Oldalak

2017. december 9., szombat

Az utolsóelőtti-előtti vérmedve

Párom szanált nadrágjából és pulcsijából kiötöltem karácsonyra egy manónadrágot, vastagon bélelve. Miután Zsuzsi hozott nekem szabásmintát, nem is volt nehéz dolgom. A nadrág száraiból egy-egy darabban ki tudtam szabni a nadrág két oldalát, a pulóverből pedig a béléseket, szintén egyben.
A bélést az oldalaknál összecikkcakkoltam a vászonnal, alul és felül elhagytam egy-két ujjnyit, hogy majd a felhajtásnál és derékrész szegésnél ne legyen túl vastag az anyag.


Hogy azért mégis kisfiúsabb legyen, rámentettem egy maradék Vérmedvét, oldalzsebnek épp jó lett:


Sokszoros eredmény a vége, mert nem dobtunk ki két, még használható ruhaneműt, a manókának lesz egy téli nadrágja, és mikor megmutattam páromnak, már ő is elismerte, hogy érdemes volt félretenni a két, kiselejtezett ruháját.


Átnézem a listát, már alig foghíjas, tán egy fogókesztyű lesz a következő.

Folt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése