Komótosan

Lassú munkához idő kell, tartja az örök érvényű mondás.

De végül az is elkészül, ha nemcsak félrerakjuk, de néha előszedjük, és dolgozunk is rajta.

Így volt ez nálam a (most visszakerestem...) márciusban tervbe vett, négy bögrealátéttel is, amiket a kérdőívünket kitöltő, de a titkos csomagra nem kisorsolt régebbi vevőinknek akartunk meglepetés ajándékként adni.

Mivel közben eltelt majdnem két hónap, a meglepetésük garantált lesz, mikor megkapják! :o)

Farmer alapra dolgoztam, a nevük kezdőbetűi sütis vászonból applikálva kerültek az alátétekre, amiknek a jobb széle (tőlem legalábbis) erősen steppelt, hogy a bögrék vagy poharak stabilan álljanak.

A sűrű vonalazáshoz négy színű cérnát használtam, hogy jobban rímeljen a rátét színeihez a tűzés, és a vízszintes vonalakkal körbefuttattam a betűket:

Hátul csak egyszínű szürke cérnát használtam, ott nem kell annyira "mutatnia" a varrásvonalaknak:

Elöl a széleken is sötétkékkel tűztem három kör egyenes öltést, hogy a rojtosodás azért ne burjánozzon túl, csak vidám keretként fusson körbe, viszont ennek a varrásnak sincs díszítő funkciója, tehát nem kell túlságosan látszania:

Használati javaslat egy képben, mert többen is kérdezték már, hogy a bögrealátétek "másik" fele mire is szolgál :

Hát sütinek! :o)

A szárítómon viszont máris újabb beavatott vásznak várnak szabdalásra, velük...


Folt. köv.