük. Utána eszembe jutott a Jászai Mari tér melletti "Megőrültünk" anyagos bolt, ahol múltkor pont szemeztem egy klassz, búzavirágkék mintás bútorvászonnal. De még mielőtt eljutottam volna ismét oda, egyik délelőtt beugrottam a közelünkben levő méteráruboltba két cipzárért, a barna bársonynadrágokhoz. Aztán a kiaggatott textilmintákból sikeresen kiválasztottam kettőt, ami a fiú-lány elosztáshoz, és a táblák leendő környezetéhez is passzolt. Az egy-negyvenes szélesség kényelmesen elég a visszahajtáshoz, és hosszában az átfedéssel is számolva, 120-120 centimétert vettem belőlük.
Itthon aztán ragasztószalagot ragadtam, és nekiláttam. Belátom, hogy a ragasztószalag nem a legelegánsabb megoldás, de itt hajlamos vagyok magam is azt a nézetet vallani, hogy a hátulját a kutya se fogja látni. :o)
Először a rövid oldalakon hajtottam be, a második hajtásnál kicsit meghúztam az anyagot, hogy szép, feszes legyen majd az előlapon.
Ez után előbb egyik, majd másik oldalról is szépen behajtogattam az anyag hosszát, és azt is leragasztottam.
Pár régi, ingek csomagolásából kiszedett acél gombostűvel még megerősítettem a rögzítéseket, és máris lehetett felfúrni a falra.
Egyszerűen nagy csavarokat, és tipliket használtunk. Beszereztünk egy doboz térképtűt, és mehet a szurkálás! (az enyémnek olyan hangja van, mintha buborékfóliát böködnék! :oD)
Bár így a huzatok nem moshatóak, vegyük figyelembe, hogy normális esetben maximum porosodik, és lyuggatódik, de ha azt vesszük, hogy 350 forint volt az anyag métere... ha már nagyon megérik rá, legfeljebb áthúzom. ;)
Az efféle fejlesztések mindig jó hatással vannak a kreativitásomra, tehát nemsokára újabb érdekességekkel...
Folt. köv.
Frissítés: hamar be lehet lakni az egészet - varrnivalók listája, méretek, tervek, ötletek, egyéb inspiráló képek...
2 megjegyzés:
Nagyon jó !!! Megyek körülnézek a lomis garázsban hungarocell ügyben. Már csak a felfúrás fog gondot okozni. A férjem ez ügyben "majd hétvégén lesz időm" kategóriát képviseli. De nem tudni, hogy melyik hétvégére gondolt :-(( Lehet, hogy falnak támasztva is fog működni.
Köszönöm az ötletet, várom a többit is :-)))
Ági
De jó! A lányaim már olyan régen szeretnének valami ilyesmit... Köszi! :))
Megjegyzés küldése