Oldalak

2013. március 3., vasárnap

Osztódással szaporodnak a ruhák

Egy kedves ismerős nyári ruháját kellett megfiatalítanom, aztán enyém lett a maradék.

Ilyen volt előtte, illetve azután, hogy egyik vállfodrát már lebontottam. A második után azt reméltem, hogy az aljával is ilyen könnyen végzek, de nem volt ilyen szerencsém, nem utólag varrták rá, az összevarrás volt a tisztázása is. 
Kipróbáltam vagy háromféle, elvileg rugalmas öltést a varrógépemen, de mindegyik megnyújtotta, így végül kézzel hajtottam fel.
A lebontott pöttyös fodor, és vállfodrocskák-szárnyacskák rögtön megihlettek egy kislányruhára, darázsolt mellrésszel, pörgős szoknyával:
Menet közben viszont rájöttem, hogy Gréti elég sok ruhát kapott mostanában, és lehet, hogy igazságosabb lennék, ha Vivinek varrnék nyári blúzt inkább. A szabás ugyanaz lett volna. De aztán meg is kérdeztem az illetékes elvtársnőt, és ő inkább egy szoknya mellett döntött. 
Amivel, valljuk be, erősen megkönnyítette a dolgomat, hiszen így csak a fodrokból kellett ferdepántot  szabnom, amivel pikk-pakk, gumiházat készíthettem a csini, pöttyös körszoknya derekára.


Tovább, tovább...

Folt. köv.


2013. március 2., szombat

Egy párnából két testvérnek

Hát igen, munka mellett már nem megy olyan gyorsan a dolog, de újabb kiszabott darabok készültek el, a turkálós párnahuzatból Ármánykának (még) egy nadrág, Grétinek pedig egy húzott fodros, gumis derekú szoknya. Most már igazán ideje lesz elküldeni a csomagjukat, mert lassan nem tudom becsukni a dobozt. :o)






Lehet egymáshoz öltöztetni a csemetéket!

Én meg varrogatok tovább...

Folt. köv.

2013. február 27., szerda

Egérinvázió

De jó értelemben, elkészült a saját  egeres játszósnadrágom is:





De még rengeteg kiszabott dolog vár sorára, így...

Folt. köv.

2013. február 24., vasárnap

Megint egy nadrág

Ármin egeres nadrágja elkészült.

A vasárnapnak viszont még nincs vége...

Folt. köv.

Meleg köntös, gyorsan, egyszerűen

Tegnap este már előkerült a varrógép is, és a héten vett vidám, sárga termovelúrnak estem neki. A történet ott kezdődik, hogy Vivi már tavaly végképp kinőtte a régi köntösét, így mostanában folyton pulcsikat húzkodott a pizsamájára, ami szerintem nem feltétlenül elég télen a hűvös konyhába, előszobába, fürdőbe.

Mivel magam is nagyra értékelem meleg köntösömet, gondoltam, varrok  neki is egyet. Hogy gyors is legyen, meg ne termeljek újabb maradékokat, az jutott eszembe, hogy a régi magyar viseletből a guba szabását fogom felhasználni hozzá. A képet a MEK Magyar Néprajz anyagából találta nekem a Google (a méreteket és a nyilacskákat én tettem rá).

A méretezés jelen esetben a következő: Vivi 152 centi magas. 140 széles termovelúrból másfél métert vettem. Levágtam hosszában az anyag széleit. Ez után levágtam teljes szélességben 10 centit, ezt  hosszában félbehajtva körbetűztem övnek. Az ujjakat jó bőre hagyva, 25 centit számoltam, így a tetejétől 50 centinél kezdtem keresztben bevágni. A rajzon a szaggatott vonalak jelölik a hajtásokat, az egyenesek a vágást, kivéve, hogy keresztben nem kell teljesen átvágni, elegendő a függőleges hajtások vonaláig. Nálam ez 35 centit jelentett, a 140-es anyagszélesség negyedét. A nyakkivágáshoz a  függőleges bevágás középen van, és a nyakbőségnek megfelelő méretű ellipszist vágunk ki. Ennyi az összes maradék, bár ezt is felvághatjuk, hogy két oldalra övbújtatót készítsünk belőle, így az öv nem fog elveszni. Én a nyakkivágást kicsit lejjebb, a vállvonal hajtásán átnyúlva rajzoltam fel.
A két oldalt behajtjuk középre, az ujja-válla részt lehajtjuk, és az ujja, eleje mellrész varrásait egy-egy menetben végigvarrjuk. Mivel a termovelúr nem foszlik, ezzel gyakorlatilag kész is a köntös.


