Vízpart trió

Végükre értem.

A rózsás farmernek és a türkiz vászon barátjának.

Külön kép nem készült a harmadik varrományról, mert a meskára a két előzővel került fel egy csomagban (a címben szereplő néven), de alább látható mindkét oldala:

 Az utolsó egészséges fecniig felhasználtam a maradékokat. A rózsás két féltenyérnyi négyzetéből hajtogatott "csücsök" formában fogók kerültek a két oldalvarrásba, a türkiz két még kisebb téglalapjából pedig lezártam a cipzár két végét (ez mondjuk egyik fotón sem látszik...):

Valamint a bélése is egy harmadik anyagból készült, ami szintén türkiz alapszínű.

Most hogy ezek kifogytak, tehát nem kell még elpakolnom se a készítésük után, jöhetnek a nyakamon tornyosuló egyéb varrnivalók.


Folt. köv.

Még kettő, és ennek a sornak úgy látszik nincs vége

Ha már Zsuzsi neszesszer özönt varrt, én se maradhattam le, végre elkészült még kettő, a rózsás cuccok maradékaiból:

 Az egyiknek egyforma mindkét oldala, a másiknak kicsit eltérő a vászon mintázata. Bélésük mindkettőnek a türkizből van, és persze cipzárral záródnak. Steppelésük is hasonló, de nem egyforma.

De ha azt hittétek, hogy ezzel kifújt a maradék, hát még nem. Erős fejtörésre is késztet, mert ennyit már tényleg nem hagyhatok meg, viszont itt már foltoskodás szükségeltetik, és valószínű eltérő bélés:

 Paradicsomfronton kiköltöztetés volt a program, mert teljes lemaradásban vannak a mi növénykéink termésügyben az elajándékozott, és szabadban élő testvéreikhez képest. Gondoltuk hát, lesz, ami lesz, a mieink is kiköltöznek a szabadba. Párom felpolcolta őket a faház fala mellé, meglátjuk mihez kezdenek itt. Mindenesetre virágzásukra már nem panaszkodhatunk...

 Ez az egy pedig annyira igyekezett, hogy már egy ribizliméretű bogyókát is növesztett (ha nem vennétek észre, a középső virág fölött leledzik):

Most tehát maradékok maradékának maradékára fel... :o)


Folt. köv.

Még kettő

Mármint neszesszer.
Egyik az eddigiekkel azonos méret, egyik kedvenc vevőnk egyik kedvenc anyagából, vidám margarétákkal:

a másik pedig egy kérésre miniatűrizált változat, mindössze 10x6 cm-es:

ilyen kicsike:

Egyelőre elég volt ezekből, mással...

Folt. köv.

Kis nyári szösszenet

Avagy az anya-lánya kompromisszum... Egy túl rövidre sikeredett farmersortot toldottam meg némi csipkével, így mindenki jól járt, hiszen picit decensebb lett a hossza, és a farmer-csipke páros idén úgyis divatos. :)

Folt. köv.

Nem spájzolok, elvarrok

A múltkori szülinapi táska után még bőven maradt mindkét anyagból. Mivel arányos volt a maradékok mennyisége, és olyan jól is illenek egymáshoz, nem pakoltam el őket külön a farmeros és vásznas dobozokba, hanem kiötöltem, hogy elvarrok minden fecnit. Kezdetnek egy hengertáskát találtam ki, két neszeszerrel, amiből a kisebb pénztárcányi méret. Meg is varrtam:

 A kisebbik ilyen cukin lapul a táska "mélyén", már ha egy kisebb fajta táskának lehet mélye...

 A normál neszeszer méret viszont... hát hogy belefér éppen, ha elgyűrködi az ember, de igaziból így kukucskál kifelé:

Így tehát a meskára csak ketten mennek egy garnitúrának, a táska és a tárca. Rózsalugas hengertáska néven megtalálható a boltunkban:

A nevét onnan kapta, hogy a rózsamintás farmeren lugas léceit imitáló a tűzés, több színnel varrva:

Mindkettő cipzárral záródik:

Ide ugyan még elférne egy kéder, de mivel műszálas flízzel béleltem, és steppeltem is, a tartása azért így is szép:

Hogy a kimaradt neszeszer se árválkodjon, a maradékok maradékainak maradékából összehozok még egy párt neki, velük...

