Véleményem szerint a legjobb, legigazibb foltmunkák azok, amikor maradékokból dolgozunk, mert akkor tényleg a régi minta szerint megpróbáljuk felhasználni az utolsó fecniket is hasznosan.
Mi sem lehet inspirálóbb ilyen varráshoz, mint ez a tabló:
Először is az összes köríves csücsökből háromszöget egyenesítettem, ezeket összepárosítottam, és kezdésnek ilyen kis blokkokból próbáltam rendezgetni táska lapokat (a két pántot rutinosan az elején kiszabtam, és meg is varrtam, nehogy elfogyjon az anyag):
Ezek a maradékok szolgáltatták a hiányzó felületek kitöltését (kivéve a szövött szélek, azokból még egy utolsó utáni mentés következik), és a fekete farmert sem használtam itt mégse:
Előlap és hátlap készen, szélek egyenesre vágva, méretek egymáshoz igazítva. Minden egyenes varrás színoldalán végig cakkoltam itt is a széthajtást, csak ezúttal lila cérnával varrtam le:
Innentől már gyorsabb, ám kevésbé érdekes munkafázisok következtek, mint például pántok felvarrása, a felvarrás eltakarása kicsi, aplikált négyzetekkel, cipzár bevarrás, körbecakkolás, oldalak összeállítása...
Az oldalvarrások elkészülte után mind a négy sarkot "lecsaptam", ezzel megadva a végső, doboz jellegű formáját és vastagságát a táskának. Itt még a nyelvét öltögeti, de ha kifordítom, táska lesz! :o)
Dobozka fülekkel és beolvasztott cipzárral. Szépen meg is áll a saját lábán, mert a bélést vékony flízre steppeltem.
Itt pedig a kész táska vaku nélkül és vakuval készült fotókból montázsolva, mert a valóságban az igazi színe kb. a kettő közé esik. Élénkek a színei, mint a fényesen, de mélyek és többszínűek is, mint a baloldalin:
Maradtak még a szövött szélek, fekete farmer és kb. egy tenyérnyi anyag, az is két darabban. Hogy mit hozok ki abból? Majd meglátjuk! :o)
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése