Réges rég... egy messzi-messzi galaxisban... :o) Halljátok a zenét hozzá?
Elkészült a rózsaszín-virágos-grafitis takaró, amely a keresztségben a Városi lány elnevezést kapta (Meskán megvásárolható) :
A felhasznált anyagok a foltvarrás szabályait áthágva csupa műszálasak és kevertszálasak, de így együtt kellemes tapintású és jó meleg takarót adtak ki végeredménynek, ami gyerekeknek egész takarónak, felnőtteknek pedig derékig érő, amolyan tévénézős-szundikálós méretnek felel meg.
Hagyományos szendvicseléssel készült, vagyis a három réteget először steppeltem (és kivételesen nem passzoltam át ezt a részfolyamatot Zsuzsinak) és utána pánttal elszegtem a széleket.
A falusi része a bejegyzésnek pedig a paradicsompalánták aktuális növekedése leg-hozzászólósabb olvasónk igényét kielégítendő! ;o)
Oldalnézetből még nagyobbnak látszanak!
A következő varrnivaló, amihez máris kész a terv, és előtúrva várnak halomban az anyagok, egy jóval kisebb, ám nem kevésbé munkaigényes családi megrendelés, amivel...
Folt. köv.
2 megjegyzés:
Gyönyörű lett a takaró! Már most irigylem a leendő tulajdonosát! És nagyon szépen növekednek a palánták is!
Köszi! :o)
Megjegyzés küldése