Elnagyoltam

Vicces, hogy amikor tele mindkét kezem (vagyis a szoba...) varrnivalóval, akkor érkeznek rendelések a meskán is, de hát ez már csak ilyen mörfizmus!

Régebben varrtam egy egész sorozatot saját szabásminta alapján készült kistáskákból. A prototípus barátnőmnek készült szülinapjára, de ő sötét, hétköznapit kért, viszont nem lehetett nem kipróbálni a fazont nagyon színesekből is. Ámbár azt hiszem ötnél megálltam, de csak mert akadt más, sürgősebb varrnivaló, pedig válogattam még vagy tíz anyagot.

A szivárványfüggöny maradékából készült ez a kettő:

Szilvi keresett meg azzal a kéréssel, hogy neki a piros kéne, de A4-es méretű dolgokat pakolna bele, szóval nagyban gondolkodjunk.

A nagyítás simán ment, váltottunk még pár emailt, hogy tisztázzunk egyéb részleteket, például, hogy maradjon-e a farmer, mint kombipartner, vagy most legyen egyöntetűbb az összkép:

Piros vászon lett a társanyag, és bevallom, bármennyire szeretem a farmerkéket erős pirossal, végül Szilvinek lett igaza, ide most jobb a piros partner:

A bélést jó tartású, sárga kockás vászonból varrtam, ez újdonság a kicsi változathoz képest, mert abban nincs bélés:

Nem áll ilyen összevissza egyébként, mert több helyen rögzítettem a külső részhez, csak nem lett rendesen eligazítva fotózás előtt.

Viszont mivel ekkora méretben már nem tartana olyan szépen egyetlen farmerlap-merevítés, itt minden flízzel steppelt, hogy megálljon az a táska a saját lábán is :o) :

Valamint (ez sajnos egyik fotón sem látszik) a pántot ugyan úgy állítottam be, mint a kicsiknél, de itt még megerősítettem a bevarrási pont alatt négysoros tűzéssel.

Érdekes feladat volt ez a nagyítás, nagyon megtetszett a táska, csak azért nem tartom meg, mert én nem hordok magammal A4-es cuccokat! :o)
Most pedig vissza a takaróhoz...

Folt. köv.