Bár én gondolkozom azon, hogy még kibélelem, a jobb tartás, és a még melegebb hatás érdekében... Esetleg lehetne duplázni termovelúrból. Egy elütő színnel milyen mutatós lenne. Főleg, ha mondjuk, elvágnánk mégis teljesen az ujja-vállarészt, és felcserélnénk a színeket... na, van itt variációs lehetőség bőven. :o)
Kisebb méretben még kevesebbb anyag kell hozzá, hiszen ott nem is lesz szükség a teljes szélességre. De a levágott oldalsó darabból kaphat zsebeket, vagy egyszerű kapucnit is.

Folt. köv.

2013. február 23., szombat

Szabadság negyedik, ötödik nap

Amikről nem készült időben fotó, mert a fényképezőgép készült a pénteki airsoft buliba, és töltekezett. Egyébként eme buli miatt csütörtökön délután órákat töltöttem a konyhában, egy naaagy tepsi pórépitét sütve, valamint szendvicsek garmadáját készítve.

De ezen kívül csütörtökön felszabtam még egy párnahuzatot:

Egy újabb nadrág Árminnak, és egy bőven húzott aljú szoknya Grétinek.

Aztán még kifiléztem egy régebben, turkálóban beszerzett blézert:

...ami a karcsúsításai miatt eredetileg kissé reménytelennek látszott, de mégis megvettem, mert gyengéim a kilencvenes évek rózsás anyagai. Aztán eszembe jutott a megfelelő szabásminta, és pénteken (egy alapos porszívózás után, rendszerető énem megnyugtatására) ki is sakkoztam belőle ezt:

, aztán a zöld nadrág, és a virágos szoknya maradékából még ezt:

Ezt a fűzőt már egyszer régen megvarrtam rendelésre, és már akkor megtanultam, hogy a kiszabott darabokat nem árt beszámozni, a későbbi keveredés, és fejvakarás megelőzésére:
 
 
Aztán vendéget láttam, vacsorát készítettem, és vége lett a pénteknek. Ma sem leszek túl tevékeny a varrósarokban, de délután, miután Krisztit, és Zolikát feltettük a buszra, talán még lesz ihletem valamire, és ott van még a holnapi nap, leszámítva egy rendes vasárnapi ebéd megfőzését.
Tehát a szabadság végéig még...

Folt. köv.




2013. február 20., szerda

Nick-nack Károly bácsi után

... még ezeket szabtam:




Ezzel a harmadik napnak is vége. Holnap...

Folt. köv.

Nick-nack bácsi közbelép


Ezen már akkor röhögtünk, amikor Zsuzsi kabátjához varrtam új huzatot a macskalátta műanyag helyett, ebből a rám maradt, csokibarna tréning-anyagból. /öööö, ti látjátok a bejátszást? piszkozatban látom, közzétéve, a blogot nézve nem... :o( /
Most Zoli esküvői kölcsön Bocskaijához készítettem, nem is igazán Nick-Nack bácsis, mert nem cipzáras (mint Zsuzsié), (vagy szíjas, mint a filmben), hanem kissé... Károly bácsis.

Íme:


De most vissza a szabadságos jutalomfalatokhoz...

Folt. köv.

2013. február 19., kedd

Szabadság, második nap

Ma ezekből:

a következő darabok szabódtak ki:
Először a rózsaszín farmert szabtam fel:


 Sajnos a farzsebek mindig útban vannak, de majd a fűző  háta nyitott lesz.



Így persze a zöld nadrágból sem jött ki egy fűző minden része, így kiegészítettem ebből a szoknyából:





A szoknya aljából, és tetejéből pedig, összerakva a kis koszorúslányaim ruháinak maradékával, ez lett:

Persze a gumis derékrészhez kombinálhattam volna a saját fodrát, de abban mi lett volna az érdekes, nemde? :o)



Most pedig  ez van az asztalon:

 Cseresznyés fűző, rockabilly stílusban.


Futottam egy kört a városban is, volt benne méteráru bolt is, sajnos nem mindent tudok megoldani az itthon levő, egyébként még mindig kismillió dologra elegendő készleteimből.

Holnap az első képen látottakból még fel nem használt darabokkal, meg talán a ma vettekkel is...

Folt. köv.



2013. február 18., hétfő

Szabadság, első nap


Mi is történt: egymillió Burda átlapozása, némelyiké többször is, a nap folyamán különböző szabásmintákat keresve.
Brigi próbaruhája maradékából egy félkörszoknya fő része, és egy kissé absztrakt, denevérujjú lányka blúz kiszabva, az egérkés sárga flanelból pedig egy-egy hosszú nadrág nekem, és Ármánykának. További tervek  fejben, még néhány szabásminta Vivi méretében, fűzők szabásmintája két felnőtt méretben, többféle ihlető anyag előtúrva.
Holnap ezzel a lendülettel...

Folt. köv.