Folt. köv.

Mondókás

Pénteken megvettem a turkálóban egy dupla paplanhuzatot...

Szombaton kimostam, vasárnap kiszabtam, hétfőn megvarrtam...

Kedden fotóztam:

Kétoldalán különböző sűrűségű mintájával, és finom színeivel fogott meg ez a paplanhuzat. Kis nézegetés után, hibátlan minősége miatt meg is vettem, gondolván, táskabélésnek, miegymásnak jó lesz.

Aztán itthon addig nézegettem, hogy anyukánknak is mennyire tetszenének ezek a színek, és hogy egy szép ágynemű garnitúrának mindig örül (amúgyis rég kapott, lehet, már kopottak az előzőek...), hogy végül kiszabtam belőle egy normál paplan és egy párnahuzatot. Felrajzolás után mindjárt rögzítettem a réteget kis biztostűkkel, így szabás után már csak végig kellett rajta száguldozni a varrógéppel, és kész is jó előre egy szülinapi ajándéka. És még mindig maradt nekem is jó egy nagypárnányi az anyagból, lehet belőle bélés, vagy ami majd adódik. Dupla haszon.

Paradicsomfronton meg jelenleg ott tartunk, hogy az égigérő (50-60 cm-s) növénykéim végre kezdenek virágozni is:

Tán még paradicsomot is eszünk róluk... Érdekes, hogy anyukánknak is adtam a palántákból, nála sokkal alacsonyabbak, de még erősebbek, és előbb kezdtek virágozni is. Pedig az a kilenc kilométer távolság még tán nem egy másik klíma. :o)

Mivel ez a varrás csak hirtelen közbejött ötlet volt, a rózsás farmer maradék-maradékaival...

Folt. köv.

Neszeszer özön

Egy (számomra) új fazon varrására kaptam megrendelést. A mintadarabot is részben kibontva lestem el a technikáját, aztán készítettem pár próbadarabot...

Utána pedig egy kisebb kupacot a megrendelőtől kapott, kiszabott alkatrészekből:

Most egy darabig elleszek neszeszer varrás nélkül, macerás ez a fazon. Vagy nem jöttem rá rendesen a trükkjére... :)

Folt. köv.

U.i.: ez itt az ezredik blogbejegyzésünk :)

Hordószoknya Olgának...

... kedvenc darabját lemásolva. Néhány változtatást kellett csak tennünk, mivel az eredeti kötött anyagból van, így a szövetből készült új darab ferdéből szabott, és a dereka cipzárral, gombbal záródik. A fazon így is érvényesülni látszik, de majd kiderül a próbánál, hogy mennyit jelent az anyag megváltoztatása...

az eredeti és a roppant rosszul fotózható másolat

Folt. köv.

Szoknya felhajtás trükkösen

Mert Orsi nem akart volna megszabadulni az alján levő klassz mintától. Így a második fodron rövidítettem, méghozzá a második-harmadik fodor találkozásánál már eredetileg meglevő vízszintes berakást lemásolva, felfelé még kétszer megismételve. Ez által 14 cm-rel lett rövidebb a szoknya, próba után meglátjuk, hogy arányos-e, jól áll-e így. :)

Folt. köv.

Alakulnak

A héten, ahelyett, hogy visszapakoltam volna a rózsás farmertáska maradékait a dobozaikba, inkább kiötöltem, hogy mit varrjak belőlük, és akkor nem kallódnak ki tudja meddig árván. Hisz így már megfelelő partner anyagot sem kell keresni hozzájuk... Tehát máris alakul egy újabb nyári táska, steppelésre felkészülve:

A paradicsomok meg már akkorák lettek a napos garázsablakban nyaralva, hogy ideje volt karóhoz rögzíteni őket. Jöhetnek a gyümölcsök is! :o)

A táska máris csak az összeállítására vár, azzal...


Folt. köv.